Gyarapodtak a térségi családok

Országos adatok szerint tavaly szeptemberig Csongrád-Csanád megyében növekedett leginkább a születésszám, elérte a tíz százalékot. A házasodási kedv továbbra sem lankadt.

Forrás: Majzik Attila

Fotó: Majzik Attila

Országosan tavaly január és szeptember között összesen 85 ezer 479 gyermek jött világra, ez 0,4 százalékkal, 346 újszülöttel több, mint tavalyelőtt. A születések száma egyes térségekben eltérően alakult: az ország tizenkét megyéjében több, ám hét megyében és a fővárosban kevesebb újszülött jött világra a tavalyelőttihez képest. Csongrád-Csanád megyében növekedett leginkább a születésszám, itt elérte a tíz százalékot. A csökkenő születésszámú térségek közül Budapesten esett vissza a legnagyobb mértékben, 6,4 százalékkal.

A Központi Statisztikai Hivatal első három negyedéves adatai és összesítése alapján elmondható még: tovább emelkedett a házasodási kedv. Januártól szeptemberig 58 ezer 530 pár kötött házasságot, számuk az ország valamennyi megyéjében és Budapesten is növekedett. Zala megyében ötödénél is több pár kelt egybe, Észak-Magyarországon 14 százalékkal, a fővárosban viszont csak 1,5 százalékkal több pár fogadott hűséget egymásnak.

Makón 2019-ben 229, 2020-ban 209 család bővült, 2021-ben pedig már 254 újszülöttet köszöntöttek. A csongrádi önkormányzat tájékoztatása szerint, városukba tavaly 143 új családtag érkezett. A szentesi kórházban 2020-ban 709, 2021-ben pedig 713 gyermek született.

A térségi kisebb településeken, köztük Mindszenten és Mártélyon is a korábbi évhez hasonlóan alakult a születések száma. Utóbbi faluban ismét körülbelül harminc újszülöttel gyarapodtak. Mindszenten 2020-ban 61 család bővült, míg tavaly november végéig ötvenhat gyermek született. Mindszent még 2020 őszén csatlakozott az egykor Kopp Mária által alapított Három Királyfi, Három királylány Mozgalomhoz, ennek jelképeként helyezték el a babazászlókat akkor a városháza épületén. A településen hamarosan új, 42 férőhelyen bölcsődét építenek 749 millió forintból százszáza- lékos kormányzati támogatással.

Magyarországon a koronavírus-járvány hatása a népmozgalmi folyamatok közül főleg a halálozások számának alakulásán volt mérhető – jelezte a KSH. A tavalyi első három negyedévben összesen 111 ezer 41-en hunytak el, ami 16 ezerrel meghaladta az egy évvel korábbit. Az elhunytak számának emelkedése 2021 első kilenc hónapja közül áprilisban volt a legnagyobb, az ezt követő időszakban a halálozások görbéje fokozatosan az előző évek átlagához közelített, majd augusztusban és szeptemberben már kevesebben hunytak el az egy évvel korábbinál.