Adatvédelemmel foglalkozó portál

A Tisztességes Adatkezelésért Egyesület több egyetem (PTE, ELTE, PPKE, SZTE) kutatóiból és független adatvédelmi szakembereiből alakult meg 2009 végén. Az alakulás célja az volt, hogy részt vehessünk az Európai Bizottság közmeghallgatásán, amelyet az új adatvédelmi szabályozás témájában írtak ki. A beküldött írásos javaslatunk nagy része helyet kapott az azóta több változatban elkészült, de egyelőre még el nem fogadott új EU adatvédelmi rendelet tervezetében.

A névválasztást az indokolja, hogy az adatvédelmi törvényben, a korábbiban és az újban is, valamint a nemzetközi adatvédelmi egyezményekben, irányelvekben is követelményként szerepel, hogy a személyes adatok kezelésének minden esetben tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. (Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. § (1) bekezdése.) A tisztességesség jelentése azonban a magyar jogban egyelőre jelentéssel nem bír, a jogalkotó ezzel nem bíbelődik. Ugyanakkor az 1980-as OECD adatvédelmi ajánlás is már kitért a tisztességesség kérdésére és a becsületes előzetes tájékoztatásban, az érintettek jogainak biztosításában látta e fogalom definícióját.

A Tisztességes Adatkezelésért Egyesület honlapján, számos írásom jelent már meg, leginkább persze a szokásos témában, egészségügyi adatkezeléssel kapcsolatban, de egyéb érdekességek is találhatók rajta. Érdemes és érdekes megvizsgálni az Alaptörvényt, hogy vajon milyen alapvető jogokat biztosít az egészségügyben. A Hiányosak a betegek alapvető jogai az Alaptörvényben c. írásomban az szerepel, hogy az Alaptörvény az 1949-es nemzetközi felfogásnak megfelelően viszonyul az egészségügyi ellátáshoz, amennyiben tartalmazza az 1949-ben elfogadott nürnbergi kódex azon pontját, hogy invazív orvosi kísérletet tilos a kutatási alany önkéntes beleegyezése nélkül végezni (nem invazív kutatást már lehet). Az 1950-es Emberi Jogok Európai Egyezményének 8.2. cikkét, a magánélet háborítatlanságáról azonban már nem tartalmazza - sőt annak szövege nem is releváns a mai egészségügyben. Egy végtelenül elavult és paternalisztikus szemléletről van szó. Ez jól meglátszik az Alkotmánybíróság 2013. október 28-i 3201/2013. (X. 28.) döntésében is, amelyet a munkaköri alkalmassággal összefüggő kényszer orvosi vizsgálattal kapcsolatban hozott.

Dr. Alexin Zoltán