Szeged és környéke

2019.08.30. 09:50

Márciusban történt a legtöbb szabadtéri tűzeset megyénkben - Idén már 200 hektár égett le

Több mint 300 szabadtéri tűznél kellett beavatkozniuk idén eddig a megyei tűzoltóknak. Ezeket szinte mindig emberi felelőtlenség okozza: parázsló cigicsikk, tarlóégetés, petárdázás. Szerencsére erdőtűz nálunk már régóta nem fordult elő.

T. R.

– Eddig idén 311 szabadtéri tűzhöz vonultak ki a megyei tűzoltók, és összesen több mint 200 hektárnyi terület égett le a megyében – mondta el Molnár Krisztina, a Csongrád Megyei Katasztrófavédemi Igazgatóság szóvivője. Mivel a forró, száraz időben szinte naponta kapunk egy vagy több megyei szabadtéri tűzről tájékoztatást, arról kérdeztük, milyennek számít az idei nyár ebből a szempontból. Megtudtuk, a szabadtéri tü­­zeknek nincs igazán „szezonjuk": ha kevés a csapadék, szá­­raz az aljnövényzet, nemcsak nyáron, de szinte bármikor kialakulhatnak. 2012-ben kiemelkedően sok, 570 szabadtéri tűz lobbant fel a megyében, tavaly viszont „csak" 211, mert több volt a csapadék.


Idén márciusban kiugróan sok, 105 szabadtéri tűzhöz ri­­asztották a tűzoltókat a me­­gyében. Ennek részben az az oka, hogy az idei március 1901 óta a tizedik legszárazabb március volt – kevesebb mint 10 milliméter csapadék hullott –, és a tavalyi ősz is aszályos volt, így nagyon ki­­száradt az aljnövényzet. Az esetek 99 százalékában egy tűzesethez persze kell az em­beri felelőtlenség is: az utak mellől induló tüzeknél például szinte mindig eldobott cigarettacsikk gyújtja föl az aljnövényzetet, de tűzijáték, petárdázás és felügyelet nélküli tarlóégetés miatt is rendszeresen gyullad meg a kiszáradt növényzet. Ez utóbbi kap­­csán Molnár Krisztina hangsúlyozta: a tarlóégetés engedélyköteles, azt előtte mindig be kell jelenteni a ka­tasztrófavédelemnél.

Ég a nádas. Egy szikra is elég, hogy lángra kapjon a kiszáradt növényzet. FOTÓ: KARNOK CSABA

Ég a nádas. Egy szikra is elég, hogy lángra kapjon a kiszáradt növényzet. FOTÓ: KARNOK CSABA

– Szabadtéri tüzeknél gyakran lakóházak, takarmány, ál­­­latok kerülnek ve­szélybe. Az első természete­sen az élet­­mentés, utána kö­­vetkeznek a vagyontárgyak. Ilyenkor sokszor nehezen megközelíthető helyeken vagy éjjel kell oltaniuk a kollégáknak, ami sokkal nehezebbé teszi a munkát. Közben a védőruha alatt 50-60 fok is lehet, ezt órákon át elviselni emberpróbáló feladat. Előfordul az is, hogy a helyszínen váltják egymást a hivatásos egységek. Szerencsére sokat segítenek nekünk a helyi önkéntes tűzoltók is, nélkülük még nehezebb lenne – tette hozzá a szóvivő.


Erdőtűz – amikor nem csak az aljnövényzet, hanem a fák is lángra kapnak – szerencsére –, mostanában nem történt a megyében közölte Molnár Krisztina. Nagyjából két hete az ásotthalmi erdőben egy 2,5 hektáros terület gyulladt ki, de akkor is „csak" az aljnövényzet égett. Archívumunk szerint legutóbb 2015 augusztusában fordult elő, hogy fák is meggyulladjanak. Az öttömösi erdőben egy 5-600 négyzetméteres területen égtek a fenyők, de a szegedi, kiskunhalasi, kisteleki hivatásos és az öttömösi illetve ruzsai önkéntes tűzoltók segítségével szerencsére még idejében megfékezték a négy méter magasra felcsapó lángokat, így nem alakult ki tűzvész.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!