Délmagyar logó

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 10°C | 20°C Még több cikk.

Nagyobb, legnagyobb, ©koda Superb Combi

Az mindjárt az elején leszögezhetjük: ennyi pénzért nincs korrekt, nagyobb autó a piacon, mint a ©koda Superb Combi. És azt is, hogy már nem csak azért lehet kedvelni mert nagy, a legújabb generáció tényleg rendben van.

Egy-egy kombit időnként hátulról kezdve is be lehet mutatni, ám az új ©koda Superbbel szemben ez már illetlenség volna – no és a mennyiség győzelme a minőség felett. (Az autó sokat fejlődött megjelenése óta, olvassa el, mit írtunk nyolc és fél éve a Superbről.) Szóval, az autó arca is sikerült, akad méretkategóriájában unalmasabb, jellegtelenebb frontkialakítás, nem is egy. Szájharmonikára emlékeztető hűtőrács, valóban egyedi fényszóró-kialakítás, arculatba illeszkedő ködlámpa. Később, a folytatásban határozott, mégsem tolakodó élek a motorháztetőn, majd csak enyhén emelkedik az övvonal, hogy azért a hátsó üléssorból is ki lehessen látni az ablakon. Ki lehet, s nem nagyon terem akkora ember, aki itt nem férne el, olyan hatalmas a fej-, s különösen a lábtér.


A másik nagy dobása a ©koda Superb Combinak természetesen a csomagtartója, melynek befogadóképessége már alaphelyzetben is 633 liter – talán ha egy felső kategóriás német presztízskombi tud versenybe szállni ezzel a mérettel. Nagy, és jól is pakolható, természetesen használhatóságát jelentősen növelik a beépített alumíniumsínek, amelyek nem engedik „elveszni", azaz a hátsó üléshez közel csúszni a kisebb rakományt, mert akkor az átlagos testalkatú embernek tornamutatvány nélkül az elérhetetlen lesz. Még akkor is, ha sötétben ehhez van egy kis segítség, a beépített és kipattintható ledes lámpa, mint kis figyelmesség a nagy csomagtartóhoz.

Szóval, hatalmas autó a Superb, majdnem öt méter hosszú (4838 mm), több mint 1,8 méter széles (1817 mm), vagyis nem véletlenül ekkora a – lehajtott üléstámlával 1865 literig bővíthető – poggyásztér. A bőröndök, táskák rögzítéséről az alumíniumsínek mellett hálók és praktikus kampók is gondoskodnak. Aztán ott van még dupla padló, raktérbe szerelhető kerékpártartó, hogy még tovább javuljon a használhatóság.

Az általunk próbált, Ikesz Autó által rendelkezésre bocsátott Superb Ambition felszereltségéhez pluszban még hozzárendelték az elektromos csomagtérnyitást, ami valóban praktikus. Belülről és a kulcsról vezérelve egyaránt nyit, zárni pedig úgy kell, hogy megnyomjuk a magasra emelt csomagtérajtó alján található gombot. Amilyen elegáns tempóban és zörejjel nyílik, hasonlóképen zár, s persze reteszel a végén. Bolondbiztos is, ha a gyerek új dönt, mégsem viszi a kislabdát a zsúrra, s elindul, nem fogja odacsukni, megáll útközben az ajtó.

Egyik szakújságíró kollégám – nyáron ugyanaz az 1.8-as TSI-motoros, DSG-váltós tesztautó körbement a nagyobb szerkesztőségeken – hibának vélte, hogy távirányítással nem lehet bezárni a csomagtartót, csak a már említett gomb megnyomásával, és ebben nem osztom a véleményét. Csukódik le egy ekkora ajtó, a biztonság kedvéért bírjunk ki mellette, illetve a közelében néhány másodpercet. Itt jegyzem meg, hogy fél tucat teszt végigolvasása után is ez maradt a legnagyobb hiba, szóval, akkor ez az autó alapvetően azért rendben van.

Ennyi előzmény, vagyis hátsó traktus részlet után már illik beszállni az autóba: elöl is nagy a hely. Minden kézre esik, az ülés és a kormány állíthatóságának köszönhetően gyorsan megtalálható az ideális pozíció. A vezetőülésben nincs semmi extra, csak éppen hosszabb távon is észrevehetetlen, ami azonban inkább pozitív. A burkolatok korrektek, s nem érződik rajtuk az az egyensúlyozás, hogy a ©koda gyár „pénztárosa" üti a tervező kezét, hogy ide kevésbé nemes – értsd: olcsóbb – anyag is megfelelő, itt meg nem kell feltétlenül puhának lennie. Kategóriájában teljesen rendben van, s nem is az alsó határhoz áll közelebb a minőség.


