2008.02.08. 18:38
Szeged szebb lett, mint volt
Szeged - Szeged történetének legnagyobb katasztrófáját élte át 1879 márciusában. A Víz pusztítása utáni négy esztendőben tiszta szerkezetű európai városként született újjá, a mérhetetlen erőfeszítéseknek köszönhetően.
A Tisza-parti város emblematikus, a szegediség jelképévé lett középületeinek, lakóházainak jó része 125 éve nőtt ki a földből.
A Tisza áradata 1879 márciusában Szeged kilencvenöt százalékát elnyelte, szétáztatta a földszintes vályogházakat. A nem egészen hatezer épületből 265 maradt talpon. A hetvenháromezer lakos közül hatvanezer vált földönfutóvá. A víz hosszú hónapokig a városban rekedt – jellemezte az adatok alapján a pusztítás méreteit [namelink name="Horváth Ferenc"] régész, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese.
Pusztítás után építés
– Reizner János főjegyző rögtön elkezdte építtetni a hosszú évtizedek óta csak halogatott körtöltést, hogy gátat szabjanak a további vízbetörésnek. Az Angliából és Németországból hozatott, nagy teljesítményű szivattyúkkal, meg minden fellelhető eszközzel augusztus végéig harmincmillió köbméter vizet pumpálták a város határán kívüli földekre.
Az épülő színház tetejéről készült fotókat összeillesztve föltárul Szeged 125 évvel ezelőtti panorámája. Fotó: archív, Letzter Lázár
Nagyításhoz klikk a képre!
Szeged lápos-mocsaras területté lett, telis-tele romokkal és nyomorgó lakosokkal. Nemsokára érkeztek a segélyszállítmányok, az adományok. Még Argentína, Kuba, Kolumbia, Haiti, Mexikó, San Salvador és Uruguay is segített! Majdnem hárommillió forint gyűlt össze. Ez rengeteg pénz volt, amit érzékeltet, hogy 450 ezer forintból épült a színház, egy átlagos alsóvárosi polgárházat kétezerből felhúztak. Az állami fizette az állandó Tisza-híd a két és fél millióját, de a hat kilométeres, kilenc-tíz méter magas körtöltés árát, az egymillió forintot is.
Tizenhatmillió köbméter földet hordtak be az építők mindössze hat hónap alatt, hogy eltüntessék az Oskola utca és a gázgyár közötti óriási, hétméteres szintkülönbséget. Közben 169 ezer négyzetméter út épült. Húsz évvel korábban kapott a város engedélyt az uralkodótól a lepusztul vár lerombolására, most két év alatt eltakarították a színről. A helyén drága belvárosi telkeket parcelláztak, a tégláiból rakták fel a Stefánia új palotáit, de ebből épült a Mars téri honvédlaktanya is.
Sugaras-körutas
– Noha a miniszterelnök az öccsét, Tisza Lajost nevezte ki négy évre teljhatalmú királyi biztosnak, hamar rácáfoltak az akkori „mutyizást" rebesgető vádakra – emelte ki a régész. Tisza felkérte Lechner Lajost, aki maroknyi csapatával két hónap alatt új sugaras-körutas várost rajzolt a világvárosok mintájára. A házak tervezéséhez a megmaradt Széchenyi, Klauzál és Dugonics téri paloták szolgálnak viszonyítási pontnak. Olcsó hitelt folyósítottak, hogy abból húszféle típusterv alapján a kijelölt új parcellákon magánházakat építtethessenek a szegediek.
Városháza, a királyi rezidencia
A színházat egy bécsi színházépítő cég húzta fel Fellner Ferdinánd és Helmer Hermann tervei szerint. Egyszintes városháza korábban is állt a főtéren, ezt Pártos Gyula tervezete át. Még királyi rezidenciaként is szolgált, amikor oda és a szomszédos irodaházba szállásolták el 1883-ban Ferenc Józsefet és kíséretét, tiszteletükre kötötték össze az emeleti folyosókat a „sóhajok hídjával".
1883-ban beépült a Rudolf, ma Roosevelt tér. A 6. szám alatti tornyos [namelink name="Tóth Péter"]-házat Jiraszek Nándor és Krausz Lipót tervezte a Híd utca sarkára: mestermű a lépcsőház kovácsoltvas korlátja. A másik oldalon a Lechner Ödön tervezte derűs Milkó-palota színes tetejével fogadja a hídról érkezőt.
Leltár
Szegeden 1883-ra 26 kétemeletes, 211 egyemeletes, 836 magasföldszintes, 1314 földszintes és 246 udvari lakóház épült, valamint 514 műhely, istálló, szín nőtt ki a földből. Típusterv alapján épült például a mai Pásztor utca 39. és 63. alatti napsugaras ház is. A köztereket 400 ezer facsemetével zöldítették. A királyi biztosság megfeszített munkája 1883-ban lezárult. Az építkezés azonban nem állt meg, csak visszafogottabb lett: 1900-ra már 401 gyár, 54 kereskedelmi és banképület létesült, 6 templom, 56 iskola, 7 kórház, 8 gyógyintézmény, 4 fürdő, 17 laktanya működött Szegeden.
