Előkerült Rudnay Gyula vásárhelyi festménye

Váratlanul bukkant fel Rudnay Gyula fontos vásárhelyi korszakának egyik fő műve egy vidéki aukciósház kínálatában – mondta lapunknak Tóth Ká­roly vásárhelyi művészettörténész, főmuzeológus, aki több évtizede kutatta az alkotást. Rudnay 1907-ben Vásárhelyen készült festménye Kala Jánost, a századfordulós művészcsoport kedvelt modelljét ábrázol­­ja. Tóth Károly szerint a kép sorsa azért is különleges, mert a ma­gántulajdonban lévő műtárgyat több évtizeden át csupán tulajdonosai láthatták, az aukciós kiállításon tekinthette meg is­­mét a közönség. A különleges fest­­mény most egy vásárhelyi magángyűjtőhöz kerül. 

Isteni nyugalommal 

Rudnay Gyulát az első világhá­ború előtti, Tornyai János és Endre Béla által szervezett hódmezővásárhelyi művészcsoport meghatározó tagjaként tartja számon a magyar művészettörténet-írás. A festő rajongásig szerette a dél-alföldi vidéket, az itt élő embereket. Különösen megragadó figurának találta az idős hódmezővásárhelyi parasztembert, Kala János karakteres arcát, hagyományos népi viseleteit – fogalmazott Tóth Károly. A kép modelljéről így írt Kiss Lajos a vásárhelyi művészéletről szóló, 1975-ben megjelent könyvében: „Kala János bácsi 71 éves, remek magyar fejű, kun típusú, szép öregember volt, gyönyörű csigás hajával. Korát nem tekintve is, komoly, nyugodt természetű, csendes beszédű. Órahosszat is mozdulatlanul tudott ülni. (…) Isteni nyugalommal bíró öregember volt, egy régi világnak jellegzetes alakja, aki feketekávét egyszer ivott életében.” 

Juss és a Betyár 

Tornyai János a Juss és a Betyár című kompozíciójához szintén modellt állt Kala János. Ezen beállításokról Plohn József több fényképfelvételt készített, így az öreg modell arca nem csupán festményről ismert. – Rudnay korai, vásárhelyi periódusából néhány festmény maradt fenn, ezért is különleges a most előkerült alkotása. A kép középpontjában széles, határozott ecsetvonásokkal, egy „zsírosan”, pasztózusan festett karakteres, buggyos nadrágban, szűrben álló, fedetlen fejű férfialakot ábrázol. Érdekesség, hogy Kiss Lajos 1957-es könyvében még egy fekete-fehér fotón közölte a festményt – fogalmazott Tóth Károly művészettörténész, a budapesti Szépművészeti Múzeum – Közép-Európai Művészettörténeti Intézet osztályvezetője. A 78×55 centiméteres vászonra festett olajképet más szakmabeli sem látta, így az utóbbi évtizedek nagyobb Rudnay-kiállításain sem mutathatták be. 

Magyar fej, magyaros észjárás 

Nem sokkal élte túl fontos mo­dellkorszakát, Kala János 1908. január 18-án elhunyt. Januári temetésén szinte valamennyi fontosabb hódmezővásárhelyi művész tiszteletét tette, a Vásárhelyi Reggeli Újság úgy számolt be a temetéséről, hogy az öreg modellt hallhatatlanná tették a vásárhelyi alkotók. Az egyik cikk így szólt róla: „Tipikusan magyar alak volt az öreg János bácsi. Gyönyörű magyar fej és magyaros észjárás; az elbeszélő talentumát pedig megirigyelhette volna Bocaccio. Szerették is a művészek nagyon.”