Pipás Pista a mi Drakulánk

A rémek réme: a bestia

A 20. századi sorozatgyilkosok listájának első helyén a kolumbiai Luis Alfredo Garavito szerepel. A férfi rémtetteit a 90-es években követte el. Gyerekgyilkos, szadista és pedofil, akit csak „La Bestia" (A bestia) néven emlegetnek. 138 gyilkosságért ítélték el, de feltételezhetően több mint 400 áldozata volt, akik leginkább utcagyerekek voltak. 1853 évre ítélték el, de ezt 30 évre, majd a hatóságok munkájának segítése miatt 22 évre csökkentették.

„Néha-néha szóba kerül, de már nem téma" – válaszolta az egyik balástyai kocsma pultosa, amikor a településhez közeli tanyavilág sorozatgyilkosáról kérdeztük. A hely szomszédos azzal a ma már bezárt presszóval, ahol a balástyai rémként elhíresült Szabó Zoltán találkozott áldozataival. – Itt szinte mindenki ismeri. Egy részük osztálytársa volt, vagy együtt gyerekeskedtek – mutatott két biliárdozó munkásruhás férfi felé.

„Csak" négy nő

Szabót 2004. szeptember 10-én ítélte jogerősen tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre a Szegedi Ítélőtábla. A sorozatgyilkost 2002. március 6-án vették őrizetbe, majd két nappal később, március 8-án előzetes letartóztatásba helyezték.

A vádirat szerint a nyolc általánost végzett Szabó a gyilkosságokat 1998 áprilisa és 2001 augusztusa között követte el. A férfi hat nő megölését ismerte be, egy holttestet azonban a hetekig tartó kutatás ellenére sem találtak meg a rendőrök. Mivel a hatodik holttest nem került elő, az ügyészség öt nő megölésével vádolta meg a férfit. A bíróság végül „csak" négy nő meggyilkolását látta bizonyítottnak, Szabót négy balástyai lány és asszony megölése miatt ítélték el. A sorozatgyilkos a szegedi Csillag börtön legszigorúbban őrzött speciális részében, másoktól elzárva tölti büntetését.

Kísértettanyák

Szabó Zoltán és édesanyja tanyája a mi napig megvan. A már tíz éve is düledező és romos épületek csak tovább pusztultak. A faluban azt beszélik, korábban valaki meg akarta venni az ingatlant, hogy horrortanyát nyisson benne, de ez csak valószínűleg az egyik kereskedelmi tévé riportja után elterjedt városi legenda.

Csongrád megye másik híres sorozatgyilkosa Rieger Pálné Fődi Viktória, azaz Pipás Pista volt, akiről csak a börtönben derült ki, hogy nő.

Míg úgy tűnik, a balástyai rémet és tetteit feledni igyekszenek, Pipás Pista tanyawesternt ihletett a kisszínházban, az ásotthalmi polgármester pedig vele vonzaná a faluba a látogatókat.

Ha bajban az asszony, Pipás segít. Szabó Gabi Rieger Pálné Fődi Viktória megformálásáért rangos elismerést kapott. Fotó: Karnok Csaba

– Három legendakört szeretnék erősíteni és turisztikai látnivalóvá alakítani. Rózsa Sándort, ami már megvalósult, Pipás Pistát és a boszorkányokat. Ha Drakula grófból Erdély egyik turisztikai érdekessége lett, miért ne lehetne ilyen Pipás Pista is? – magyarázta Toroczkai László. – A háza is megvan, de már felújították. Sajnos nem őrizte meg a tulajdonos az eredeti, autentikus állapotot – tette hozzá.

Az Ásotthalom melletti tanyavilágban, Átokházán áll a tanya, amit a környékben mindenkit csak Pipás-tanyának hív. Egy szegedi vállalkozó vette meg évekkel ezelőtt. Nem akarta elárulni a nevét.

– Mindenki úgy hívta, hogy Pipás-tanya, nem tudtam, miért, nem is érdekelt. Akkor nem foglalkoztam vele. Két-három éve a színházban adták ezt a darabot a Pipás Pistáról. Na, akkor kapcsoltam össze a két dolgot. Nem lehet tudni, mennyi igaz a legendából. Az összedőlt melléképület, ami gyakorlatilag már csak egy domb, lehetett a sorozatgyilkos asszony lakhelye – mondta a szegedi férfi.

Családirtók

A Magyarországon 1900 és 2011 között történt sorozatgyilkosságokat gyűjtötte össze néhány éve Faragó Ottó író-újságíró: a 39 eset közül – 3 vagy több emberen elkövetett emberölésről van szó – 4 Csongrád megyében történt.

Keze-lába bilincsben. Bíróság előtt a balástyai rém. Fotó: Frank Yvette

Az első magyarországi sorozatgyilkosságot a jegyző-

könyvek szerint az 1910-es években követte el egy cinkotai forrasztómester, aki hordóba forrasztotta női áldozatait.

