Őszibarack-nagyhatalom a megye

 2020-ban hány gazdaság működött Csongrád-Csanád megyében?

– Közel 16 és félezer, ami azt jelenti, hogy az országban található 241 ezer 6,8 százaléka itt található. Számuk 2010 óta 31 százalékkal csökkent, országosan is ilyen arányú a visszaesés. Nálunk valamennyi, tehát mind a 60 településen található agrárgazdaság, a legtöbb, valamivel több mint 1200 Hódmezővásárhelyen mű­­ködik. A második Szeged 1045, a harmadik pedig Szentes 851 gazdasággal. Ezek kétharmada növénytermesztő, szűk ötöde állattartó volt a megyében. Utóbbi 4 százalékponttal nagyobb, a növény ugyanennyivel ki­sebb az országos aránynál. 

– Országosan a standard termelési érték 45 százalékát az összes gazdaság csupán 1 százalék állította elő – ilyen érdekes az adatpár megyénkre is?

– A standard termelési érték a 12 hónapos időszak alatt megtermelt mezőgazdasági fő- és melléktermékek pénzben kifejezett értéke. Csongrád-Csanád megyében is nagy a koncentráció, itt a gazdaságok 1 százaléka a standard termelési érték 36 százalékát produkálta, ami tulajdonképpen az 500 ezer eurónál nagyobb értéket előállítókat jelenti. A legkisebb, 4000 euró alatti méretkategóriá­­ba a gazdaságok 45 százaléka esik a megyében. 

– Összesen hány hektár mezőgazdasági területet műveltek nálunk a gazdák?

– 2020-ban a mezőgazdasági terület nagysága 274 ezer hektár volt, ezzel a megyék között a nyolcadik helyen áll Csongrád-Csanád. Az első egyébként Bács-Kiskun 472 ezerrel. Az ország 4,9 millió hektáros mezőgazdasági területének 5,6 százalékát művelik a megyében. A települések közül ki kell emelni Hódmezővásárhelyt a maga 36,5 ezer hektárjával, majd következik Szentes 26,4, és Makó 18,2 ezer hektárral. Dicséretes, hogy a megművelt terület nagysága 10 százalékkal nőtt tíz év alatt a megyében. 

– Milyen művelési ág volt a meghatározó, mennyi az egy gazdaságra jutó átlagos terület a me­gyében?

– A mezőgazdasági terület átlagos nagysága 18 hektár, ami kevesebb mint az országos 23. Mielőtt a főbb művelési ágakra kitérnénk, mindenképpen ki kell emelni, hogy az ország 2000 hektáros üvegházterületéből 885 hektár, tehát közel fele a megyében található, ezeknek az átlagos nagysága 3900 négyzetméter. Szentesen és Balástyán is 130-130 hektáros az üvegházak összterülete. A megyében a mezőgazdasági terület 84 százaléka, tehát 231 ezer hektár szántó volt, az arány 2 százalékponttal magasabb az országosnál. Gyepet 38 ezer hektáron, gyümölcsöst 3000 ezer hektáron műveltek, míg a használt szőlőterület nagysága 887 hektár volt. A szántóföldi növények közül kiemelkedett a búza 56, és a kukorica 46 ezer hektárral. Az ipari növények kö­­zül a napraforgóé a legnagyobb, közel 32 ezer hektár, míg a régióban jelentős lucerna területe a megyében 12 ezer hek­­tár volt. 

– Hogyan alakult a zöldség- és gyümölcstermesztés megyében?

– Ha Csongrád-Csanád me­­gye és gyümölcs, akkor min­denkinek az őszibarack jut eszébe. Az ország 4000 hektáros területének 37 százaléka, közel 1500 hektár található itt. Ez teszi ki a megye 2,9 ezer hektáros gyümölcsösterületének közel a felét. A többi kevésbé jellemző a térségre, miután az alma 303, a szilva 251, a kajszibarack 215, a meggy 183, a dió területe pedig 165 hektár volt. Összességében a legnagyobb gyümölcsösterület Bordányban van, ez 468 hektár, dobogós még Hódmezővásárhely 336 és Zákányszék 301 hektárral. 

A megyében a zöldségfélék területe 9000 hektár volt 2020-ban, a legnépszerűbbnek a csemegekukorica bizonyult 2655 hektárral, ezt követi a zöldborsó 1610, és a sárgarépa 609 hektárral. Utóbbi területe Bács-Kiskun megye után itt a második legnagyobb. 

– Mennyire jellemző az állattartás és növénytermesztés elválása az Agrárcenzus 2020 adatai alapján?

– Az látható, hogy az állattartás és a növénytermesztés egyre inkább elválik egymástól az egész országban. Ez főleg olyankor jelenthet problémát, mint az elmúlt évben is, amikor magasak voltak a takarmányárak, és az állattartóknak máshonnan kellett ezt beszerezniük, mint ha maguk termelték volna. Országos szinten a gazdaságok négytizede a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott. A kis gazdaságok visszaszorulásával a termelés koncentrálódott, az átlagos méret nőtt. A szántóföl­­di növénytermesztők aránya Csongrád-Csanád megyében az országos aránynál 2 százalékponttal magasabb, 42 százalék volt. Szakosodás szempontjából a kertészet a második 15 százalékos aránnyal, és csak ezután következik a 11 százalékos arányt képviselő abrakfogyasztó állatok – sertés, ba­­romfi, stb. – tartása. 

– Hogyan jellemezhető az állatállomány a megyében?

– A folyamatok az országoshoz hasonlóak. A főbb mezőgazdasági haszonállatok közül a szarvasmarhák száma az elmúlt tíz év mindegyikében emelkedett, Csongrád-Csanád megyében 2010 és 2020 között 36 ezerről 45 ezerre nőtt. A legtöbbet, több mint tízezret Hódmezővásárhelyen tartottak. Eközben a sertések száma folyamatosan csökkent, a 2020. évi 161 ezer 42 ezerrel kevesebb a tíz évvel korábbinál. Csak Hódmezővásárhelyen és Szentesen volt a sertéslétszám 30 ezer feletti. A baromfi, így a víziszárnyasok tartását is többször sújtotta a madárinfluenza, a 262 ezres kacsaállomány kevesebb mint ötöde volt a 2010. évinek, a ludak száma pedig 152 ezerre fogyott. Az 56 ezres juhállomány lényegében a tíz évvel ezelőttivel megegyező. 

– Mennyire képzettek a gazdák a megyében?

– Országosan elmondható, hogy nőtt azoknak a gazdaságirányítóknak a száma és aránya is, akik valamilyen mezőgazdasági végzettség bir­­tokában gazdálkodnak. A felsőfokúak aránya 8 százalék volt a megyében, míg a legalább alapfokú képzettséggel rendelkezőké 28 százalék. Továbbra is magas, országosan 61, a megyében pedig 64 százalék azoknak az aránya, akik gyakorlati ta­pasztalataikra hagyatkoznak a gazdálkodás során. 

– Hogyan alakult a megyei gazdaságok irányítóinak átlagéletkora?

– Ez országosan és a me­­gyében is 58 év volt, tízből hét férfi, országosan is ez az arány. Érdekes, hogy a gazdaságot irányítók közel fele nem tudja, vagy nem gondolkodott azon a megyében, hogy mennyi ideig kívánja még vezetni a gazdaságot, ugyanakkor 18 százalékuk legfeljebb 5 évig, 11 százalékuk maximum 6–10 évig tervez a gazdaság vezetésével foglalkozni. Akik át kívánják adni a stafétabot, azoknak a túlnyomó többsége a családon belül tervezi ezt megtenni.