2015.10.01. 22:59
Modern rabszolgák: szegény ember úgy terem, mint bolha a porban
Abban különbözünk a rabszolgáktól, hogy elmehetünk, ha akarunk. Ezt mondja is a gazda, mert tudja, jönnek majd mások, hiszen a szegény ember úgy terem, mint bolha a porban - nyilatkozta lapunknak név nélkül egy napszámos, aki szerint kevesebb a becsületük, mint a kutyáknak.
– Ez nagyon zárt világ – hárította el érdeklődésünket az az ember, aki amúgy mindig mindenben tud segíteni Mórahalmon. A napszámosok azonban tabutéma, olyan, mint a hálapénz vagy a borravaló. Mindenki tudja, hogy van, létezik, de senki sem akar beszélni róla.
Nyugatra mennek
Nagy vihart kavart tavaly tavasszal az LMP-s Tatár Gábor, amikor sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Fidesz olyan rabszolgatartó rendszert dolgozott ki a Homokhátságon, amely az olcsó, import munkaerőre alapoz. (Délmagyarország, 2014. április 3.) Elmondta, esélyük sincs az integrációra az ide érkező romániai vendégmunkásoknak, akik 400-500 forintos órabérért dolgoznak, és legfeljebb az egészségügyi ellátást vehetik igénybe korlátozottan, de óvodába és iskolába már nem járhatnak a gyermekeik, így esélyük sincs a szocializációra. Azt is mondta az LMP-s politikus, hogy Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester nem foglalkozik a helyi munkaerő felzárkóztatásával, inkább importálja a munkaerőt, hogy kiszolgálja a nagygazdákat.
Mórahalom fideszes polgármestere még aznap közleményben reagált a Tatár által mondottakra. Egyebek mellett azt írta, hogy a zöldpárti politikus az egyik legfontosabb uniós alapelvet, a szabad munkaerő-áramlást támadja, valamint „a romániai vendégmunkások számára ingyenes nyelvtanfolyamot, ingyenes szociális ellátórendszert és ingyenes egészségügyi ellátást és a helyi társadalomba történő integrációjukat, letelepítésüket követelte a magyar adófizetők pénzéből. Mindeközben a tisztességesen foglalkoztatott gazdatársadalmat, az állami hatóságokat és az európai uniós kötelezettségeit betartó kormányt támadja."
Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, de Tatár Gábor szerint a helyzet változatlan. Megkérdeztük, igaz-e, hogy a romániai napszámosok már Nyugatra mennek, mert ott jobban fizetnek. – Van már nyugati irány is, de a Homokhátságra is folyamatosan kell az ember – válaszolta. A zöldség-gyümölcs termelő Homokhátságra valóban kellenek az idénymunkások, olyanról is hallottunk, aki már migránsokat is alkalmazna.
Kaja, pia, kávé
– Ez nagyon kényes téma – mondták a répájáról híres Domaszéken, ahol még fesztivált is rendeznek a zöldségnek. – Többen is járnak napszámba, talán több is a nő, mint a férfi, de még az idősebbek is elmennek, így egészítik ki a nyugdíjukat – mondta egy név nélkül nyilatkozó középkorú nő. Az asszony elmondta, ha ideje engedi, ő is el szokott járni napszámba paprikát szedni. Az órabér 500 forint, de van aki megadja a 600-at is. Ez szerinte attól függ, hogy biztosítanak-e mellette reggelit vagy ebédet.
– Azt mondják, van olyan munkanélküli a faluban, aki ebből él. Nem törekszik arra, hogy elhelyezkedjen. Kap enni, inni, kávéval is megkínálják, és még egy kis pénz is csurran-cseppen – mondta a középkorú nő, aki szerint a nagyobb gazdálkodók bejelentik a napszámosokat. Vannak, akik az idősebbeknek segítenek be napszámba, felássák a kertet, megmetszik, megpermetezik a szőlőt, a gyümölcsfákat, vagy felvágják a téli tüzelőnek való fát. Szerinte ezek a napszámosok biztosan nincsenek bejelentve, amin nem csodálkozik, mert már egy családtagnak, rokonnak se lehet csak úgy segíteni. (Lásd De figyelmesnek tetszik lenni, Marika néni! című írásunkat – a szerk.)
