Innovációs díjat érdemelt ki a tritikálé

A „Szegedi tritikálék: jövőbe mutató agrárinnovációk” című pályázatáért kiemelt elismerésben részesült a szegedi székhelyű Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. a 29. Magyar Innovációs Nagydíjon. A kitüntetést Nagy István agrárminiszter és Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke adta át az állam­alapítás és Szent István ünnepének alkalmából tartott rendezvényen.

Az elismerést azok a Magyarországon bejegyzett társaságok kaphatják meg, amelyek a díjátadást megelőző évben nagy jelentőségű fejlesztést valósítottak meg.

– A klímaváltozás miatt ki­­alakult szélsőséges időjárási körülmények, a romló talajállapotok és a csökkenő genetikai sokszínűség miatt egyre inkább szükség van ma már olyan gabonanövényekre, amelyek jó stressz­tűrő képességgel rendelkeznek. Nemesítőink folyamatosan azon dolgoznak, hogy a nehéz ökológiai körülmények mellett is gazdaságosan ter­meszthető, kiváló fajtákat állítsanak elő – mondta lapunknak Wágner József az elismerés kapcsán. A Gabonakutató ügyvezető igazgatója hozzátette, a hazai agrárium és élelmiszeripar fejlődéséhez, versenyképességének megőrzéséhez ezek az innovációk elengedhetetlenek.

– A Gabonakutató iparjogvédelem alatti tritikáléfajtái olyan innovációk, amelyekkel mára elérték a rendkívüli versenyintenzitású vetőmagpiac vezető helyeit, irántuk fokozódik az exportigény is. Kiváló agronómiai és felhasználási paramétereik alkalmassá teszik e fajtákat, hogy kitűnő pozíciójukat hosszú éveken át megtartsák – írták a pályázat bírálói.

Az új növényfajta, mint védett szellemi termék, kiváló minőségű, fémzárolt vetőmagként jelenik meg a piacon.

A GK Szemes, Maros, Rege, Temes és GK Idus innovációk piaci teljesítménye pozitívan hat a fajtatulajdonosra, a vetőmagokat előállító és forgalmazó cégekre, azokat megvásárló és használó gazdákra, a takarmánytermelőkre és az állattartókra, vagyis a tápláléklánc minden szereplőjére.

– A tritikáléinnovációk ár­bevételi többlete a Gabonaku­tatónál jelentős és növekvő ten­­denciájú, 2020-ban elérte a 132 millió forintot, társadalmi hasznossága pedig az 5 milliárdot – olvasható a pályázatban. A referenciák között Csongrád-Csanád megyéből büszkén említik a vásárhelyi Hódagrót, Mórahalmot és a Szegedi Sütödéket is, de ott van a sorban a szakmában elismert Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt., továbbá a Dunaharaszti Rozsmalom Kft. is.

Tudta?

A tritikálé a búza és a rozs keresztezéséből előállított hibrid kalászos gabona, nevét a búza, Triticum és a rozs Secale latin nevének összevonásával kapta. Jelentősége abban rejlik, hogy mind a búzánál, mind a rozsnál több fehérjét tartalmaz. Az első hibridet 1890-ben állították elő Németországban, főként takarmánygabona-növényként hasznosítják – Szegeden is régóta, eredményesen nemesítik.