Milyen a tisztös szögedi beszéd?

Több tízezerre becsülik, de a pontos számát nem tudják azon szegedi vagy a város környékén élő lakosok számát, akik a mai napig őrzik beszédükben az ö-zést. A legtöbbjük furcsa viszonyt ápol a nyelvjárással: családban ö-zve társalognak, ám ha elhagyják az otthonukat, a nyelvjárásuk is a falok között marad.

Lehet ö-zni úgy is, ha az ember "nem születik bele", de azért ez többnyire lélekből jön. Ha valaki csak próbálkozik a szegedi nyelvjárással, könnyen nevetség tárgya lehet: a rossz helyen használt ö-zést bizony megmosolyogják azok, akik benne élnek a nyelvben. Ugyanis a magyar köznyelvet beszélők nem mindig tudják eltalálni azt, hova is kell az ö. Az Oszter Sándor-féle Rózsa Sándor-filmet például a szegedi nyelvjárásban beszélők nem tudják kacagás nélkül végignézni, annyira szembetűnő a film mű-öző nyelvjárása.

Rózsa Sándor Szögedi betyárok
Szegedi nyelvészek - Németh Miklós egyetemi docens vezetésével - kutatást kezdtek, hogy kiderítsék: a szegedi lakosságra valójában milyen mértékben jellemző az ö-zve beszélés. - Mindezidáig nem készült magyar nyelvterületen olyan felmérés, amely egy vidéki nagyváros nyelvhasználatát a maga teljességében bemutatná. A kutatás során egy olyan digitalizált beszédadatbázist hoznánk létre, mely szemlélteti a különböző nemű, életkorú és társadalmi helyzetű szegedi lakosok nyelvhasználatát napjainkban. A 160-240 órányi, helyi emberekkel rögzített interjú mellé felkutatjuk és összegyűjtjük az egyetemi intézetekben, múzeumokban, magánszemélyeknél fellelhető, a szegedi nyelvet bemutató hanganyagokat, melyek rendszerezésével és digitalizálásával alapoznák meg a szegedi nyelv hangarchívumát - beszélt a kutatás metodikájáról és jelentőségéről Németh Miklós, aki kollégáival, Kontra Miklóssal és Sinkovics Balázzsal folyamatosan publikálja majd a kutatás részeredményeit az SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszékének honlapján.

Négy korosztályban - a 12-16 éves gyerekektől az idősekig - végzik a kutatást véletlenszerűen kiválasztott adatközlők segítségével, akikkel miután kitöltöttek egy kérdőívet, el is beszélgetnek, így gyűjtve anyagot a szegedi nyelv hangarchívumához. Bíznak abban, hogy a megkérdezettek nyitottak lesznek a felmérésre, mert csak így tudnak pontos képet adni a szegediek nyelvhasználati szokásairól.

A nyelvészek összehasonlítják, hogy a különböző generációk nyelvezetében mennyire élő a tájszólás illetve a véleményüket is kikérik, hogy különböző kommunikációs helyzetekben mennyire elfogadott az ö-zés. Igaz lehet-e az a feltételezés, hogy a hentesnél bátrabban használják, mint az orvosnál?