Faragó a sorozatgyilkosok közé sorolta a családirtókat is. Közéjük tartozik a gyálaréti Miklósi Viktor Gábor, aki 2005-ben vascsővel verte agyon a nagyanyját, majd miután ezt megúszta, 2008 novemberében egy fejszével megölte 23 éves élettársát, majd megfojtotta 9 hónapos kisfiát. A férfit a bíróság tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte.

Tanyawestern Pistával

Hannibal Lecter és a Texasi láncfűrészes gyilkos a filmvásznon hódít, Pipás Pistáról pedig Pozsgai Zsolt írt nagy sikerű tanyawesternt.

Számtalan filmet ihlettek létező és kitalált sorozatgyilkosok. A valódi sorozatgyilkosokról mintázott filmek sorából kiemelkedik a Texasi láncfűrészes gyilkos, amelynek Leatherface nevű figuráját Ed Gain ihlette.

Edward Theodore Gein, az őrült mészáros holttesteket ásott ki, ahonnan trófeákat – csontokat és bőrt – vitt magával. Két nő megölését is beismerte. Egy bolondok házában halt meg májrákban 1984-ben, 77 éves korában. Jelöletlen sírba temették.

Az 1974-es filmet több folytatás követte. A filmekben a gyilkos motivációja nem ismert, a lényeg, hogy minél több vér spricceljen. A fiktív sorozatgyilkosok közül kiemelkedik Hannibal Lecter, akinek történetéből több film és nagy sikerű televíziós sorozat is készült.

Szegeden 2013. január 25-én tartották a Pipás Pista című tanyawestern ősbemutatóját a Szegedi Nemzeti Színházban. A darabot Pozsgai Zsolt író, forgatókönyvíró és rendező írta. 2013 szeptemberében Pipás Pista szerepében nyújtott alakításáért Szabó Gabinak ítélték a vidéki teátrumok budapesti fesztiválján a Vidéki Színigazgatók Egyesületének díját.

A színművész a Pipás Pistáról szóló meséket gyerekkorában, családjától hallotta először. Nagyapja az átokházi tanyavilág központjában, Mórahalmon volt postamester, neki is voltak sztorijai Pipás Pistáról.

Brutális cselekedet, totális kontroll

A sorozatgyilkosság többrendbeli emberölés, a leginkább fiatal, egyedülálló férfiak által elkövetett brutális cselekedetek gyakran szexuálisan motiváltak.

– A sorozatgyilkosság legtöbbször belső indítékból elkövetett többrendbeli emberölés, ami sajátos, sokszor egyedi mintázatot és fejlődési ívet mutathat. A leginkább

fiatal, egyedülálló férfiak által elkövetett brutális cselekedetek szexuálisan motiváltak és az áldozat feletti totális kontroll megszerzésére irányulnak – magyarázta Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus, egyetemi adjunktus, aki 2004 és 2015 között az Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének oktatója volt.

Heteken át keresték a szakemberek Szabó Zoltán egyik áldozatát a Balástyához közeli gyümölcsösben. Fotó: Karnok Csaba

A szakember szerint a legtöbb sorozatgyilkos gyermekkorában fellelhető a súlyos bántalmazás, illetve különféle mentális zavaroktól is szenvedhetnek, ez azonban teljes magyarázatul nem szolgál, és nem is menti fel őket a felelősség alól.

A róluk készült filmekkel kapcsolatban azt mondta, az 1980-as, 90-es évek óta számos kiváló és kevésbé jó film született a témában. – Ezek között vannak olyanok, amelyek valós történetén alapulnak, hátborzongatóan reálisak és hitelesek. Ilyen például a Zodiákus, a női sorozatgyilkosságot bemutató A rém, vagy az Andrej Csikatilo esetét feldolgozó X polgártárs. Vannak ugyanakkor olyan, szintén kiváló filmek, mint például A bárányok hallgatnak vagy a Hetedik, amelyek korántsem annyira valószerűek – mondta.

Kőváry úgy véli, mindenhol vannak időnként sorozatgyilkosságok, a hazai bűnüldözés történetében is számos ilyen esetet ismert. Szerinte az, hogy a közvélemény amerikai jelenségként ismeri leginkább, két dolog miatt lehetséges. – Az egyik az, hogy az USA-ban igen fejlett a bűnüldözés, itt dolgozták ki a híres profilozó technikát, viszonylag nagy a felderített és nyilvánosságra hozott ügyek száma. A másik a tömegkultúra hatása; a sorozatgyilkos ikonikus figurává válik. Úgy tűnik, a jó és a rossz harcának egy izgalmas mai változatával állunk szemben – fogalmazott a szakember.