Megmenekült a Rainer-ház a Juhász Gyula utcában

A Szentháromság utcán társasház épül. Itt egy táblán hirdeti a HÉB Kft. a további beruházásait, így azt is, hogy a Tisza Lajos körút 25. alatt 50 darab negyven négyzetméteres lakás épül majd. A HÉB Kft. még a nyáron a Tisza Lajos körút 25. és Juhász Gyula utca 3. közötti ingatlanon lévő épületek bontására kért engedélyt.

A Délmagyarország írta meg először, hogy le akarják bontani a nagy árvíz előtt épült, Juhász Gyula utca 3. szám alatti polgárházat (2016. augusztus 23.: Régi homlokzat mögé épül az új társasház a Juhász Gyula utcában).

A Rainer-ház bontásának híre nagy vihart kavart. [namelink name="Ozsváth Gábor"] szegedi műemlékvédelmi szaktanácsadó, örökségvédelmi szakértő lapunk cikke után mozgalmat indított, és a mérnök-, építész- és az iparkamara elnökénél lobbizott a régi polgárház megmentéséért.

Ozsváth úgy nyilatkozott, a reneszánsz mértéktartó eleganciáját sugárzó, eklektikus épület kvalitásainál fogva méltó lenne országos műemléki védelemre is. Megerősítette ezt [namelink name="Tolnay József"] is, aki korábban fotózta az épületet. A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány szegedi elnöke szerint a ház emeleti ebédlője a gyönyörű fakazettás mennyezetével, stílbútoraival és nyílászáróival bármelyik bajor kastély ebédlőjével vetekedett.

A megyei kormányhivatal járási hivatalának örökségvédelmi osztálya ugyanakkor azt írta lapunknak augusztusban, hogy a műemléki jelentőségű területén álló háznak „csak a homlokzata megtartandó műemléki érték, az épület további részeinek elbontása nem sért örökségvédelmi érdekeket".

A Forster-központ honlapján található meghatározás szerint műemléki érték „minden olyan építmény, kert, temető, temetkezési hely vagy sírjel, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt". A védettség akkor szűnhet meg, ha a védett műemléki érték megsemmisült, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, a szakmai ismérveknek nem felel meg, vagy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg.

Legutóbb akkor adtunk hírt a polgárházról, amikor a szegedi önkormányzat építési irodája elutasította a HÉB Kft. bontási kérelmét, amely ellen fellebbezett a szegedi cég (2016. szeptember 26.: Másodfokon a megyei kormányhivatal dönt a Juhász Gyula utcai épületről).

– A Csongrád Megyei Kormányhivatal a másodfokú eljárásban értesült arról, hogy a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ műemléki értékként központi, közhiteles nyilvántartásba vette a Juhász Gyula utca 3. szám alatti épületet – tájékoztatott [namelink name="Varga Márta"], a megyei kormányhivatal kommunikációs vezetője. A határozat jogerőre emelkedett. A törvény szerint ebben az esetben már Budapest Főváros Kormányhivatala jár el az ügyben másodfokú építésügyi hatóságként. Megkerestük a hivatalt kérdéseinkkel, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

 – Nagyon örülök a hírnek – mondta lapunknak Ozsváth Gábor. Az örökségvédelmi szakértő szerint a Forster-központ döntése azt jelenti, elviekben nem lehet lebontani a házat, sőt már egy tégla elmozdításához is engedélyre van szükség. – Bízom benne, hogy ezek után a másodfokú hatóság elutasítja a kérelmet – hangsúlyozta a szakértő.