Magyar termékek terítéken: van kereslet a minőségre

Négy napon keresztül várta a látogatókat a Széchenyi téren megtartott rendezvény, ahol volt szegedi papucs, szikvíz, szőregi rózsa, mezőkövesdi matyó hímzés, de sok olyasmi is, amelynek semmi köze a hungarikumokhoz.

Mintegy hetven kiállító vett részt az idei négynapos Hungarikum Fesztiválon Szegeden, amely – ahogyan a nevében is jelzi – a minőségi magyar termékek számára szervezett kiállítást és vásárt. Levélben megkerestük az Agrárminisztérium Hungarikum Főosztályát, milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy ilyen jellegű fesztiválnak. „A hungarikum szót nevében viselő fesztivál esetén elvárt, hogy a rendezvény a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő tételek, kiemelkedő nemzeti értékek, helyi vagy megyei értéktárba felvett értékek hiteles megismertetését, népszerűsítését célozza" – idézet a levelükből.

Aki kilátogatott a fesztiválra, az valóban találkozhatott igazi hungarikumokkal is. Ezek közé tartozik a szegedi paprika is. Biacsi Tamást idén hívták el először a fesztiválra, hogy bemutassa díjnyertes Rubin fűszerpaprikájukat.

– Nagy a kereslet a szegedi paprikára, főleg a jó minőségű őrleményekre, a paprikamagból készült olaj kevésbé ismert. Felhívom az érdeklődők figyelmét, hogy az őrölt paprikából is van füstölt, amely más eljárással készül, az olajat pedig akár meg is kóstolhatták – mesélte Biacsi Tamás.

Hasonló visszajelzésekről számolt be a szintén hungarikumnak számító Ilcsi kozmetikumokat árusító hölgy is.

– Azt vettem észre, fontos az embereknek, hogy ezek bio és natúr termékek, és az is, hogy magyar. Sokan hallották már a nevet, vagy használták is a termékeket, ezért jöttek ide – mondta Pintér-Laki Rita.

A fesztivál rendszeres vendégei közé tartozik a Dél-Magyarországi Alkotók Népművészeti Egyesülete, akik nemcsak a kész termékekre, hanem a munkafolyamat bemutatására is figyelmet fordítottak.

– Minden évben itt vagyunk és bemutatjuk, milyen régi magyar mesterségek vannak. Sokan megállnak, még a fiúkat is érdekli, miként működik a szövőgép, hogyan kell a fát faragni, a citerakészítő mesterünk pedig citerázik és énekel is a közönséggel – részletezte Tarjányiné Csitári Márta, aki a híres szegedi bicskákat mutatta be, azok közül is a nevezetes halas bicskát.

Egyetlen vásár sem múlhatna el gasztronómiai élvezetek nélkül, javában sült a kenyérlángos, főtt a pörkölt, az édesszájúaknak pedig kürtőskalács és rétes, mellé pedig lehetett válogatni, volt pálinka, bor és sör is, este pedig koncertek. Egyszóval megvan minden eleme, amely egy jó fesztiválhoz kell, azonban van hová fejlődnie is, ha a hungarikumok bemutatását tűzték ki célul. Számos olyan eleme van, amely ugyan nem hungarikum, de helyi érték, és az is lehet, hogy a jövőben feljebb lép a nemzeti értékpiramisban. De akad olyasmi is, aminek nem sok köze van sem a helyi ízekhez, mesterségekhez, sem a magyar kultúrához.