Szeged és környéke

2009.01.11. 09:13

Oszkár-díjas borok a Maurer-pincéből

Domaszék - A Domaszéken élő borosgazda, Maurer Oszkár szőlőinek egy része Bácskában, a Ludasi-tó melletti Hajdújárás környékén található, a többi az egykor legjobbnak tartott magyar borvidéken, a Szerémségben terül el.

Horváth Levente

A hazánkban is elismert borász olyan nedűket kelt ismét életre, mint a Mézes Fehér, a Bakator, a Szerémi Zöld vagy a százéves ültetvényről származó Kadarka.

Maurer Oszkár pincéje nem hivalkodó, egy csöppnyi faluban, a vajdasági Hajdújáráson bukkanunk rá. A helyiektől is segítséget kell kérnünk, hogy megtaláljuk. Nem kell sokáig kérdezősködnünk, a településen mindenki ismeri a borászdinasztiából származó 36 éves férfit. A gazda már vár bennünket, néhány perc múlva egy pohár Szerémi Zöldet kortyolgatva beszélgetünk.

Mátyás király visegrádi palotájának szökőkútjából is szerémségi bor folyt. Fotó: Horváth Levente

Mátyás király visegrádi palotájának szökőkútjából is szerémségi bor folyt.
Fotó: Horváth Levente

– 1994 óta foglalkozom borkészítéssel. A hat éve épült pincénkkel és az akkor vásárolt szőlőterültekkel komolyabb formát öltött a hobbim. Hitvallásom, hogy vissza kell adni a borvidék becsületét, és kiemelni a szülőföld, a Délvidék értékeit. Jó bort akarok készíteni és tisztességeset. Olyat, amiben benne lakik a lélek – vallja a családjával több mint tíz éve Domaszéken élő férfi, aki ideje nagy részét mégis Hajdújáráson tölti. Mint mondja, itt alakul a jövőjük.

128 éves tőkékről

Nem éppen szűztermés, 128 éves tőkékről származik a Maurer-féle kadarka. Halvány, silleres szín. Nagyon tiszta, gyümölcsös, friss, vonzó illatú, mint egy nyers házi málnaszörp. Szájban meglepően élénk, nem kevés sav és érintésnyi finom tannin fogad. Mögötte, mellette ízében szép gyümölcsök, finom sósság érzékelhető.

A Maurer-dinasztia számára a múlt is a borászatról szólt. Oszkár dédapja készítette a borvidék első pezsgőjét még a húszas években. A dédapa és a nagyapa is Szegedre járt vincellérképzésre, ott tanulták el a borászat csínját-bínját. A háború után elkobozták a családi birtokot, Oszkár édesapja már az állami pincegazdaságnál dolgozott. A fiú is folytatta a hagyományokat: Magyarkanizsán tanulta a gyümölcstermesztést és a szőlészetet.

- Apránként állt össze a mai alig 10 hektáros birtok. Évről évre újabb és újabb tőkéket telepítettem, a vissza nem térítendő állami támogatásokat is mindig visszafordítottam a gazdaságba. Mostanság az előirányzott 60 ezer helyett alig 14 ezer hektár szőlő található Szerbiában, ennek fele itt, a Vajdaságban. A mi birtokunk egyik fele a Bácskában terül el idősebb, 30-130 éves ültetvényekkel. A Szerémségben új telepítésű tőkékkel szeretnénk feléleszteni az egyik leghíresebb magyar borvidék hagyományait, honosan csengő borokkal foglalkozunk. Azokon a dűlőkön ültettük a szőlőt, amely egykor Mátyás király számára termelte a borokat - árulja el.

A pince, ahol a szerémi borok érlelődnek. Fotó: Horváth Levente

A pince, ahol a szerémi borok érlelődnek.
Fotó: Horváth Levente

A Maurer-borok hazánkban is igen népszerűek: már 2000-ben Szegeden, hivatásos borászokat megelőzve nyert borversenyt egy mézes fehér főborral. Az első sikerek után kezdett eladásra is bort készíteni, ám továbbra is kézműves módon. Hagyományos gyalogművelésű ültetvényein a kapa az egyetlen lehetséges gyomirtó. A régi tőkéknél csak ember és ló járt a parcellákban, gép soha nem pöfékelt. A Kadarka mostanság is a százesztendős öreg diófa alatt erjed, az érlelés pedig fahordókban történik.

- A legenda szerint Mátyás király visegrádi palotájának a szökőkútjából is szerémségi bor folyt, amit szegedi borkereskedők szállítottak oda. Galeotto Marzio, Mátyás udvarának történetírója és Vitéz János ugyancsak az aranyat termő szerémségi szőlőket dicséri. A XV. században 77 szegedi polgári családnak volt birtoka Szerémségben. Ezért is fontos számomra a legenda újraélesztése. A szerbeket nem érdekli a szerémi bor, őket nem szólította meg a hegy. Engem igen. És úgy tűnik a magyarországi borász szakma is értékeli a törekvéseimet.

Elesett Szerém, jöhet a Tokaji

II. Ulászló király (1490–1516) a nehéz, fűszeres borokat kedvelte; a szerémi és baranyai borokon kívül leginkább olasz borokat hozatott nagy mennyiségben az udvar számára. Olasz pincemesterrel készíttette az édesített, fűszerezett csemegeborokat. Szerém elestekor így szólt: „Immárost nagy baj köszöntött reánk, elesett Szerém, arra kényszeredünk, hogy Tokajit igyunk."

Maurer Oszkár büszke fehér borára. A hagyományos borkészítés híve. Fotó: Horváth Levente

Maurer Oszkár büszke fehér borára. A hagyományos borkészítés híve.
Fotó: Horváth Levente

Mézes Fehér

A 86 éves Bözsi néni 1941-ben telepített ültetvényének 400 tő szőlőjéből egy hordó bor készült. Ez a 250 palack, Maurer Oszkár szerint, az összes palackozott Mézes Fehér a világon. Visszafogott, tiszta illat: mézes-vajas kalács, szőlőlé, réti virágok.

Címkék#Domaszék

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!