Kötetbe kerültek Makó kincsei

– A makói vöröshagyma íze erősen csípős és fűszeres. Alakja kerekded, fölül vállas, a helyi szóhasználat szerint leánycsöcsű, gyökérzete finom, nyaka behúzott, héjazata bronzvörös, húsa fehér és szilárd, magas szárazanyagtartalmú, jól eltartható, közepesen korai érésű. Piacra tavasszal zöldhagymaként, később csomózott, nyár elején vágott, nyár végétől téli eltartásra kerül forgalomba – többek között ezt írja Makó egyetlen hungarikumáról a város értéktára alapján készült kötet. A népi nemesítés magasiskolájaként létrejött vöröshagymáról természetesen grafika, illetve feldolgozásáról egy korabeli fekete-fehér fotó is látható. Azt is meg lehet tudni, hogy az értéktárba vételt Tóth Ferenc javasolta 2015-ben. Ezzel az ismertetővel kezdődik a Maros-parti város kincseit sorra vevő közel 300 oldalas kötet, melyet a napokban mutattak be a József Attila Könyvtárban.

114 érték

Mint elhangzott, abból az ötletből született, hogy a makói értéktárat ne csak a világhálón lehessen megtalálni, hanem kézbe is lehessen venni. A megvalósításra 3,7 milliós pályázati támogatás érkezett az agrártárcától. A könyvben 114 regisztrált helyi értékről olvasható leírás összesen 8 kategóriába rendezve, mindegyiket más színnel jelölve; elsőként a hungarikum kategóriába sorolható, aztán a megyei értéktárba is bekerült, végül a csak helyben jegyzett kincsekről – a könnyebb kereshetőség érdekében ábécésorrendben. Valamennyi leírást pontosították, majd leszűkítették nagyjából ezer karakternyi terjedelemre. Természetesen mindegyiknél fel van tüntetve, hogy ki javasolta a felvételét az értéktárba. Két előszó is olvasható az elején, az egyik Farkas Éva Erzsébet polgármester, a másik Lázár János honatya tollából. 

A kötet egyébként igényes kivitelű, grafikailag egységes küllemű. A nyomdai előkészítés Köles Lászlónak köszönhető, a gazdag fotóanyag döntő többsége pedig Mágori Dánielnek.

Kihívás és kedves pillanat

- Nem volt egyszerű feladat fotókat készíteni a kötethez – vallotta meg Mágori Dániel, akinek a képek mintegy kilencven százaléka köszönhető. Kivételt jelent például a molnárfecskéket ábrázoló, mert amikor szóltak neki, hogy kapja a madarakat lencsevégre, azok már épp útra keltek Afrikába – így mástól kellett ilyen fotót kérni. Nem volt szerencséje a Maros-part élővilágának egyik különleges rovarával, a nyeles szemű léggyel sem. Ugyanakkor jó szívvel emlékszik vissza például a Száraz-eret bemutató légifotó elkészítésére, a hagymatermesztés eszközeinek fényképezésére a skanzenben, vagy például a páratlan szépségű templomok, illetve a lombkoronasétány megörökítésére. A szívének legkedvesebb élmény mégis a babafák fotózása volt. 

- Úgy gondoltam, a képre ember is kell, Így a nagyobbik fiamat kértem meg, hogy egy locsolókannából öntözzön meg egy csemetét – emlékszik vissza a kedves pillanatra.

Lesz második kötet

Szikszai Zsuzsanna múzeumigazgató, aki 2019 óta vezeti a 2014-ben alapított makói értéktár-bizottságot, azt mondta, a kötet kiadásával koránt sincs lezárva a makói kincsek számba vétele. 

A könyv szerkesztése közben is kaptak újabb javaslatokat, és véleménye szerint két-három év múlva megjelenhet a második kötet. 

Arra biztat mindenkit, hogy ha van ötlete, mit kellene még ilyen formában megörökíteni az utókornak, jelentkezzen bátran – egyébként már a könyvbemutatón is volt, aki jelezte: lenne javaslata, nem is egy. 

- Aki úgy gondolja, hogy a nyilvántartásba vételhez szükséges adatlapot nem tudja egyedül kitölteni, annak kollégáim szívesen segítenek a József Attila Múzeumban – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy a bizottságnak is vannak további elképzelései arról, miként lehet még szélesebb körben ismertté tenni a város értékeit. 

- Bár a város honlapján, meglehetősen szerény formában, felsorolásszerűen most is lehet ezekről olvasni, a terveink közt szerepel egy igényes kivitelű honlap elkészítése. Ezen kívül az ismeretterjesztésre alkalmas programok szervezésében is gondolkozunk – mondta.