Délmagyar logó

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 11°C Még több cikk.

47 törvényt szavaztak meg a képviselők az őszi ülésszakon

Az őszi ülésszakon 20 nemzetközi szerződés kihirdetését nem is számítva, 47 törvényt szavaztak meg a képviselők, köztük csütörtökön a jövő évi költségvetést. Korábban pedig, most először külön szerkesztve, a büdzsé megalapozását szolgáló szabályokat.
Ezzel elkerülték, hogy a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság ismét kifogásolhassa a költségvetési javaslat úgynevezett saláta jellegét. Az azonban továbbra is fennáll, hogy egy-egy előterjesztést gyakran több tucat korábbi jogszabály módosítását tartalmazza, amit néha a viták tanúsága szerint elég nehéz kezelni. Bár a nyári egyensúlyjavító intézkedések után úgy hírlett, hogy ősszel elmarad a szokásos adócsomag, végül azért most hétfőn egy elég vaskos, bár kétségkívül nem alapvető változásokat jelentő pénzügyi szabály-köteget fogadtak el.

Öt új törvény szól az egészségügy átalakításáról. Ezek vitája az elmúlt hetek egyik legfőbb parlamenti eseménye volt. Témájuk az egyebek közt a vizitdíj bevezetése által szimbolizált átfogó reform, a kórházrendszer átalakítása, a gyógyszer gazdaságosság, az egészségbiztosítási felügyelet és a kamarai tagság önkéntessé tétele. Bár a feszült politikai légkörben nehéz megegyezésre jutnia a kormányoldalnak és az ellenzéknek, azért voltak gond nélkül megszülető kétharmados szabályok, például a ki- és beutazást újrarendező két törvény. Egyébként sokkal több a csaknem egyhangú szavazás, mint ezt a heves napirend előtti vitákból hihetnénk, igaz, a nagy egyetértés inkább a politikához nem kötődő témákban mutatkozik.

Érdekes, hogy egy hatalmas terjedelmű törvénnyel az egész magyar jogrendszerből kivették a minisztériumok, hatóságok pontos megnevezését. Így a kormány szabadabban alakíthatja szervezetét és nem kell minden névváltoztatás után törvények tucatjait módosítani. Igaz, így viszont a jogszabályokból nem igen derül ki, hogy milyen ügyben ki az illetékes miniszter. Bár a köztársasági elnököt számos vitatott ügyben bíztatták, hogy egyes jogszabályokat ne írjon alá, ő - legalábbis a mai napig, hiszen még nem minden határidő járt le - egyetlen törvényt küldött vissza megfontolásra, és ezt is rendezték már. Az amerikába repülő utasoknak alá kell írniuk, hogy hozzájárulnak személyi adataik kiküldéséhez, amit az Egyesült Államok a terrorizmus elleni harcra hivatkozva követel. Az Országgyűlés csütörtök délután befejezte idei munkáját, a következő ülést februárban tartják.

Eltérően értékeli a két nagy párt az őszi ülésszakot

A szocialisták szerint az elmúlt időszakot a fő reformokhoz kapcsolódó törvénykezés határozta meg, amelyet jól elvégzett a Parlament és az MSZP frakció. A Fidesz ellenzékként 17 törvény meghozatalához járult hozzá, bár a fő reformok nagy részével nem értett egyet.
hirdetés
Varjú László az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint az elmúlt évben sok minden történt, volt egy sikeres országgyűlési választás és egy önkormányzati választás után vannak, amelynek során a frakciójuk nagyon sok mindent végzett el.

Mint mondta: a Magyar Szocialista Párt frakciója hozzáfogott egy olyan törvénykezéshez, amely jelentős módosulásokat hozott sokak vagy sokunk életében. De azt gondolom, ez elengedhetetlen volt, mivel a környezetünk és az országunk erre a változtatásra rászorult. Jövőépítő változtatást végzünk el, ezt a munkát szeretnénk folytatni a jövőben is. Az elmúlt tizenegynehány évben mindig olyan parlamenti munkára volt szükség, hogy nagyon aktív volt a törvénykezés és ez az ülésszak sem tér el ettől, hiszen azok a részben az egyensúlyteremtéshez kapcsolódó jogszabály-módosítások, de főként a fő reformokhoz kapcsolódó törvénykezés meghatározta ezt, és ezért valóban nagy teher hárult a parlamenti képviselőkre, a frakciókra, és ezt a munkát elvégeztük. Én azt gondolom, hogy jó munkát végzett a parlament, és a frakció is – mondta Varjú László.

Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes arra a kérdésre, hogyan értékeli a Fidesz az Országgyűlés őszi ülésszakát, a következőt mondta: a kormány tétlensége erősen rányomta a bélyegét a parlamentre is. A megszorító intézkedések idején csúcsra járt a törvénygyár, egyébként pedig felesleges és szimbolikus vitákkal múlatta az időt a törvényhozás.

A politikus szerint a szeptemberi és októberi törvényhozási munkára erősen rányomta a bélyegét az önkormányzati választás, illetve a szeptemberi és októberi események, amelyek a parlamenten kívül történtek. Valójában a rendszerváltozás óta eltelt másfél évtized legsúlyosabb belpolitikai válsága bontakozott ki. Ezeket az eseményeket csak kellő időbeli távolságból tudjuk majd hitelesen értékelni, de valószínű, hogy ezek az események rövid távon a demokráciánk gyengeségét mutatták, hosszabb távon viszont erősödni fog tőle a magyar demokrácia – tette hozzá.

Mint mondta: ez alatt a két hónap alatt gyakorlatilag a parlament csak néhány szimbolikus kérdéssel foglalkozott és ezt követően tudott törvényhozási kérdésekkel foglalkozni. Ez egyébként nem a parlament hibája, hanem a kormány ütemezte így az Országgyűlés munkáját. A kormány nagy dömpingben zúdította rá az Országgyűlésre az egészségügyi törvényeket, valamint a költségvetés elfogadása is rohamléptekkel történt. Ebben az időszakban az Országgyűlésben az ellenzék 17 törvény meghozatalához járult hozzá, szavazott igennel, ebből is öt esetben kétharmados döntést hozott a parlament. Nehezen indult az őszi ülésszak és tétlenségre volt kárhoztatva a parlament, de végül nagyon sok törvényt alkotott – mondta el Répássy Róbert.

Krónika Hírszolgálat

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dolgozik ön az ünnepek alatt?

Tovább olvasom