Veprik Róbert szerint nagy eredmény a szigorítás

2021.12.07. 16:31

Elfogadták az állatvédelmi törvény módosításait

Európa egyik legszigorúbb állatvédelmi törvénye lett a miénk, miután egyhangúlag fogadta el a parlament a törvény szigorításait. A jövőben szabadságvesztés járhat az állatviadalokon való részvételért: a kidolgozásban Veprik Róbert is részt vett a Nemzeti Állatvédelmi Tanács elnökeként.

Farkas Judit

Forrás: Kuklis István

Fotó: Kuklis István

November 16-i lapszámunkban írtuk meg: készül az állatvédelmi törvény módosítása, Európa egyik legszigorúbb sza­­bályozását tárgyalják. Az előterjesztés, amit a napokban fogadtak el, az állatvédelmi konzultáció eredményét figyelembe véve született meg. Mások mellett Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető és Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos jegyezte, a Nemzeti Állatvédelmi Tanács elnökeként Veprik Róbert, a Sze­­gedi Vadaspark igazgatója is részt vett a törvénymódosítások kidolgozásában. Lapunknak el­­mondta: nagyon fontos eredményeket értek el.

 

Egyhangú döntés

– Volt ugyan egy jó állatvédelmi törvényünk, de nem volt elég szigorú bizonyos területeken. Nagy eredmény, hogy tudtunk szigorítani, és a tanács elnökeként ebben az én munkám is benne van. Azt szeretnénk elérni, hogy az állattartási kultúra megváltozzon Magyarországon, és eb­­ből a szempontból rendkívül fontos a büntető törvénykönyv módosítása, továbbá az, hogy a hatóságok a bevezetett szigorításokat alkalmazzák is. Egyhangú döntés született, elfogadta kormány és ellenzék egyaránt. Ez mindenki közös ügye Magyarországon, mert egy országot, egy népet arról is meg lehet ítélni, hogyan bánik az állatokkal – hívta fel a figyelmet.

Forrás: Karnok Csaba

 

Január elsejétől élnek

A Nemzeti Ál­­latvédelmi Tanács feladatkörébe tartozik az állatvédelmet érintő aktuális kérdések megtárgyalása, a témával kapcsolatos jog­­sza­bálytervezetek, kormányzati stratégiák véleményezése, a jogsza­bály-módosítás vagy új jogszabály megalkotásának kezdeményezése. Veprik el­­mond­­ta, hogy a tanács foglalko­zik többek között az illegális szaporítók és állatviadalok szervezői elleni fellépéssel, illegális állatcsempészettel, állatkereskedelemmel, a kóbor állatok helyzetével is.

A szigorítások el­­fogadásával, amelyek legtöbb eleme 2022. január elsejével lép majd életbe, súlyosabban büntetik sok más mellett az állatok megmérgezését, szigorúbban lép­­nek fel a szaporítók ellen.

 

A résztvevők is bűnösek

Az eddigi szabályozáshoz képest bővítették a természetkárosítás, az állatkínzás, a tiltott állatvia­dal szervezésének minősített eseteit. Ezentúl már a méreg, csalétek kihelyezésének előkészületeit is büntetni fogják. Az állatkínzás minősített eseteinek köre is bővült, például a szaporítással – egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik. Ugyanennyi szabható ki a méreg vagy élet kioltására al­­kalmas csalétek kihelyezéséért is, ha az több állat pusztulását okozza. Az se nyugodhat meg, aki örömét leli az állatviadalokban, ezzel fenntartja a keresletet, ugyanis a szervezők mellett mostantól a résztvevőket is büntethetik két évig terjedő szabadságvesztéssel, vétség mi­­att. Rögzítették azt is, hogy állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit – különösen a megsemmisítést – nem kell elvégezni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!