Szegedi vegyészek úttörő felfedezése

 Czakó Gábor, az egyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének adjunktusa és munkatársa, Szabó István a szerves kémia egyik legalapvetőbb reakciójának új működési elvét tárta fel. Az elméleti kémikusok számítógépen modellezték a fluoridion és a metil-klorid reakcióját, és a számítások világítottak rá, hogy a reakciójuk nem csak a száz éve ismert úton mehet végbe. Az innsbrucki egyetem munkatársai – tőlük teljesen függetlenül – kísérletekkel mutatták ki ugyanezeket az eredményeket.

Czakó Gábor (jobbról) és Szabó István magasra tette a mércét a most közzétett kutatási eredményével. Fotók: Kuklis István

A vizsgált reakción ioncserét kell érteni, vagyis hogy a metil fluort köt meg klór helyett. Ez pedig az ipari vegyészetben lehet érdekes, mert ezen az alapelven mesterségesen is előállítható egyik anyagból egy más tulajdonságú. Az elmélet nemcsak ennek a kétféle ionnak a felcserélhetőségét mutatja meg, hanem általa egy reakciócsaládot lehet feltérképezni. A felfedezés lényege, hogy tervezhető anyagot lehessen előállítani, melléktermék nélkül. A két fiatal kutató – többek között – az elméletük kiterjesztésére készül a reakciócsaládban. És mert eddig az ionokat oldószer nélkül vizsgálták, most vizes környezetben elemzik a működésüket.

Czakó Gábor és Szabó István magasra tette a lécet. Szeptemberben jöttek Szegedre az ELTE-ről, és máris világraszóló közleménnyel rukkoltak elő. A munka folytatásához megalakították az Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoportot.