Nyereség helyett vesztesége lett olvasónknak

Ha jogvita alakul ki, célszerű írásban, igazolható módon – például ajánlott postai levélként – panaszt tenni az adott biztosítónál. Csak az így beérkezett megkeresések esetében köti a biztosítót a jogszabályban rögzített 30 napos válaszadási határidő. Ha nem érkezik válasz, vagy azt nem fo­gadjuk el, a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárását, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület segítségét kezdeményezhetjük.

2014 júliusában kötött életbiztosítást Schiller László 7, majd 8 ezer eurós megbontásban fizetett – ahogy fogalmaz –, élethosszig tartó futamidőre.

– A portfóliómat az én kockázatvállalási hajlandóságomnak megfelelően állíthatom össze, de ezeket a mondatokat csak én értelmezem így. Ugyanis az eddigi ötéves biztosításom eddig egy fillér hozamot nem hozott, sőt, az évente kézhez kapott tőkeértesítő szerint jelenleg a tizenötezer euróm, 14 ezer 657-et ér – panaszolja.

Eszközalapok

A legutolsó tőkeértesítő kézhezvétele után szóvá tette a biztosító szegedi munkatársánál, hogy elégedetlen a hozammal. Vele nem boldogult, a társaság budapesti irodájában viszont megtudta, pénze a lehető legrosszabb eszközalapban van, ezért javasolták, hogy válasszon másikat, ami meg is történt.

Idén április elején kapott egy levelet, hogy a módosítás érvénytelen, mert a választott eszközalapra ő nem jogosult, és leírták, mire igen. Tájékoztatták arról, hogy az úgynevezett unit-linked tí­­pusú biztosításaik mellé vá­­lasztható eszközalapok nem nyújtanak sem tő­­ke-, sem hozamgaranciát. Schiller László ennek tudatában nem szerződött volna. – Már abba is belemennék, hogy szüntessük meg a biztosításomat, adják vissza kamat nélkül a 15 ezer eurómat – mondta.

Kezdeti költség

– Az olvasó feltételezhetően olyan életbiztosítást kötött, ahol kombinálódik a befektetés és az életbiztosítási szolgáltatás, vagyis a kifizetés ha­­lálesetkor vagy a futamidő végén, az összeget a választott alapok hozama határozza meg – írta a történetre reagálva a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Iroda. Hangsúlyozzák, az első befizetések egy részét a biztosítók a költségek és a kockázat fedezésére vonják le, ezért fordulhat elő az, hogy nem a teljes összeget fektetik be – ilyen kezdeti költség például az üzletkötő jutaléka. Célszerű előzetesen részletes tájékoztatást kérni, de teljes költségmutatóval (TKM) az életbiztosítási konstrukciók könnyen összehasonlíthatóak.

Mínusz is lehet

Általános, hogy a biztosítók üz­­letkötői az adott termék hátrányairól nem tájékoztatják az ügyfelet, így egy laikus fejében csak a lehetséges hozamokról kialakított kép él. Jogvita esetén a felek csak az írásbeli tájékoztatóra és a szerződésre tudnak hivatkozni. – Az ilyen konstrukcióknál nem jellemző a tőke- és hozamgarancia, előfordulhat, hogy a befektetett összegnél kevesebbet kap a lejáratkor a biztosított, és ez még rosszabb lehet, ha a futam­idő vége előtt száll ki – hangsúlyozza az iroda.