Pálmai Anna: ˝Minden tehetséges művész az igazságot keresi˝

A sztori dióhéjban

Efezusban két idegen bolyong: a Szirakúzából érkezett Antipholus, és hű társa, Dromio. Nem sejtik, hogy Efezusnak is van saját Antipholusa és Dromiója: rég elvesztett ikertestvéreik. A párosok összecserélődnek, Antipholusok és Dromiók a téboly határán próbálnak rájönni, mi történik velük. Felbukkan a féltékeny feleség és a húga, egy szerencsétlenül járt kereskedő, és már semmi sem a régi: a város népszerű polgárát kizárják saját házából, a gyanútlan utazó meg nem érti, miért keresi a kegyeit minden ismeretlen ismerős. Rosszlányok, rendőrök, kereskedők – félreértések fergeteges komédiája. 

– A medence vize épp kellemes hőmérsékletű. A Dóm téri próbák többségén rettentő hőség volt, így még jól is esett megmártózni. Csak egy olyan nap volt, amikor a hűvös idő miatt kihagytuk a csobbanást. Annyira szuper a csapat, olyan profin válogatták össze a szereplőket, és a csillagok is olyan jól állnak a produkció fölött, hogy semmit sem érzek ebben a feladatban nehéznek – mondja Pálmai Anna, a budapesti Katona József Színház színésznője, aki Adrianát, Efezusi Anthipolus feleségét alakítja a Tévedések vígjátékában.

– Szinte eufórikus állapotban, nagy szeretetben próbálunk. Az is gyorsan áthidalható, ha időnként feszültséget vagy fáradtságot érzünk. Kerényi Miklós Gáborral fantasztikus dolgozni. Őt elsősorban zenés színházi rendezőnek tartják, szerintem ez mellékes, az a lényeg, hogy minden tehetséges művész az igazságot keresi. A darab, a helyzet és a figura igazságát. Otthonos Keróval dolgozni, mert hasonlóan gondolkodunk, ezért hamar meg tudom csinálni, amit kér.

Pálmai Anna először lép fel a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán. Előadást látott már itt többet is, mert színművészetis évfolyamtársa és barátnője, Radnay Csilla játszott itt. – Megnéztem Csillát a Mágnás Miskában, és láttam a Dóm téren a Leányvásárt is Gothár Péter rendezésében. Kicsit irigykedtem akkor a kollégákra, és reménykedtem, hogy egyszer majd talán nekem is adódik hasonló lehetőség. Érdekes ez az óriási színpad, meg kell találni a helyes arányokat. Mikroporttal hangosítanak bennünket, sokat kell gyakorolni, hogyan kell ezt a technikát jól használni. Az utolsó sorban is kell, hogy lássanak-halljanak bennünket, de nem szerencsés végigkiabálni az előadást. Nehéz pontosan belőni.
 

Pálmai Anna Adriana szerepében a Shakespeare-komédiában. Fotó: Karnok Csaba

A testvéremet, Lucianát Szinetár Dóra alakítja, akit távolról mindig kedveltem, de csak most játszunk együtt először. Nagyon megszerettem. Vág az esze, addig gondolkodik egy problémán, amíg meg nem találja rá a legjobb megoldást – mondja a Junior Prima és Máthé Erzsi-díjas Anna, aki Dórához hasonlóan Kossuth-díjas színházi famíliába született: a Szirtes-színészdinasztia legifjabb tagja. Nagyapja Szirtes Ádám, édesanyja a Katona-alapító Szirtes Ági.

– Nem teher, sőt mindennel együtt élvezem, hogy ilyen családba születtem. Édesanyám mostanában hajnaltól késő estig forgat, nem tudom, sikerül-e valamelyik előadásunkat megnéznie. Manapság már a szakmáról is jókat tudunk beszélgetni, korábban nem volt mindig így. Szeged nagyon jó város, remekül érzem itt magam. A John Bull Pub a törzshelyünk, a Fekete Ház udvarába, a Malátába is visszajárunk. Bevallom, nekem a szegedi halászlé nem jön be. A lazac kivételével a halat csak ropogósra sütve szeretem.