Sohasem hullát keresnek a víz alatt

– A víz alatt nem látunk semmit. A tavakban, víztározókban jobb esetben egy méter a látótávolság, a folyókban a hordalék, a felkavarodott iszap miatt viszont vaksötétben tapogatózunk – osztotta meg velünk Házi Ervin főtörzsőrmester, milyen körülmények között hajtanak végre egy mentést. A „tűzoltó-búvárokat" évente három-négy esetben riasztják. Főleg a tavaszi, nyári időszakban fordulnak elő olyan balesetek, amikor az ő segítségükre van szükség.

– Soha nem hullát keresünk. Minden feladat életmentésnek indul, még akkor is, ha tudjuk: egy felnőtt ember maximum öt percig marad életben a vízben – vette át a szót Fülöp Gábor zászlós. A szegedi tűzoltók számtalan mentésben vettek már részt. Ők keresték többek között a 2006 júliusában a Laposon eltűnt, 14 éves Seres Gabriellát. – Kemény volt az a nap. Először a téli kikötőnél kerestünk egy eltűnt személyt, utána két órával pedig indulhattunk a Laposra – emlékezett vissza Házi Ervin, akitől megtudtuk, az állóvizeknél más technikával dolgoznak, mint a folyókban. Míg előbbiben legyezőszerűen kutatják végig a vizet, a folyókban fel-le mozognak a sodrással megegyező, majd ellentétes irányban. A vízbe merülő búvár végig összeköttetésben van parton álló társával. Egy vastag kötelet csatlakoztatnak a derekára, amelynek mindig feszesnek kell lennie. Ezzel mozgatják őt a partról jobbra-balra, hiszen a vaksötétben akár körbe-körbe is úszkálhatna. Ezen keresztül jelzi, ha baj van, és azt is, ha talál valamit, valakit.

Előtérben Házi Ervin főtörzsőrmester egy hegyeshalmi búvárgyakorlaton.
Fotó: DM/DV
Hogyan dolgozzák fel a halottak látványát? – kérdeztük a fiatalemberektől, akiknek esetenként több napja a vízben lebegő testeket kell megkeresniük. – A feladatra koncentrálunk. Nem gondolunk másra. Egy gyermek halott kis testét látni azonban nagyon megdöbbentő. Ehhez soha nem lehet hozzászokni – hallottuk Fülöp Gábortól.

Csak szabadnapon merülhetnek

Annak ellenére, hogy Szegeden hat-hét tűzoltó is rendelkezik búvárvizsgával, a víz alatti mentésben hivatalosan csak a Fővárosi Tűzoltóság Harcsa egysége vehet részt. Ezért a Tisza-parti városban csak szabadnapos tűzoltók menthetnek vízből. Ilyenkor a Vízmentő Szakszolgálat kötelékében, a tűzoltóság megbízásából merülnek. Az akciókért nem kapnak fizetést, saját felszerelésüket használják.

Műszaki mentés, árvízvédelem

A szegedi „tűzoltó-búvárok" műszaki mentésekben is részt vesznek. A hajóutakról ők távolítják el az akadályokat, például a felhalmozódott uszadékot. A Laposról 2007-ben a Tiszába gurult autókra is ők kötötték a csörlőkötelet, valamint part- és árvízvédelmi feladatokat is ellátnak. Felgyőnél például ők tömték be a töltésen keletkezett repedéseket 2006-ban.