Szeged

2022.03.25. 16:04

Mérlegen a környezetvédelmi törekvések

Miért van szükség az etikára a környezetvédelemben, hogyan zajlanak a környezetvédelmi engedélyezési eljárások és mi minősül környezeti bűncselekménynek? – többek közt ezekről volt szó azon a környezetvédelmi konferencián, melyet az Agórában tartottak. A háború is szóba került, amely további környezeti katasztrófákat okoz.

Kiss Anna

Az egyik legnagyobb kihívásnak az egyszer használatos műanyagok újrahasznosítását tartják a szakemberek. Fotó: Frank Yvette

2018-ban Spanyolországban a partra vettet a víz egy cethalat, amelynek gyomrában 29 kilogramm műanyagot találtak. Pontosan a tengerekben található műanyagok miatt döntött úgy az Európai Unió, hogy irányelvet fogalmaznak meg az egyszer használatos műanyagok csökkentése érdekében. A cél az, hogy újrahasznosítható legyen a legtöbb műanyag termék. Hazánkban tavaly július óta van érvényben a szabályozás, amely révén 9 százalékról 20 százalékra emelkedett az újrahasznosítás – mondta el Farkas Csamangó Erika, az SZTE ÁJTK Üzleti Jogi Intézet adjunktusa a környezetvédelmi konferencián.

 

A Szent-Györgyi Albert Agórában az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet szervezett konferenciát "Mérlegen a környezetvédelmi törekvések" címmel, amelyen az adjunktus elmondta, hogy az Unióban a legtöbb műanyag csomagoláshoz kell, viszont a műanyaghulladéknak csak 30 százalékát hasznosítják újra. Hozzátette, a járványidőszakban jelentősen megugrott a műanyag mennyisége a szemetesekben, ezt okozta a házhoz rendelések számának megugrása, valamint az egyszer használatos maszk is.

 

Egyetlen pozitívuma azonban volt a koronavírusnak, Kecskés Gábor, a Széchenyi Egyetem Nemzetközi és Európai Jogi Tanszékének docense ugyanis arról számolt be, hogy az első lezárások alatt világátlagban 6 százalékkal esett vissza a szén-dioxid kibocsátás, de volt olyan ország, ahol ez jóval magasabb volt, Spanyolországban például 17 százalékos csökkenés volt.

 

Főként az üvegházhatás erősödése miatt 2001 és 2020 között 1,1 Celsius-fokkal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete az 1900-as évekhez képest. A népesség növekedése is évi 1 százalékos, a nagyobb lakosságszám pedig több utazást, energiafogyasztást generál, emiatt pedig növekszik a szén-dioxid mennyisége, ami jelentősen hozzájárul az átlaghőmérséklet növekedéséhez – ismertette a legfrissebb adatokat. Kecskés Gábor megjegyezte, látva a csernobili eseményeket, a kijevi légszennyezettség mértékét, a háború további súlyos terheket ró a környezetre.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!