Mórahalom, az élhető város

Az elmúlt években rohamos fejlődést mutatott Csongrád megye egyik legfiatalabb városa. Mórahalom gyógyfürdőjével, impozáns rendezvényházával, felújított egészségházával, modern buszpályaudvarával és ipari parkjával igazán élhető városnak tűnik.

A település polgármestere, [namelink name="Nógrádi Zoltán"] szerint is az. – Az egyik legfontosabb szempont, hogy szerethető város legyünk az itt élők számára, elkötelezettséget, kötődést ébresszünk bennük. Az elmúlt években sikeresen kialakítottuk a város működéséhez szükséges infrastruktúrát, hogy jól és kényelmesen lehessen itt élni. Az idén azonban megtorpantak az ígéretesen indult fejlesztési folyamatok, kevesebb külső forrás állt rendelkezésre, mint korábban. A korábbi évek munkájának eredményeként az ipari parkunk és a fürdő mégis tovább növekedett. Mórahalmon nem zártunk be intézményeket, azaz a Gyurcsány-csomag a városhatáron kívül rekedt. A városfejlesztés következő szakaszában a magántőke felé kell fordulnunk – jelölte ki a további fejlődés irányát Mórahalom első embere.

Kevesebb a pénz

A vállalkozói beruházások a munkahelyteremtést is elősegíthetik. Milyen lehetőségek adódnak a következő években a foglalkoztatás bővítésére? – A Homokhát, a kistérség egyik legkomolyabb problémája éppen az volt, hogy a megélhetési források szinte kizárólag a mezőgazdaságra korlátozódtak. A mezőgazdasági termelés azonban a jövőben jóval szűkösebb lehetőségeket fog biztosítani a családok megélhetéséhez. A megyében elsőként átadott ipari parkunk területén jelenleg is három nagyobb beruházás zajlik, ami több száz új munkahelyet eredményezhet. Talán ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években közel kétszáz új telket adtunk el, így a következő két-három évben közel hatszáz fővel gyarapodhat a város népessége – büszkélkedett a polgármester. Az elmúlt években látványosan fejlődött városban és környékén a lakosság nagy része továbbra is a mezőgazdaságból él. Hogyan? – A piaci viszonyok jóval zordabbak voltak az idén, a Mórakert Szövetkezet mégis meg tudta tartani a termelőit, sőt új technológiai fejlesztéseket is elindított. A mezőgazdaság és a rá épülő élelmiszeripar továbbra is a térség jövőjét meghatározó ágazat – jelentett ki az országgyűlési képviselő.

Az egyik vezető kormánytag szerint [namelink name="Nógrádi Zoltán"] a Homokhátság leghangosabb embere.
Fotó: Karnok Csaba
Város és kistérség

Mórahalom sajátossága, hogy a megye egyik legkisebb városaként az egyik legnagyobb kistérséggel rendelkezik. Ez különösen indokolja a külterületi infrastruktúra fejlesztését. – Az elmúlt években nem tudtunk kellő figyelmet fordítani erre, elsősorban a külterületi úthálózat megújításával vagyunk adósak. Ugyanakkor megerősítettük a külterületi szolgáltatásainkat, elsősorban a tanyagondnokságot. Az új beruházásaink túlmutatnak majd a város határain és a kistérséget szolgálják.

A város jelképe és büszkesége az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő. Milyen hatással lehet a jövőjére a szegedi fürdőberuházás? – kérdeztük. – Ha egymásétól eltérő szolgáltatásokkal várjuk a vendégeinket, akkor akár nyerhetünk is az ügyön. Egy néhány száz millió forintos fejlesztés egyébként sem versenyezhet egy több milliárd forintos beruházással. Jelenleg az ország 17. leglátogatottabb fürdője vagyunk, ebben az évben elérjük a 300 ezer látogatót, ami már nagyon komoly kapacitást jelent.

Homokhátság harcosa

2009-ben lesz 20 éve, hogy városi rangot kapott Mórahalom. – A város ünnepe a térség ünnepe is egyben, hiszen annak idején azért kaptuk meg a városi rangot, mert a Homokhátság városhiányos térségnek számított. Szeged és Baja között Csongrád megyében nincs másik város az 55-ös főút mentén. Komoly urbanizációs feladata rögzült ezzel a településnek, hiszen a városi szolgáltatásokat nekünk kell biztosítanunk a kistérségben – emelte ki a polgármester.

[namelink name="Nógrádi Zoltán"] országgyűlési képviselőként nemcsak a várost, hanem az egész kistérséget képviselte a parlamentben. – Büszke vagyok arra, hogy az egyik vezető kormánytag kijelentette, hogy én vagyok a Homokhátság leghangosabb embere. Harcosan és megegyezésre törekedve, de nem hagyom lekerülni a térképről ezt a térséget. 2008-tól két munkacsoportot is vezetek a saját pártomon belül: az egyik az európai uniós források kormányváltás utáni felhasználásával kapcsolatos stratégiát dolgozza ki. 2011-ben hazánk tölti be az unió soros elnökségét – a másik munkacsoportban a majdani uniós elnökségi költségvetésért vagyok felelős.

[namelink name="Nógrádi Zoltán"]

1969. augusztus 5-én született Szegeden. Nős, felesége gyógyszerész. Két gyermekük született. 1987-ben a kalocsai mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett mérnöktanári diplomát. 1994. december 11-én független jelöltként választották meg Mórahalom polgármesterének. 1995 és 1997 között a József Attila Tudományegyetemen közgazdasági szakosítót végzett. '97-ben belépett a Fideszbe, '98-tól megyei alelnök lett. 1998 és 2000 között a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. A 2002. áprilisi országgyűlési választásokon a Fidesz–MDF közös Csongrád megyei területi listájáról bejutott a törvényhozásba. 2003 nyarán a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Csongrád megyei elnökévé választották. A 2006. évi országgyűlési választásokon országos listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-ától az európai ügyek bizottságának tagja.