Ma már nem elegendő egy jó sztori

Ez a hét az egész országban a könyvekről szól: a pandémia lecsengésével 2 év után ismét meg tudták rendezni az Ünnepi Könyvhét programsorozatot. Ilyenkor mindenki a magyar szerzőkre figyel, ezen az eseményen az ismert és még kevésbé ismert írók, költők is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra.

Erre pedig nagy szükség van, hiszen hihetetlen mennyiségű könyv jelenik meg évről évre, ebből a zajból pedig nem egyszerű kitűnni. 

Naponta 12 új regény 

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete minden évben kimutatást készít a megjelent kiadványokról. A 2020-as jelenleg a legfrissebb elérhető adat, ez alapján a pandémia első évében több mint 14 és fél ezer új könyvet adtak ki hazánkban, összesen több mint 28 millió darabos példányszámban. Ennek 32,5 százaléka volt szórakoztató és szépirodalom, vagyis csak ebben a kategóriában mintegy 5000 új kiadvány csábította vásárlásra az olvasóközönséget. 

De mi alapján döntik el az olvasók, hogy ezek közül mit választanak, és hogyan lesz egy regényből bestseller? Ennek próbáltunk utánajárni. 

A Libri és a Bookline sikerlistáját szemlézve kiderül, hogy jelenleg a legjobban fogyó könyv Náray Tamás új regénye, az Anyám szerint. Mellette Szentesi Éva, Orvos-Tóth Noémi és Nádas Péter szerepel még az élvonalban. Az említett szerzők többsége egyébként nem csak egy jól sikerült történet miatt vezeti most az eladási listákat, lényegében ők most a hazai könyvpiac húzónevei. 

Orvos-Tóth Noémi közülük is kiemelkedő. A klinikai szakpszichológus 2018-ban írta meg az Örökölt sors című könyvét, amellyel olyan piaci rést sikerült találnia első könyves szerzőként, amelynek köszönhetően gyakorlatilag 4 éve letaszíthatatlan a sikerlistákról. Második könyve, a Szabad akarat így már a szerző nevével is eladhatóvá vált. 

Az ő története azonban a nagyon ritka kivétel, hiszen a hihetetlen sikert úgy érte el, hogy első könyvének még jelentős reklámja sem volt. Így azonban szin­­te lehetetlen betörni a könyv­piacra. 

 A szerzőket elsősorban a kiadók kommunikációs szakemberei pozicio­nálják, vagyis ők döntik el, hogy a könyvesboltokban és az online felületeken a vevő mely könyvek reklámjaival találkozik, illetve miket lát kiemelt művekként 

– beszélt a könyvek sikerré válásának alapjáról Jávor Zsófia, a Libri-Bookline PR-menedzsere. Első könyves szerzőként tehát hatalmas kampányra van szükség, hogy egy mű felkeltse az olvasók figyelmét. 

Sokkal könnyebb dolguk van azoknak a szerzőknek, akiket már ismernek. Így tudott rögtön sikerkönyvszerzővé válni például Kepes András televíziós riporter, Ná­­ray Tamás divattervező vagy Bödőcs Tibor humorista. 

 Ezeknél a szerzőknél megfigyelhető, hogy egy új könyvük megjelenése után néhány hónapig nagyon intenzíven vásárolják az adott művüket. A komolyabb szépirodalmi művek eladásában azonban nincs ilyen kiugró időszak. Egy Grecsó- vagy Nádas-könyvet bármikor kereshetnek az olvasók 

– magyarázta Jávor Zsófia. 

Nem elég a jó történet 

Fejős Éva sem volt ismeretlen név, amikor 2008-ban megjelentette első regényét, ám őt nem a televízió tette országos hírűvé, hanem írásai a Nők Lapjában. Volt már tehát egy kialakult olvasótábora, ő erre tudott építeni, amikor regényíróként is bemutatkozott. Őt nevezhetjük a modern női szórakoztató irodalom egyik hazai úttörőjének, a szépirodalom mellett kialakított könnyedebb irányzat pedig meghozta számára a sikert. 

Mostanra 700 ezer felett jár eladott könyveinek száma, saját kiadójában pedig kezdő szerzőket is támogat azzal, hogy kiadja műveiket. 

 Azt gondolom, hogy ma már kevés, ha valaki tud írni egy jó történetet. A siker titka, hogy fel tudja építeni saját olvasótáborát is. Ha ugyanis a kiadó azt látja, hogy a szerző nem tud vevőt szállítani, valószínűleg nem vállalja a könyvkiadást 

– fogalmazott az írónő. Ez a mostani, kiemelkedően ma­­gas papírárak idején különösen így van: Fejős Éva is csak akkor mond igent egy szerzőnek, ha biztos benne, hogy saját könyveiből befolyt bevételét nem kockáztatja azzal, hogy kinyomtatja a művét. 

 Nagyjából 2000 eladott példány után lehet azt mondani, hogy egy könyvkiadás már nem veszteséges 

– árulta el az írónő, akinek regényeit egyébként 15-20 ezres példányszámban viszik. Ő így meg tudna élni csak az írásból is, de mint mondta, a két keze elég is lenne, ha meg akarná számolni, hány magyar szerzőnek sikerül ez még rajta kívül. 

Csúcspéldányszámok 

És hogy pontosan mennyi könyvet is adnak el a csúcs­szerzők? Erről a Központi Statisztikai Hivatal vezet adatsort, amely minden negyedévben közzéteszi a tízezer, vagy an­­nál nagyobb példányszámban megjelent könyvek listáját. 2022. január 1-je és 2022. március 31. között a nyertes Bödőcs Tibor lett, akinek harmadik könyvét 60 ezer példányban adták ki. Náray Tamás Volt egyszer egy varrodám című könyve ugyanezen a listán „csak” 19 ezer példányszámmal szerepel, ha azonban hozzáadjuk az előző negyedév 30 ezres példányszámát is, egyből látszik, hogy az ő előző regényét is nagyjából 50 ezer példányban nyomtatták már ki. 

És hogy ne csak az állócsillag-sikerszerzőkről beszéljünk, arra legyen itt végezetül Kajdi Csaba példája. Az influenszer, modellügynökség-tulajdonos vélhetően nem lesz regényíró, az életéről szóló könyv, A nagy Cyla-sztori azonban egyből 30 ezer példányban jelent meg. 

Hasonló jelenségek ritkán, de előfordulnak a magyarországi könyvpiacon, egy sikerkönyvnél azonban kétségtelenül sokkal több kell ahhoz, hogy valaki beírja magát a legnagyobbak közé.