Szeged és környéke

2016.02.25. 08:50

Többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint balesetben

A Szegedről indult 1001 orvos hálapénz nélkül csoport arra hívta fel a figyelmet: többen halnak meg hazánkban kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben. Az ÁNTSZ szerint viszont levelük csak a kórházakba vetett bizalom aláásására alkalmas.

Timár Kriszta

Egy belső ÁNTSZ-vizsgálat jelentése szerint a fekvőbetegosztályok kétharmada nem felel meg a gyógyítás minimális szakmai feltételeinek sem. Az adatok nem nyilvánosak, a Népszabadság azonban kiszivárogtatott adatokat.


E szerint száz vizsgált szolgáltató közül huszonkettőnél – összesen 149 szakmában – nincs megfelelő kézmosási, fertőtlenítési lehetőség az orvosoknak, vagy hiányoznak az ellátáshoz szükséges megfelelő eszközök. A kórházak több mint 70 százalékában pedig nincs kellő számú szakorvos, illetve szakdolgozó.


Pártpolitikai érdekek felett áll


„A helyzet fontossága messze a pártpolitikai érdekek felett áll" – írja az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport közleménye, mely az ügyben kedden küldte el a sajtónak állásfoglalását. Mint kiemelték: kórházi fertőzések következményeként évente jóval többen veszítik életüket, mint közlekedési balesetben – amiben információink szerint tavaly 626-an haltak meg.

 

Átírják a minimum-feltételeket


A Népszabadságnak adott interjújában [namelink name="Ónodi-Szűcs Zoltán"] egészségügyi államtitkár elmondta: újraírják az ellátási minimumokat, ám ez nem jelenti a jelenlegi szabályok felpuhítását. Átgondolják azonban, hogyan lehet jobban kontrollálttá tenni az intézményi feltételeket.


– Magyarországon az érvényes minimumfeltételek hiányáról és a kórokozók terjedésének mértékéről a döntéshozók évek óta tudnak, érdemi intézkedések azonban nem történnek. A célunk, hogy ne söpörjék szőnyeg alá ezt a problémát – magyarázta [namelink name="Lovas András"], a csoport egyik alapítója.


A szegedi orvos elmondta: nyilvános, kórházanként kiadott adatok hiányában még az orvosok között sem ismert, mely egészségügyi intézményekben milyen körülmények fogadják a betegeket, ezért ő sem tudott a Csongrád megyei helyzetről információt adni. – Éppen ezért kezdeményezte a csoport, hogy osztályokra lebontva készüljön nyilvános értékelés, illetve hozzák nyilvánosságra a fertőzésekkel kapcsolatos adatokat, melyeket az ellátottak számára is elérhetővé kell tenni. Ehhez elengedhetetlen az ÁNTSZ funkciójának újbóli megerősítése.

 

Fontos, hogy az ápolók tiszta kézzel dolgozzanak. Fotó: Karnok Csaba


Jó körülmények Szegeden


Lovas András belső információkkal csupán a szegedi intenzív osztályról rendelkezik, ahol dolgozik. Azt mondta: az intenzív osztályokon, az ellátottak kritikus állapotából adódóan gyakoribbak a fertőzések, mint más kórházi egységekben. Szegeden azonban minden tekintetben megfelelőek a körülmények. – Van szappan, alkoholos kézfertőtlenítő is, és az ápolóknak sem kell kettőnél több beteget ellátniuk egy időben. Ez nagyon fontos, mert egy tavalyi francia kutatás szerint három beteg esetén akár háromszorosára nőhet a kritikus állapotú betegek halálozási aránya. Nem véletlenül mondjuk, hogy versenyképes bérekre van szükség, hiszen a szakemberhiány rengeteg mindenre hatással van.


Lovas András kiemelte, hogy Szegeden a jól felszerelt mikrobiológiai diagnosztikai háttér is segítségére van a szakembereknek a kórházi fertőzések ellen folytatott harcban. Azonban az 1001 orvos hálapénz nélkül csoportban elhangzott vélemények alapján országos szinten már rosszabb a helyzet a laboratóriumi diagnosztikában is jelentkező komoly szakemberhiány miatt.

Nyilvánosak, de érthetetlenek a jelentések


Az ÁNTSZ álláspontja, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések adatai mindenki számára hozzáférhetők az Országos Epidemiológiai Központ honlapján, az 1001 orvos csoport közleménye pedig csak arra alkalmas, hogy aláássa a kórházakba vetett bizalmat. Megnéztük: amennyiben valaki számára egyértelmű, hogy „a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) eredményei" fül alatt ezt megtalálja, 2014-es adatokra valóban rábukkanhat. A szöveg egy átlagember számára érthetetlen.


Egy dolog nem megoldható jelenleg minden szegedi intézményben: az elkülönítés. Kevés ugyanis az egyágyas kórterem. A nagyberuházás azonban sokat javított ezen a helyzeten is, az új klinikai tömbben ugyanis kétágyas kórtermek vannak.


Több per is indult


[namelink name="Ábrahám László"] műhibaperekre szakosodott szegedi ügyvéd elmondta: az elmúlt években több olyan ügye is volt a városban, mely kórházi fertőzés miatt indult. – Azt azonban nagyon nehéz bizonyítani, hogy a beteg valóban az adott intézményben szerezte a fertőzést – tette hozzá.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!