Harminchatodik alkalommal szervezték meg a juhásztalálkozót - Galéria

A résztvevők gyönyörködhettek a tenyészállatokban, kutyás-, csikós-, fogat-, lovas-, lovaspóló- juhnyírási bemutatókat láthattak, juh- és kecsketermékeket, bárányhús ételeket kóstolhattak.

Juhnyírást és körmözést is bemutattak

Szombaton rendezték meg a Furioso North Star fesztivált és a XXXVI. Szent György Napi Juhásztalálkozót, utóbbit a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara és a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetséggel közösen szervezte meg. A találkozón az érdeklődőket juh- és kecsketermékekből készült ételek bemutatójával, juhnyírási és -körmözési bemutatóval, illetve az ágazathoz kapcsolódó technológiai, kézműves-bemutatókkal, folklórműsorral és gyermekrajzversennyel várták.

Az ősi gyepterületek fenntartását segíti

A juh szövetség és a mezőgazdasági kar is azon dolgozik, hogy a juhász szakma visszanyerje a régi rangját. Különösen aktuális ez most, hiszen egyre inkább előtérbe kerül a természetvédelem. A juhászat pedig a legeltetéssel az ősi gyepterületek fenntartását segíti elő – mondta a rendezvény előtt lapunknak dr. Kocsisné dr. Gráff Myrtill, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézetének főiskolai docense, a rendezvény szervezője.

A XXXVI. Szent György Napi Juhásztalálkozón Dani János, makó-rákosi hagyományőrző juhász olvasta fel a pásztor balladát, majd dr. Mikó Edit, a mezőgazdasági kar dékánja köszöntőjében a hagyományőrzés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Kiss György, a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség termelési alelnöke hangsúlyozta, a juhászatnak rövid-, közép- és hosszútávon is van jövőképe. A múlt hagyományait már nagyon nehéz fellelni a biztos jövőben. A közép- és fiatal korosztály a legmodernebb technológiákat alkalmazza az ágazatban.

Jobb állapotba hoznák a legelőket

Csomai Géza, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) legelőre alapozott állattartó ágazatok alosztályának vezetője a legeltetés szerepére hívta fel a figyelmet.

A juhágazat a legeltetésen alapul, ami a jelenlegi takarmányárak mellett nagyon fontos szempont. A NAK, a juhszövetséggel, a szakmaközi szervezettel és a Magyar Állattenyésztők Szövetségével MÁSZ), legelőtulajdonosokat egy kérdőív kitöltésére kérte. Több mint ezren vettek részt a felmérésben. Szeretnénk az országban lévő gyepek állapotáról valós képet kapni. Olyan tervet dolgozunk ki, amellyel a legelőket jobb állapotba hozhatjuk. Az elmúlt 20-30 évben ugyanis ez a terület nem kapott kellő figyelmet, a legelők tulajdonképpen csak vannak, jó esetben tartunk rajtuk állatot. Azonban a gazdálkodás rentabilitása múlhat a legelők állapotán – emelte ki.

Bátor Árpád, a Juh és Kecske ágazati Szakmaközi Szervezet elnöke arról beszélt, hogy évtizedes vajúdás után, egy éve hozták létre a szakmaközi szervezetet, aminek legfontosabb feladata az ágazat szereplőinek helyzetbe hozása.