Nem balástyai Don Quijote

Padányi-Gulyás Dávid budapesti gépészmérnök a hetvenes évek elején távozott, ahogy akkor mondták: disszidált Svájcba. Amikor 1989-ben megváltozott a rendszer, megfogalmazódott benne a gondolat, hogy valahol az Alföldön vásárolna tanyát magának, ahol kikapcsolódhat a „svájci stresszből".

Alföldi barangolás

Bejárta az Alföldet, végül barátainak, Kőrös Lászlóéknak a segítségével Balástya határában akadt rá egy romos parasztházra. Mi ejtette rabul Balástyán? Padányi-Gulyás Dávid azt mondja, a Rózsa Sándor-történetekből közismert Veszelka család másfél száz éves házikója, a hangulat és mindenek előtt a hatalmas csend marasztalta. És a birtok gyönyörű fekvése, a zavartalan éjszakai égbolt, meg ahogy csattog a csalogány, és csupán a távolban ugat valahol egy kutya.

Néprajzi ismeretek

A tizennégy hektár új birtokosa nekiállt a néprajztanulásnak, hogy szakszerűen felújíthassa előbb a vályogfalú házat, majd a melléképületeit. Az erdőmérnök Kőrös László megjegyzi, ő is belebolondult ebbe a páratlan tanyába, így a kisteleki ácsmesterrel, a néhai Balassi Sándorral újrarakták a búboskemencét, berendezték a szobákat. Járták a kirakodóvásárokat, hogy korhű edényeket, lámpákat, falvédőket, bútorokat szedjenek össze. Egy skanzen nem fest különbül.

Pálya

A romantikus tanyasi idillben három éve megjelentek az autópálya építői. Noha nem közvetlenül Padányi-Gulyás tanyája végében, hanem onnan úgy egy kilométerre, a tücsökcirpelésbe mortorhang zizeg bele. A zaj, még ha nekünk városlakóknak jelentéktelennek tűnik is, a balástyai malomlakónak felőrölte a lelkesedését. Egyre kevesebbet időzik a tanyán.

Ha romantikus is egy balástyai tanya, Padányi-Gulyás Dáviddal friss szellem költözött bele. A kamra és az istálló helyén konyha, fürdőszoba és szauna létesült. És bár az egészséges ivóvizet változatlanul a gémeskútból húzzák, még a kerti úszómedencét is ez táplálja.

A svájci magyar nem csak az ódon tanyába lehelt életet. Tíz esztendeje saját szélmalom építésére adta a fejét. No nem őrölni akart, hanem csak úgy, mert szép, és hogy lakjon benne. – Habókos Don Quijoténak tituláltak, de én komolyan gondoltam – mutatja a kész művet.

Kunfehértói minta

Kőrös László egy kunfehértói malomról vette a „szabásmintát", a balástyai tanya határában halmot emeltek a malomnak ott, ahol annak előtte sosem volt. Fontosnak tartották, hogy jó szelet foghassanak a vitorlákba. Szabályos vályogfalakat húztak fel, belül mind a négy szinten eredeti malomtartozékokkal szerelték fel. Három év sem telt bele, és az új malom fogaskerekeit őrlésre hajtotta a szél, meg is őröltek vele két kiló rozsot. Vitézen állta a szelet a Padányi-Gulyás-malom, mígnem az utóbb hetek szélvihara letépte egy vitorláját. Felére kellett kurtítani a huszonegynéhány méteres vitorlázatot, mostanra megint egésznek látszik.

Műkedvelő molnárunk a szélmalmába is becsempészte a civilizáció komfortját: a „földszinten" elrejtett egy zuhanyzót és vécét, fölötte nappalit, a másodikon hálószobát rendezett be. Villanyt és fűtést működtet, amit szivattyú és bojler hajt. A malomlakó eltölthet itt akár telet, akár nyarat is.