Sztrájkot hirdettek az önkormányzati tisztviselők

– A sztrájk alatt az önkormányzati dolgozók a munkahelyükön lesznek. A halaszthatatlan ügyeket ellátják, tehát a lakosság érdekei nem csorbulnak. Az akció célja elsősorban a figyelemfelkeltés – fogalmazott Farkas Andrea Csongrád megyei titkár, aki jelenleg felméri a sztrájkhajlandóságot.

Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett az önkormányzatoknál június 22-én, szerda reggel 8-tól a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). 30 százalékos béremelést követelnek októbertől.

– Nem hallottunk még a munkabeszüntetésről – mondta a kübekházi önkormányzat munkatársa. – Legnagyobb problémánk az, hogy 2008 óta nem emelték az illetményalapunkat. Kolléganőim például, akik középfokú végzettséggel 20-25 éve dolgoznak a polgármesteri hivatalban, 114 ezer forintot visznek haza havonta.

A 348 főt foglalkoztató szegedi hivatalban a szakszervezet támogatja a sztrájkot. Náluk 80 dolgozó keres annyira keveset, hogy a garantált bérminimumra kell kiegészíteni a fizetésüket, ami bruttó 129 ezer forint. Ezt egyébként a középfokú végzettségűek 27 év munka után érnék el. Az önkormányzatnál dolgozó jogászok az első években szintén ennyit keresnek. A felsőfokú végzettségűek bruttó bére amúgy 20 év után sem több 220 ezer forintnál. Ez a hazai átlagkeresettől 25 ezer forinttal marad le.

Polgármestereknek is érdeke a bérrendezés, mert éhbérért nem kapnak szakembert – állítja Farkas Andrea. Fotó: Kuklis István

– Felborította a kormányzat az egyeztetéseket azzal, hogy karácsony előtt kihátrált az életpályamodell mögül. Ez vonatkozott volna az önkormányzatokra és a járási hivatalokra – mondta döntésük hátteréről az MKKSZ elnöke.

[namelink name="Boros Péterné"] hozzátette, adataik szerint a közel 37 ezer önkormányzati tisztviselő kétharmada nyolc éve semmiféle bérrendezést nem kapott. Emiatt a fizetése értékének harmadát elvesztette. Tervek jelenleg csak a kormánytisztviselőkre készülnek. 2018-ig az önkormányzati köztisztviselők még ígéretet sem kaptak. Úgy látja, ha elmarad a bérrendezés, a polgármesteri hivatalok kiürülhetnek. Akkor a lakosságot a kormány kénytelen lesz a járási hivatalokba terelni.

Ez pedig az önkormányzatiság és egyben a vidék halálát jelenti, mert a helyi ügyek és pályázatok gazdátlanul maradnak. Az elnök megjegyezte, tárgyalnak a polgármestereket tömörítő érdekszövetségekkel, és már több támogatja az akciójukat. Sőt, maga a sztrájk ötlete is településvezetőktől származik. Mivel csak szakszervezeti tagok vehetnek részt a sztrájkban, az MKKSZ megyei titkárai segítik a gyors beléptetéseket, illetve az alapszervezetek alakítását.