Mitől magyar a magyar zene?

Teljesíti-e az öt évnél nem régebbi kitételt, ha egy 10 éves dalt újra feldolgoz egy zenekar, illetve teljesíti-e ugyanezt, ha egy 10 éves dalt remixel egy dj? – ezeket a kérdéseket tettük fel a Nemzeti Magyar Hírközlési Hatóságnak (NMHH) annak kapcsán, hogy a módosított médiatörvény szerint a rádióknak éves szinten a zenére fordított műsoridő 35 százalékában magyar zenét kell sugározniuk, és ennek 25 százalékban – szintén az éves periódust figyelembe véve – öt évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei műből, vagy öt évnél nem régebben készült hangfelvételből kell állnia.

The Twist - magyar zene
A médiatörvény szerinti kritériumok egy része szélesre tárja a magyar zenemű kategóriát, mert elég a teljesítéshez az is, ha legalább az egyik szerző vagy közreműködő magyar. Másrészt szubjektívvá teszi az értelmezést az olyan nehezen körülhatárolható fogalmakkal, mint a Magyarországhoz kapcsolható kultúra: megfelel a kritériumnak ugyanis az „olyan instrumentális zenei műsorszám, amely - elsősorban szerzője révén - a magyar, vagy a Magyar Köztársaság által elismert valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezi."

Az Őszibaracknak csak a neve magyar, a zenekar egyébként lengyel
Magyar akkor is, ha az itthon elismert nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén készült, és témája az adott kisebbség magyarországi életével, kultúrájával van összefüggésben, illetve akkor is, ha magyarul adják elő, vagy a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén – utóbbi esetben csak akkor, ha ez is az adott kisebbség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájával összefügg.

A médiatörvény szerint egy alkotás akkor is magyar, ha eredetileg magyarul írták, vagy ha több nyelven készült ugyan, de a magyar része hosszabb, mint a többi. Belefér még a kategóriába az is, melynek alapjául magyar irodalmi mű, zenemű szolgált.

RotFront - itt éppen magyarul
Az NMHH álláspontja szerint – írta [namelink name="Sásdiné Richter Rita"] PR és kommunikációs munkatárs – ha az átdolgozás révén új, önállószerzői jogi védelem tárgyát képező mű jön létre, akkor az így átdolgozott zeneszámok megfelelnek az öt évnél nem régebbi magyar mű kategóriájának amennyiben teljesítik a magyar zenei művekre vonatkozó törvényi feltételeket is. A szerzői jogról szóló törvény szerint – folytatódik az e-mail – a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon.

Yonderboi - még jó, hogy ő is magyar
– Szerintem nem is létezik olyan rádió, ami diszkriminálná a hazai zenéket, különösen, hogy a közönség körében is általában magyar dalok válnak a legnépszerűbbé – mondta [namelink name="Medvegy Gábor"], a szegedi közösségi rádió, a Rádió Mi munkatársa – Ha oda akarunk figyelni arra, hogy ne váljon egy-egy előadó vagy dal gyorsan elkoptatottá, unalmassá, nyilván nem lehet orrba-szájba ismételni, tehát több felvételből kellene válogatni, hogy meglegyen az előírt arány. A magyar zenei felhozatal viszont nyilvánvalóan töredéke a nemzetközinek, és azt is figyelembe kell venni, hogy a dalok illeszkedjenek a rádió stílusához, és megüssék a hallgatók által elvárt minőségi szintet. Amit eddig a magyar zenéből elfogadhatónak találtunk, azt eddig is nagyon szívesen játszottuk, nagyon nehéz tehát növelni ezt az arányt.

Az is hozzátartozik viszont, hogy nem jut el hozzánk – és valószínűleg más rádiókhoz sem – minden felvétel, de ennek a megoldására nem is látunk törekvést. Pedig Franciaországban például ezt sikerült megoldani: francia zenészek és kiadók létrehoztak egy szervezetet, a Francophone Diffusion-t, ez többek közt működtet egy internetes rendszert is, amihez a csatlakozó rádiók hozzáférhetnek, és folyamatosan letölthetik a legfrissebb, legkülönfélébb stílusú francia felvételeket. Nálunk csak néhanapján jut eszébe egy-egy kiadónak vagy előadónak, hogy dalokat küldjön, pedig nem hiszem, hogy különösebb erőfeszítést igényelne egy ilyen rendszer meghonosítása.