A májusi, júniusi időszakot leszámítva folyamatosan szükség volt a vízpótlásra a földeken

2019.11.07. 12:27

Véget ért az öntözési idény

Ettől az évtől kezdve március elsejétől október végéig tart a mezőgazdasági öntözési időszak. A módosításra azért volt szükség, mert az időjárás egyre aszályosabb. Az állam segítségképpen 2019-ben átvállalta a gazdáktól a vízszolgáltatási alapdíj 70 százalékát.

Kovács Erika

Egyetértenek a mezőgazdasági szakemberek, növelni kell az öntözőterületeket, mert anélkül nem lehet megfelelő terméseredményeket elérni. Fotó: Karnok Csaba

Fotó: Karnok Csaba

Az idei öntözési idény néhány napja ért véget.

– Egész télen nem hullott csapadék, a tavaszi vetések porba kerültek. A májusi esőt idén már sokalltuk, mert hátráltatta a növényvédelmi munkákat. Az év második felében azonban újabb aszály köszöntött ránk, igen magas hőmérséklettel. Így, néhány hét kivételével, gyakorlatilag végig kellett öntözni az egész szezont – mondta Kovács György, a szentesi Árpád-Agrár Zrt. növénytermesztési és állattenyésztési igazgatója.

A hőség sem tett jót

– A nagy termésátlagok a ma­­gas hőmérséklet miatt az öntözés ellenére is elmaradtak. Az intenzív kultúrákban 160-180 milliméter csapadék hiányzott a földből. Ezt hektáronként 1600-1800 köbméter öntözővízzel pótoltuk – részletezte.

Ma már öntözés nélkül nem lehet biztonságosan termelni. Fotó: Karnok Csaba

Kovács György elmondta, jól jött, hogy az állam idén átvállalta a vízszolgáltatási alapdíj 70 százalékát, de a változó vízdíjat ki kellett fizetni, ami köbméterenként 20-30 fo­­rintra jön ki. Nem ez a nagy költség, hanem a kijuttatás. Az öntözés a cégnek hektáronként 60-80 ezer forintba került. Az Árpád-Agrár Zrt. mintegy 1500 hektár területet öntöz. A termésbiztonsághoz az öntözési terület növelését tervezik.

Saját tározója is van néhány cégnek

A hódmezővásárhelyi Hódagro Zrt.-nek egy kétkutas víztározója van. Ebből egy vetőmagcég tenyészkertjét öntözték.

– Ha megoldható lenne, jó­­val nagyobb területet öntöznénk. Batidai területünkre azonban csak Körtvélyesről tudnánk öntözővizet hozni a Tiszából – említette meg Szabó Lajos, a cég vezérigazgatója.

– A csatorna nem bélelt, rá­­adásul egy homokbánya gödrei mellett halad el. Mire az öntözőterületünkre érne a víz, a mennyiség 50 százaléka elveszne. Így nem éri meg. Régi téma nálunk, hogyan lehetne megoldani az öntözést. Télen a Körösökből kellene elhozni a vizet egy nagy víztározóba, aminek megvalósítása állami segítség nélkül nem menne. A maroslelei területen is vannak öntözhető földjeink. Ott általában az a gond, hogy nem tudnak vizet biztosítani nekünk, mert a Maros vízszintje nyáron mindig alacsony – tette hozzá.

Fejlesztik öntözőrendszerüket a társaságok

A Kinizsi 2000 Zrt. fejlesztette, felújította az öntözőberendezéseit, ami hatékonyabb vízfelhasználást eredményezett.

– Idén mintegy 120 hektárral növeltük az öntözött területeink nagyságát, összességében 1300 hektárt locsoltunk – mondta Farkasné Márton Katalin, a fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Zrt. vezérigazgatója. – Már a szezon legelején kénytelenek voltunk vizet juttatni több területünkre, mivel a kiszórt műtrágya csak az ön­tözéssel jutott a földbe.

Azután az esős nyárelő leállíttatta a berendezéseket. Júliusban és augusztusban viszont a szokásosnál több víz kijuttatására volt szükség – magyarázta. Pozitívnak tartja, hogy kitolták az öntözési szezon végét, és reméli, hogy a tervezett törvényi változások is fokozzák majd a locsolás gazdaságosságát.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!