Szabó Gábor: az ELI ügye fontosabb annál, hogy politikai történetté tegyük

A szegedi lézerközpont tanácsadó testületéből felálló két német és egy magyar kutató olyan információk alapján döntött, amelyek egy része nem is volt helytálló – mondja a Mandiner interjújában a szegedi lézerközpont, az ELI-ALPS létrehozásában nagy szerepet játszó Szabó Gábor, aki szerint az akadémiai vita is nagyrészt politikai érvekre épül. Úgy véli, az ELI ügyében nagyon sok dolog összekeveredett. Az első probléma, mondta az SZTE egykori rektora, hogy az ELI ügyének fontosabbnak kellene lennie annál, hogy politikai történetté tegyük.

Sajnos az általam látott cikkek jelentős része szándékosan politikai összefüggéseket keres. Én nem gondolom, hogy ez lenne a fő probléma és végképp nem gondolom, hogy az ELI ügyét pártpolitikává kell tenni

- nyilatkozta a neves fizikus, aki eddig azért is volt optimista, mert az ELI egy olyan projekt, amit valamikor még a szocialista kormányok határoztak el és amit a FIDESZ kormányok továbbvittek. Az ember azt hinné, hogy ezek alapján van egy közmegegyezés - fogalmazott a volt rektor, aki szeretné azt hinni, hogy az ELI, minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, egy sikertörténet.

A tudományos tanácsadó testületből lemondott két német és egy magyar kutató levelében azt írta, hogy nem kíván felelősséget vállalni a változásokért. Szabó Gábor úgy ítéli meg, azok a kollégák, akik felálltak, olyan szempontból elhamarkodottan döntöttek, hogy a rendelkezésükre álló információk egy része nem is volt helytálló.

Ha mindaz az információ, ami szóbeszéd útján terjedt, igaz lett volna, akkor indokoltnak tartottam volna, hogy felálljanak. De nem ez a helyzet.

A lemondott kutatók súlyosan kockázatos projektről beszéltek. Szerintük politikai döntéssel ad a kormány 20 milliárd forintot egy új projektre, amelynek még nincs bevett módszertana, a benne rejlő lehetőségekkel szemben pedig komoly kételyek vannak a tudományos életben. A Molekuláris Ujjlenyomat Vizsgáló Központ létrehozásáról van szó, amely egy olyan új módszert alkalmazna, ami a rákbetegségek korai felismerését segíthetné. Szabó Gábor elmondta, ehhez semmi köze nincs az ELI-nek. A projekt szakmai részleteit nem ismeri, de komoly tudósok dolgoznak a témán.

A másik projekt, ami ugyanígy kap kormánytámogatást, a transzmutációs projekt - mint kiderült, a kutatásra Gerard Mourou, a tavalyi fizikai Nobel-díjasok egyike és szintén világhírű japán kutatótársa, Toshiki Tajima tett javaslatot. E kutatás eredménye lehet majd az, hogy az eddigieknél sokkal hatékonyabban tudjuk kezelni az atomerőművekben keletkező nukleáris hulladékot.

Van tehát egy nemzetközi szakmai helyzeti előnyünk, aminek köszönhetően itt és most egy ilyen projektet meg tudunk valósítani

- mondta a volt rektor. 

Szabó Gábor rávilágított: az ELI terveiben kezdettől fogva az szerepelt, hogy a működési költségek 80 százalékát a nemzetközi tudományos közösség fedezi majd. Ebből a célból alakul majd meg egy ERIC, azaz a European Research Infrastructure Consortium. Ez a szervezeti forma nemzetközi tudományos infrastruktúrák működtetését teszi lehetővé.  Ennek megalakulása azonban lassabban halad a vártnál. Olyan országok, amelyeknél korábban fel sem vetődött, hogy nem lesznek benne, most hezitálnak, ami az ELI fenntartása szempontjából, a nemzetközi finanszírozási ígéretek tekintetében bizonytalanságot okoz.

Egyébiránt éppen az átmeneti fázisból származó pénzügyi nehézségek megoldására az ELI szervezetének az egyik vezetője pontosan azt mondta, hogy teljes mértékben elfogadja, hogy a magyar kormány az ELI finanszírozásához olyan értelemben hozzájárul, hogy támogat olyan nemzeti prioritásnak nevezett programot, amit az ELI-ben hajtanak végre.

A magyar projekt tehát mint felhasználó jelenik meg az ELI-ben. Ezt maga a tudományos tanácsadótestület is elfogadta, mint a finanszírozási kockázatok mérséklésének eszközét. E projektnek minden része megalapozott.

A teljes interjút elolvashatják a Mandineren.

(leadképünk archív felvétel, fotó: Kuklis István - a szerk.)