Afganisztánban a legrosszabb, Norvégiában a legjobb nőnek lenni

Év végén ismét elkészült a Women Peace and Security Index, amely azt mutatja meg, a világ mely pontjain jó és mely pontjain rossz nőként élni. A magyarul Nők, béke és biztonság jelentésként fordítható tanulmány, amelyet a Georgetown Institute állít össze 2017 óta, pontos számításokkal, tudományos alapon mutatja meg, hogyan alakul a világ 170 vizsgált országában a nők megbecsültsége és elfogadottsága a társadalomban, a biztonságérzetük, illetve az igazságos bánásmód velük szemben a törvény előtt. Ez a három makrorendszer több alkategóriára oszlik, mint például a parlamentben való részvételi arány, a mobiltelefonhoz való jutás, az, hogy mennyire diszponálhatnak a nők a saját pénzük felett, vagy annak a lehetősége, hogy bérért dolgozzanak. Minden kategóriához tartozik egy értékelés, amelyek aztán összeadódnak, és így alakul ki a sorrend. 

Az első tíz ország európai 

A 2021-es rangsorban az első helyen Norvégia végzett, amelyet Finnország és Izland követ. Az első 10 ország kivétel nélkül európai: Dánia, Luxemburg, Svájc, Svédország, Ausztria, az Egyesült Királyság és Hollandia fértek be a top 10-be. Az utolsó, vagyis a legrosszabb helyezést Afganisztán kapta, de a sereghajtó országok között van még Szíria, Jemen, Pakisztán és Irak is. Érdekesség, hogy az Amerikai Egyesült Államok csak a 21. helyet szerezte meg, ott az eredményeket elsősorban a családon belüli erőszak statisztikái rontották. 

Mennyire érzik magukat biztonságban a nők? 

Hazánk a 46. helyen szerepel, ezzel az európai országok közül megelőzzük Romániát, Bosznia-Hercegovinát, Ukrajnát, Koszovót és Törökországot. A 2017 óta vizsgált trendekből kiderül, hogy hazánkban a nők iskolában eltöltött éveinek száma négy év alatt 12,1-ről 11,7-re esett vissza, pénzügyi elismertségük is némiképp csökkent, ugyanakkor a parlamentben való képviseleti arányuk nőtt – igaz, e tekintetben hazánk még mindig a legrosszabb eredményt tudhatja magáénak csoportjában, vagyis a 35–66. helyezett országok között. A legjobban a nők elleni diszkrimi­náció témakörében teljesítettünk, amelyre a le­hetséges 100 pontból 96,9 pontot kaptunk és sokat fejlődött hazánk a tekintetben is, hogyan ítélik meg a közbiztonságot a nők. Ugyanakkor a családon belüli erőszak témakörében nem túl fényes hazánkban a helyzet: csoportunkban is középmezőnyösek vagyunk, csakúgy, mint a tekintetben, hogy mennyire érzik magukat biztonságban a nők akkor, ha egyedül sétálnak az utcán. 

Svédországban párkapcsolatban élni jó 

Ha megnézzük az egyes témaköröket, az is kiderül, hol a legjobb élni nőként, ha bizonyos preferenciákkal rendelkezünk. Aki például sokat szeretne tanulni, annak Németországban a helye, ott ugyanis a gyengébbik nem képviselői átlagosan 13,9 évet ülnek iskolapadban – 2 évvel többet, mint a magyarok. Foglalkoztatottság tekintetében Izland teljesít a legjobban 64,2 százalékos arányszámával. A legtöbb mobiltelefonnal a dán nők rendelkeznek, mivel ott mindenkinek van. Az anyagi megbecsültség szintén Dániában a legjobb: erre a mutatóra az ország megkapta a maximális 100 pontot. Párjukkal szemben pedig a svédek a legkevésbé erőszakosak, ott szinte nem is létezik a családon belüli erőszak. 

Éles kontraszt mindez az af­­gán nők helyzetéhez képest, akik átlagosan kevesebb mint 2 évet járnak iskolába hazájukban, kevesebb mint 20 szá­­zalékuk dolgozik, és még mobiltelefonjuk is egyre kevesebb van: 2017-hez képest 10 százalékot zuhant az így elérhető nők száma. A legijesztőbb adat azonban a biztonságukkal kapcsolatos: a szervezett erőszakos esetek száma 2017 óta megduplázódott az országban, és ezzel a világ legveszélyesebb helyévé vált Afganisztán a nők számára. Mindezt pedig tetézi a családon belüli erőszak, amelyet minden harmadik nő kénytelen elszenvedni. 

A WPS-index trendjei egyébként azt mutatják, hogy a nők globális státuszának növeke­dése lelassult, az országok kö­­zötti egyenlőtlenségek pedig nőttek. 

A világ 170 országa vesz részt a felmérésekben, amelyek szerint az országok közötti különbség nőtt.

Az afgán nők elleni szervezett erőszak 2017 óta megduplázódott.

Hazánk a 46. helyen szerepel, ezzel az európai országok közül megelőzzük Romániát, Bosznia-Hercegovinát, Ukrajnát, Koszovót és Törökországot.

Az afgán nők átlagosan kevesebb mint 2 évet járnak iskolába hazájukban, kevesebb mint 20 százalékuk dolgozik, és még mobiltelefonjuk is egyre kevesebb van.