Napi 100 madarat gyűrűznek meg: bárki csatlakozhat Sándorfalván a csapathoz

Városi ember valószínűleg el sem tudja képzelni, milyen csodás, természetközeli élményben lehet része kevesebb mint 10 kilométerre a Szeged végét jelző táblától. Sándorfalva mellett, természetvédelmi területen épült fel a Fehér-tavi Ornitológiai Tábor, ahol a sűrű nádason keresztül vízimadár-paradicsomba vezet az út. A hatalmas halastavon úszkáló hattyúk és vadkacsák mellett azonban a környéken számtalan apró madár is él, amelyeket testközelből figyelhetnek meg azok, akik kilátogatnak a két hónapon át tartó madárgyűrűzésekre.

– Szeptember elsejéig mindennap itt vagyunk reggel fél hattól – mondta el Tokody Béla, a Magyar Madártani Egyesület munkatársa, akihez szombaton csatlakoztunk. Alig féltucatnyi segítője akadt ezen a napon – a meteorológusok által ígért eső miatt többen visszamondták a részvételt. Eső szerencsére reggel már nem volt, ahogy meleg sem, így mi, későn kelők is láthattunk még bőven madarat 8 órakor is. Udvari Balázshoz és Varga Judithoz csatlakoztunk, amikor aznap immár harmadszorra elindultak megnézni a nádasban kifeszített madárhá­lót. A szabadtéri miatt jöttek Sze­­gedre Budapestről, mint fo­­galmaztak, összekötötték a szórakozást a szórakozással. – Egyikünknek sem ez a szakmája, de szeretjük a madarakat – magyarázták.

A vékony szövésű hálóba egy óra alatt tucatnyi madár akadt bele. Cserregő nádi poszáta, nádi sármány, foltos nádi poszáta és barkós cinege is került a vá­­szonzsákokba, amelyekben a központba vitték őket. Bár volt, amelyik hangosan méltatlankodott, miközben a szakavatott kezek kiszabadították őket, megnyugtattak bennünket: nem fáj nekik, és sérülést sem okozhatnak a befogással. – Nyáron arra kell figyelni, hogy nagy melegben ne legyenek a hálóban sokáig, illetve ha feltűnik egy ra­­gadozó, azonnal összecsukjuk a csapdákat – mesélték.

A befogott madarakat aztán Tokody Béla vizsgálta meg. Hosszukat, súlyukat megmér­­te, rögzítette állapotukat, és amennyiben nem volt még rajtuk egyedi azonosító, azt is tett rájuk. – Kézben kevesebb mint 40 másodpercig vannak, aztán elengedjük őket – magyarázta a szakember. – Bár ez nem jelent óriási stresszt nekik, az a cél, hogy minél kevesebb időt töltsenek befogva.

A madárgyűrűzés hazánkban 1996-ban kezdődött, a világon harmadikként. A Fehér-tavi központban évi 12 ezer madár kap gyűrűt, további 3-4 ezret pedig már gyűrűzve fognak be újra.

– Ahhoz, hogy a madarakat meg tudjuk védeni, tudnunk kell róluk, hol költenek, merre vonulnak, hol állnak meg, hol töltik a telet. Ezekhez ad segítséget az egyedi azonosító – mondta el Tokody Béla.

Aki kíváncsi arra, hogyan zaj­­lik a gyűrűzés, vagy szeret­­né testközelből megismerni a környezetünkben élő kis testű madarakat, bármelyik nap térítésmentesen csatlakozhat az országos programhoz Sándorfalvánál.