Imóca megmondaná
– Már csak nagyon ritkán megyek napszámba, mert nem bírom. Pedig szerettem szegfűzni. Bimbóztam. Hét és fél évig csináltam, de tönkretett a 60 fokos fólia. Már nem bírom a meleget. Répát is csomóztam évekig – mondta Domaszéken egy 82 éves nő, aki kérte, ne írjuk le a nevét az újságban.
Természetesen egy domaszéki kocsmában is kérdezősködtünk, és miután a mélyen barázdált arcú, fröccsös poharat szorongató nyugdíjas férfi megértette, hogy nem napszámos munkát, hanem napszámost keresünk, akivel beszélgetni szeretnénk, összeveszett egy vele körülbelül egykorú fogatlan férfival.
– Az Imóca megmondaná!
– Ugyan, hagyjál már az Imócával!
– Miért? Az Imóca szokott ilyet csinálni, nem?
– Az Imóca? Az nem dolgozik!
Nem jutottak dűlőre Imócát illetően, amikor megláttak egy férfit, aki éppen a kocsma előtt bandukolt.
– Na, Pityu, gyere csak ide!
Pityu odajött, de ő sem tudott segíteni napszámosügyben. Annyit azért elmondott, hogy szerinte a szegediek, akik már nem járnak ki olyan sűrűn a domaszéki kiskertjükbe, tudják, kit keressenek, ha rendbe akarják tetetni a portájukat. De ez nem állandó, hanem csak olyan alkalmi munka – tartotta fel a mutatóujját figyelmeztetőleg Pityu. Mindent értettünk. Elsétáltunk.
– Idén gyönyörű a tököm – ezt már a bolt melletti kispiacon hallottuk egy őstermelőtől, aki a sonkatökét dicsérte egy férfi vásárlónak. Az árus elégedetten simogatta a tökeit, amelyek tényleg gyönyörűek voltak.
Itt csak kötelessége van a napszámosnak
Mindent meg kell csinálnunk, amit a gazda mond, olyat is, ami teljesen ellentétes a munkavédelmi szabályokkal. Ha ezt nem csinálod, akkor elküldenek. Ha baj ér, az a te bajod. Kevesebb a becsületed, mint a gazdaságban lévő kutyáknak – mondta egy név nélkül nyilatkozó napszámos, aki kérte, ne írjuk le a nevét, ne írjuk le, hány éves és hol dolgozik, mert beazonosítják és kirúgják.
– Olyan, mintha a harmincas években élnénk – kezdte a napszámos. – Én állandós vagyok a gazdánál, de másokkal együtt nem vagyok bejelentve, így nem fizeti utánunk se az adót, se a társadalombiztosítást. Naponta 10-12 órát dolgozunk, sokszor hétvégén is, amiért 5000 forintot kapunk. Mindent meg kell csinálnunk, amit a gazda mond, olyat is, ami teljesen ellentétes a munkavédelmi szabályokkal. Például menet közben kell megpakolni a pótkocsit. Ha ezt nem csinálod, akkor elküldenek. Ha baj ér, az a te bajod. Kevesebb a becsületed, mint a gazdaságban lévő kutyáknak.
– A napszámos egész nap görnyed a földeken, szedi fel a répát, a krumplit, vagy szedi le a barackot, mikor mit, de nem szólhat, mindent le kell nyelnie, mert itt nincs joga, csak kötelessége. Úgy kezel bennünket a gazda, mintha a tulajdona volnánk. Abban különbözünk a rabszolgáktól, hogy elmehetünk, ha akarunk. Ezt mondja is a gazda, mert tudja, jönnek majd mások, hiszen a szegény ember úgy terem, mint bolha a porban.
– Ha elromlik a traktor csapágya, azonnal kicserélik, ha neked van gondod, bajod, nem foglalkoznak vele. A gép fontosabb, mint az ember. Közben meg a legtöbb gazda istenhívő, jobban feltakarítják a térdükkel a templompadlót, mint egy takarítónő. A szegény embert pedig semmibe veszik. Ez áll a Bibliában? Nem hisznek másban, csak a pénzben. Ha egy magról tíz répa kelne ki, akkor neki húsz kellene, ha húsz répa, akkor meg negyven.