Az általunk próbált autóban a kétliteres common-rail dízel tette a dolgát, a 170 lóerős, és a már 1750-es fordulatszámtól élő, 350 Nm-es maximális nyomatékú motor dinamikusan mozgatja a szűk 1,6 tonna saját tömegű kombit. Ez számokra lefordítva 9 másodperc alatti százas gyorsulást és 220 km/h végsebességet jelent – természetesen mindkettő elegendő. Akinek mégis kevés, választhatja a 30 lóerővel combosabb kétliteres TSI-t, vagy az ugyancsak benzines 3,6 literes, 260 lóerős V6-ost. (Ez utóbbi motorral már teszteltük másfél éve a sima Suberbet.) Akinek pedig a tesztautó motorja is sok, kérheti a 125 lóerős 1,4 TSI-t. Ezzel sem jár rosszul, évek óta sorba állnak érte a VW-csoport különböző márkái, s ha jegyrendszer nincs is rá, előfordul, hogy ez a motor néhány héttel – egy-két hónappal – meghosszabbítja a szállítási határidőt.

Visszatérve dízelünkre, az kulturált, alacsony zajszintű és még alacsonyabb fogyasztású motor. Országútra 4,8, vegyes használatra eggyel több, városra pedig 7,5 litert ad meg a gyár. Én kicsit vitatkoznék a gyárral, nekem két felnőttel és tempomattal hosszú kilométereket sikerült úgy autóznom az M5-ös sztrádán, hogy 90-nél mindig hármas volt az első számjegy, 110-nél is közelebb volt a 4 literhez, mint a 4,5-hez. Még 130-nál is csak 5,5 liter mutatott a pillanatnyi fogyasztásmérő, 2300-as fordulat mellett – vagyis tempósan is ki lehet menni a világból ezzel a nagy autóval. A 60 literes üzemanyagtartállyal egy szép hétvégén – mint amilyen november első szombat-vasárnapja volt – elindulnék az 1500 kilométerre eső célig, ha nincsenek közben túl nagy hegyek és nem annyira sietős.

A Skoda jól autózható, természetesen a futómű is a limuzin változatra épül, hozzáigazítva a Combi magasabb terhelhetőségéhez és tömegéhez. A hangolás inkább kényelmes, mint sportos, de ez jobban is illik a Superbhez. Ha pedig mégis sietős, és „vékonynak" bizonyulna a feszesség, rövid úton úgyis besegít az elektronikus menetstabilizáló rendszer.

Nagyobb, legnagyobb, ©koda Superb Combi. Fotó: delmagyar.hu (galéria)

Az ennyiért – ekkorát párosból az ekkorát már taglaltuk, most nézzük: mennyiért. A kombi alapára az 1.4-es TSI-motorral 6 millió 534 ezer forint, s itt nincs dízelfelár, mert a belépőmotornál 20 lóerővel gyengébb 1.6 CR TDI pontosan 70 ezer forinttal olcsóbb. Szóval, akkor ez utóbbi a belépőmotor. Az általunk próbált 170 lovas dízelt a legszerényebb felszereltséggel 7,8 millióért, az Ambition szintű tesztmodellt 8,5 millió forintért kínálják. A csúcsváltozat listaára a V6-os motorral, összkerékhajtással és DSG váltóval 12,2 millió, de azért ebben már benne van szinte minden értelmes extra. A nem annyira értelmesekkel természetesen 15 millió fölé is el lehet vinni az autót...

 

Olvasóink írták

  • 9. bespin 2010. november 17. 21:46
    „a Volvo?jo auto,csak kar,hogy Ford.a Saab meg Opel”
  • 8. JungHeinrich 2010. november 16. 17:04
    „a volvo :-)”
  • 7. bespin 2010. november 13. 19:49
    „Skoda forever!! 4 féle orrmotorost vezetek napi szinten, hibátlan autók.”
  • 6. Mike3 2010. november 11. 20:27
    „14,7 millióba kerülne álmaim Suberb kombija, de ez már beszélne is. Teljesen korrekt, jó amit a Skoda csinál.”
  • 5. bespin 2010. november 10. 13:32
    „4.mi a szép? a passzát?”
  • 4. DomeSL 2010. november 09. 17:27
    „Ronda.”
  • 3. KolompárRómeó 2010. november 09. 06:58
    „(X)”
  • 2. maci52 2010. november 09. 06:48
    „12 milla,majd valamelyik korrupt pártkormányvezérnek megvesszük a mi lenyúlt pénzünkből,nehogy felfázzon mielőtt lesittelik.”
  • 1. gszlaszlo 2010. november 08. 22:09
    „ha nem priusra, akkor lehet, hogy ilyenre cserélném a fabiámat.
    amelyen túl lehet, hogy mégis van élet”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A csuklós autóbusztól a magasvasútálomig

Az 50 éve indult csuklós autóbusz sikere után már a magasvasútról is álmodtak a magyar mérnökök. Tovább olvasom