Nőtt a magyar élelmiszerek aránya a hazai boltokban

2020-ban 70,5 százalék, 2021-ben 71,3 százalék volt az üzletekben a belföldi beszállítók termékeinek aránya. A magyar tulajdonú üzletláncok teljesítettek a legjobban, a Coop kínálatában 82,2, az CBA boltjaiban 78,7 százalékos részesedést mért a hazai termékekre a hivatal. 
A magyar áru aránya jellemzően az alacsonyabb hozzáadott értéket tartalmazó termékcsoportokban magasabb – mondta Kasza Gyula. 
 

A Nébih osztályvezetője a bolti kínálat gyakori hibái közül kiemelte a pontatlan jelöléseket, amelyek az élelmiszer-biztonságot ugyan nem veszélyeztetik, de megjegyezte, hogy a származási országot sokszor nem tüntetik fel. 
 

A Nébih 60 kiskereskedelmi egységben ellenőrizte a legalapvetőbb élelmiszereket, többek között a csirkét és sertéshúst, húskészítményeket, tejet és tejtermékeket, tojást, mézet, zöldségeket, gyümölcsöket, konzerveket, befőtteket. 
 

A GfK Hungária Kft. üzletág-igazgatója, Turcsán Tünde kiemelte, hogy az élelmiszer-fogyasztással együtt a vásárlások is átalakultak az elmúlt években. A legnagyobb változást a járvány idézte elő, a vevők ritkábban mentek üzletekbe, de többet költöttek. 
Az összforgalom az elmúlt hónapokban is nőtt, de feldolgozott húsból tavaly már kevesebb fogyott, mint 2020-ban. A csökkenés legfőbb oka az áremelkedés lehet, hiszen például a húsvétkor különösen népszerű sonkák és füstölt húsok 2019 óta több mint 21 százalékkal drágultak – nyilatkozta. A Hússzövetség társadalmi elnöke, a Picket is tulajdonló Bonafarm-csoport kommunikációs igazgatója a sertéshús további jelentős drágulására számít. Éder Tamás szerint nehéz lesz a következő hónapokban elfogadtatni az üzletláncokkal és a vevőkkel az áremelkedést, de mást nem lehet tenni, mert tönkremennének a húsfeldolgozók. 
A takarmánygabona, az energia, a logisztika, a csomagolás, a munkaerő tavaly is sokat drágult, az év első hónapjaiban pedig ismét nagyot ugrottak a költségek – közölte a szakember.