Répaföldön. Már tele tizenegy műanyag láda. Illusztráció: Karnok Csaba
– Találkoztam már olyanokkal, akik csak úgy foglalkoztattak napszámosokat, miután bejelentették őket. Ez azonban ritka, mint a fehér holló. Nagyapám mindig azt mondta, amíg rí a paraszt, nincs baj, mert van neki. Vannak, akik háromszor mennek el évente nyaralni, minden hétvégén dajdajoznak, kapják a támogatást, de rínak. Mi meg örülhetünk, ha szombat este meg tudunk inni egy sört a kocsmában. Több száz embernek ilyen nyomorúságos az élete. Lehet azt mondani, hogy hagyjuk ott a gazdákat, de hová menjünk, miből éljünk utána? Tudunk és akarunk is dolgozni, csak azt szeretnénk, ha emberszámba vennének bennünket – mondta a napszámos.
De figyelmesnek tetszik lenni, Marika néni!
Ha Pista felvágja a téli tüzelőnek való három erdei köbméter fát özvegy Scsipovicsné Marika néninek, és ezért kap egy kupica pálinkát és egy pohár sört, az olyan mértékű természetbeni juttatás, ami nem áll arányban az elvégzett munkával. Ezt hívják úgy, hogy gesztus értékű viszonzás, mert Marika néni csupán figyelmes volt Pistával, így nem indulhat ellene eljárás feketefoglalkoztatásért.
Szívességi – más néven kaláka – munkának nevezzük azt, amikor a család, a rokonság, jó szomszédok vagy barátok összefogva végeznek el egy feladatot ellenérték nélkül. Ezek tipikusan egyszeri, alkalmi jellegű, néhány órás, legfeljebb egy-két napos, főleg hétvégi munkák. Figyelni kell arra, hogy a munkaköröket ne határozza meg, aki szívességet kér Lajos sógortól és Erzsike ángyomtól például szüretkor. A szívességi munka azért is szívességi, mert Lajos és Erzsike bármikor pihenhet, és haza is mehet a szüretről. Az érkezésük is belátásukra van bízva, akkor mennek szüretelni, amikor akarnak. Ilyen a szabály.
Ha valaki a néhány órás, egy-két napos segítségnyújtásnál hosszabb időn át, esetleg még hétköznapokon is dolgozik, az a munkaügyi szakemberek szerint nem életszerű, hogy ingyen, szívességből végezné a feladatát.
A szívességi munka és a szabálytalan foglalkoztatás elhatárolásakor az ellenérték meghatározása az egyik legfontosabb – olvasható az ado.hu honlapján. Nem minősíthető a munkavégzés a munkajog hatálya alá tartozónak, amennyiben ellenérték nem állapítható meg. Ha teljesen ingyen, ellenérték nélkül, segítségképpen történik a munkavégzés, egyértelmű a megítélés, ilyenkor a hatóság nem indít eljárást. Az ellenérték azonban nemcsak pénzbeli kifizetés, hanem természetbeni juttatás is lehet. Így fizetésnek tekinti a munkaügyi hatóság, ha a munkát végző szállást, élelmet, tűzifát kap munkájáért. Ugyanakkor nem tekinthető munkabérnek, ha a jelenlévők gesztus értékű viszonzást kapnak. Azaz olyan mértékű juttatást, amely nem áll arányban az elvégzett munkával, mindössze figyelmességnek tekinthető.
A nagyobb, előzetes megállapodás szerinti mennyiségű, a munkáért cserébe adott gyümölcs, alapanyag, építőanyag is ellenértéknek minősül, mivel a munkát végző éppen ezért vállalja az adott tevékenység elvégzését. Szintén ellenértéknek (munkabérnek) minősül, ha valaki tartozást dolgozik le, hiszen pénzösszegben kifejezhető értéke van az elvégzett munkának.
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség nem bünteti a szívességi munkavégzést, a kalákában történő segítségnyújtást, de ha a munkáltató a hatóság megtévesztése érdekében erre hivatkozik, akkor a felügyelőség köteles a jogszabályoknak megfelelően feltárni a szabálytalan, feketén történő foglalkoztatást.
