Nógrádi Zoltán: Mindig tartalékokkal gazdálkodott Mórahalom

– A koronavírus-járvány alatt sok mindent elvesztettünk, rányomta a bélyegét az elmúlt időszakra, de sok tanulsága is volt. Innen kellett újraindulni – mondta Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, amikor a mögötte és a város mögött álló évről kérdeztük. A polgármester a jövőbe tekint, Mórahalom határmentiségéről, a zöld városról és felelős gazdálkodásról be­­szélgettünk. 

– A Tóth János szakképző iskola felfutása, kiteljesedése kiemelkedő és példaértékű. A diákok növekvő létszáma miatt már épül a 150 fős kollégium, ami hatalmas léptékű dolog Mórahalom életében, ez is olyan dolog, amely a határmentiségre, nemzetstratégiai kérdésekre fókuszál. Szeretnénk a digitalizációt is felkarolni, hiszen a határ még létezik Szerbia és Magyarország között, ami egyelőre a gazdasági élet, a kulturális, társadalmi kapcsolatok fenntartásának és bővítésének akadályát képezi, de a digitalizáció ebben segíthet. Hatalmas kihívás, amikor nemcsak a távolságot kell leküzdeni, hanem egy határt is át kell hidalni – magyarázta. Kiemelte még a város földrajzi helyzetéből adódó két fontos zöldenergia-forrást, a nap- és a termálenergiát, amelyek hasznosítása fontos a város szénhidrogén-kibocsátásának csökkentése érdekében. 

– Mórahalom mindig tartalékokkal gazdálkodott. Ez régi, kisparaszti modell: a termény harmada a magtárban, harma­­da a konyhában, az utolsó harmada pedig a bankban van. Ez utóbbi jelenti a tartalékolást, a magtár a következő évi előregondolkodást, a többi pedig a felélhető forrás, amelyet az életminőség, a szolgáltatások minőségének javítására, jóléti szolgáltatásokra lehet fordítani. A tartalékok felhasználása pont ilyen vészhelyzetekben célszerű, mint amelyeket mostanában megéltünk. Ennek köszönhető az is, hogy Mórahalom mindig az elsők között tudott nyitni – értékelt a polgármester.