Vetített újságot terveztek a térre

Mozgóképes vetítéseket már 1905 óta tartottak Szegeden, de mozgóképet utcán nem láttak még lapunk indulásának idején vidéki nagyvárosban. Budapesten a hírek alapján már megpróbálkoztak vele, legalábbis ezt írtuk 1911. december 8-án, amikor szenzációként számolt be lapunk egy új tervről, amire a városi tanács aznap igent mon­­dott. 

„Hacsak Géza, A Nap felelős szerkesztője bejelentette Szeged város tanácsának, hogy a nyugati világvárosokban már régebb idő óta divó és Budapesten épen most megindított vetített újságot Szegeden is meg akarja csinálni. A vetített újság — a sajtó alól kikerülő lapok módjára — hireket, aktuális képeket és reklámokat fog közölni és megjelenik naponta a szürkület beálltától esti tiz óráig, folyton közreadva a legfrissebb hireket” – állt lapunk cikkében. 

Masina a Klauzálon 

Kiderült az is, hogy a Klauzál tér Belvárosi kávéház előtti részén akarták felállítani a „kinematográf-masinát”, amelyről azt ígérték, külső megjelenésével is esztétikai látványosság lesz. 

Jókora vászonra vetíti majd „pompázó színekben” a fővárosból és az ország minden ré­széből, valamint a külföldről félóránként érkező legfrissebb híreket, de nem maradnak ki a szegediek sem. A hírszolgálatot „pompás reklámokkal, aktuális mozifölvételekkel fogja tarkítani. Egy eleven újság fog megjelenni az utca közönsége számára és a publikum ingyen (...) félóránkint értesül minden helyi, országos és világeseményről.” 

Elmaradt a szenzáció 

A tanácsülésen az érdekes beadvány nagy figyelmet keltett, maga a polgármester-helyettes ajánlotta, engedjék át az újításnak a közteret. 

So­­mogyi Szilveszternek, az akkori rendőrfőkapitánynak nem volt ellenvetése a közrend és az utcai forgalom szempontjából, a tanács a kért engedélyt megadta. Annyit kértek a kérvényezőtől, hogy mutassa be az „instrumentum” tervrajzát. A Délmagyarország későbbi lapszámaiban azonban nem találtuk nyomát az újdonságnak. Az első vetítések történetét viszont megtaláltuk Magyar László 1922. november 19-i cikkében. Az akkor Szeged néven megjelenő lapunk neves újságírója szerint 1905-öt írtunk, amikor az első mozgóképet be­csempészték a városba. 

Az első mozgóképek 

Még ugyanabban az évben egy Aranyosi nevű kávés a Fekete sas utcai Szivessy-házban lé­­vő kávéházában kifeszítette az első allandó mozivásznat. 

„Az első szegedi mozik közönségéből úgyszólván teljesen hiányzottak az uri emberek. Munkások, diákok, varrólányok és szobalányok kacagtak eleinte Pali mókáin.” 1907-ben egy Lifka nevezetű vállalkozó szellemű ember a Kóhn-ház akkor még üres telkén felépít­tette a „Lifka-Bioskópot”. A Híd utcában ugyanebben az évben nyílt mozi Uránia né­­ven, majd a Gizella téren felépült az Apolló mozi háza, ezek később megszűntek a cikk szerint. 1910-ben indult Vas Sándor mozija a Kossuth Lajos sugárúton, 1913 tavaszán a Zsótér-ház oldalán a kis Korzó, hamarosan elkészült a Korzó mozi épülete, 1914 tavaszán pedig a kerthelyiség is, az ország első nyári mozija. A ma is működő Belvárosi mozi art deco palotájában 1920 szeptemberében vetítettek először. 

A tanácsülésen az érdekes beadvány nagy figyelmet keltett, maga a polgármester-helyettes ajánlotta, engedjék át az újításnak a közteret.

Kinematográf:1895. február 13-án Auguste és Louis Lumière szabadalmat nyújtott be a kinematográfra (franciául: cinématographe). A készülék ötlete Louis Lumière-ben fogalmazódott meg, megvalósítását és levédését azonban bátyjával közösen végezték. A Lumière-fivérek első, 46 másodperces filmjüket Lyon-ban, saját fényképészeti lemezeket gyártó üzemük előtt forgatták le kinematográfjukkal 1895. március 19-én délben, A munkaidő vége (Sortie de l’usine Lumière de Lyon) címmel, melyen az üzemből távozó munkások láthatók.[4] A filmet első alkalommal 1895. szeptember 28-án vetítették le nyilvánosan a délkelet-franciaországi La Ciotat-ban. Első kereskedelmi célú vetítésére – a mozi megszületésére – három hónappal később, december 28-án került sor Párizsban. – írja a Wikipedia.