Fut a pénze után a lakástulajdonos

Mindent Szentesről

A delmagyar.hu hivatalos szentesi Facebook-oldala, nem csak szentesieknek!

– Szabályosan, szerződéssel adtunk ki egy házat havi 30 ezer forint plusz rezsiért a szegvári Rozmaring utcában 2010 novemberében. A papír egy évre szólt, ez idő alatt nem volt gond a fizetéssel. Utána kezdődtek a problémák – mondta a szegvári [namelink name="Orosz István"]. A szerződés megszűnése után a bérlők ugyanis úgy döntöttek, nem költöznek ki, és a közüzemi díjakat sem fizetik. Orosz Istvánnak és élettársának majdnem két évébe telt, mire érvényt szereztek a jogaiknak, és a nemkívánatos lakók elhagyták az ingatlant. A történet természetesen itt még nem ért véget, hiszen a tartozás és az eredeti állapot visszaállítása több mint egymillió forintba kerülne.

Szinte lakhatatlanná vált Orosz István háza.
Fotó: Králik Emese

 Nem egyedi eset

Meglepő, de úgy tűnik: ez a magatartás nemcsak a nagyvárosokra jellemző, hanem olyan kis közösségre is, mint Szegvár. Nemrégiben szinte szóról szóra ugyanilyen történetet mesélt el egy másik szegvári lakos. Ő nem szerette volna nyilvánosságra hozni az esetét, mert azt mondta, fél a korábbi bérlőktől.

– Ha az elmaradt lakbért számolom, az 630 ezer forint volna, a villany a visszakötéssel együtt 107 ezer. Nyugdíjas vagyok, ezeket nem tudom kifizetni, bevételünk legfeljebb az újabb bérleti díjakból lenne, ilyen állapotban viszont nem lehet a házat kiadni. Peres úton csak akkor szerezhetnénk vissza ezt az összeget, ha először minden kintlévőséget rendeznénk. Ördögi kör – panaszolta. Az illegális tartózkodás ideje alatt hiába hívtak rendőrt, az egyenruhások semmit sem tehettek. Tavasszal a jegyzőhöz fordultak birtokvédelmi kérelemmel, ezzel egy időben bíróságra vitték az ügyet. Ott hamarabb született döntés: idén augusztusban jogerősen kimondta bíróság, hogy a családnak el kell hagynia a Rozmaring utcai házat.

– Hogyan lehet az, hogy két évig tehetetlen voltam a bérlővel szemben? Hogyan történhet az meg egy jogállamban, hogy a végén az én ingatlanomat árverezik majd el más közüzemi tartozása miatt? – kérdezte elkeseredetten Orosz István.

Az ilyen esetek elkerülése érdekében érdemes néhány havi kauciót előre kérni – javasolta egy szakember. Más azt mondta, a beköltözés előtt a bérbeadó jelzálogjogot jegyeztethet be a bérlő ingóságaira. Olyan véleményt is hallottunk, hogy – bár ez nem egészen szabályos – kitartóan, agresszívan a nyakára kell járni az immár nemkívánatos lakónak. Egyelőre azonban annyi biztos, Oroszéknak akár évekbe is telhet, mire polgári peres úton megítélik számukra az egymilliót. Az már egy másik történet, hogy megkapják vagy sem.