Dialógus Konferencia

Kroó Norbert nyitotta meg az ülést, a hosszú távra tervezés fontosságát hangsúlyozta: 1 kínai mondás szerint, aki 1 évre tervez, az magot vesz, aki 10-re, az fát ültet, aki pedig 100 évre tervez, az embereket oktat... Felhívta a figyelmet, hogy azon európai egyetemek, amelyek benne vannak a shanghaji lista legjobb 200-ában, szépen kirajzolják a fő innovációs centrumok körzeteit is.

A fő előadók Kis Norbert a NEFMI oktatáspolitikáért felelős helyettes államtitkára és Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője voltak. Mindketten hangsúlyozták bemutatkozásukban, hogy korábban rektorhelyettesek voltak. Utóbbi jelenleg egyetemünk adjunktusa...

Kis Norbert előadásából azt jegyzeteltem, hogy az MTMI (matematika-, természettudományi-, műszaki- és informatikai-) képzések területén az államilag valahogy finanszírozott helyek az összes 70%-át adják, valamint, hogy az oktatási szféra 100 MrdFt EU-s pályázati forrásra számíthat. Odrobina László a szakképzés átstruktúrálásáról, pl. az épület- és bútorasztalos képzés összevonásáról beszélt.

A MOL részéről Szőcs László HR ügyvezető igazgató szólt hozzá. Panaszolta, hogy csak csökken az MTMI területeken hallgatók száma, és a megismert kormányzati döntések ezen a helyzeten rontanak. Ő is helyeselte a tandíj bevezetését, de a mértékével és a bevezetés formájával nem értett egyet. Kimutatta, hogy a jellemző tandíj mértéke a netto átlagkeresethez viszonyítva kiemelkedően magas nálunk Európához képest (Mo. 17%, Anglia 10%, Hollandia 3%, Németország 1.5%, de pl. Ausztria, Szlovénia, Finnország 0%). Eddig az átlagos magyar család 1%-nyit fordított a jövedelméből oktatásra. Példaként emlitette, hogy az átlátszó beton föltalálója, Losonczi Áron apja vasutas volt, a jelen föltételek között nem tudna diplomát szerezni. Fölhívta a figyelmet arra, hogy a világ teljes GDP-jéből Európa aránya 1700-ban kb. egy harmad volt, ezután nőtt, az utóbbi évtizedekben viszont csökken. Kína és India szintén 1/3-ról indult, a gyarmatosítás alatt a GDP arányuk csökkent, de fejlődésük nagyon erős az utóbbi időszakban. Kína valószínűleg már Európa teljesítménye fölött jár. Az olajipar szakember-hiány elé néz.

Az előre kiadott műsorban szereplő Kérdések és Válaszok napirendi pontban Odrobina László fölháborodottan mondta, hogy a MOL felső vezetőivel egyeztetve ők csak előadásra készültek, Kis Norbert is ezért távozott az előadása után. Vitatta, hogy a szakképzési alap 51 MrdFt-nyi összegéből csak 5 Mrd jutna a a közép- és felsőoktatásba (előzőleg az eszközök beszerzésére való ilyen korlátot panaszolták). A párbeszédet ez után 1 NEFMI alkalmazott képviselte, aki a vitában lényegében nem vett részt, 2 rövid hozzászólása volt.

A köznevelési és felsőoktatási törvények szekciójában egyetértés alakult ki arról, hogy az MTMI területekre való jelentkezések mennyisége és minősége a közoktatásban javítható. A természettudományos képzésekre jutó órakeret az utóbbi 20 évben 50%-al csökkent. Az átalakításhoz a szakemberek meghallgatására és érdemi változtatásokra lenne szükség. Folyik 1 elektronikus petíció is ezügyben.

A felsőoktatás 2 éve még 190 MrdFt-os állami támogatása a tavalyi 18 MrdFt-nyi elvonás után idén 34-et kell hogy elviseljen (jövőre ugyanennyit terveznek), a szakképzési alapból idén több tíz MrdFt kiesése várható, valamint az Innovációs alap eltűnése (ez is több tíz MrdFt). Ezt az említett pályázati lehetőségek nem tudják pótolni, mert az adminisztratív nehézségek mellett ezek a lehető legszigorúbb EUs elszámolással, a projekt kiírás mentén használhatók csak föl (pl. alapkutatásra, de mindenképpen az alap működésen kívül).

Csend, esti bor...