Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 4°C Még több cikk.

A versenyhivatal 2013-as működéséről tárgyalt az Országgyűlés

A Gazdasági Versenyhivatal 2013. évi tevékenységének beszámolóját vitatták meg a képviselők szerdán a parlamentben.

Kiégett fűtőelemek, napirend után


15:43 - Az információhiánnyal kapcsolatban fogalmazták meg a legélesebb kritikát az ellenzéki felszólalók a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló határozati javaslat szerdai, parlamenti vitájában.

LMP: miből finanszírozza az ország a tárolót?

Az LMP képviselője, Sallai R. Benedek bírálta, hogy - mint mondta - mind a paksi bővítéssel, mind a radioaktív hulladék tárolásával kapcsolatban a kormányzat igyekszik minden információt titokban tartani.

Úgy ítélte meg: a javaslat a legfontosabb kérdésekre nem ad választ a kiégett fűtőanyagok tárolásával kapcsolatban, a többi közt a műszaki tartalom kérdéseire sem vagy arra, hogy annak költségei hogyan jelennek meg a paksi új blokkok által termelt áram árában.

Szerinte a nemzetközi tapasztalatok figyelembe vételével megdöbbentően magasak lehetnek a költségek.

A végleges tároló forrásigényét egy akadémiai számítás 1600 milliárd forintra teszi, vagyis az másfélszeresére növeli a paksi bővítés összköltségét - jelentette ki. Kifogásolta azt is, hogy a tároló helyszínének meghatározásáról sincs információ, valószínűsíthetően a baranyai Boda környezetében lenne, ám az ott élőket nem tájékoztatták. Szóvá tette azt is, hogy hatástanulmányt készíteni és az érintetteket bevonni csak száz méteres körzetben kell majd.

Az MSZP a titkosítást bírálta

Heringes Anita (MSZP) bírálta, hogy harminc évre titkosították a paksi bővítés részleteit, így szerinte sem a lakosság, sem a szakemberek számára nem tudják megnyugtatóvá tenni a beruházást.

Csak látszattájékoztatást akarnak vagy meg akarják győzni az embereket? - kérdezte. Szerinte sem a szakmát nem tájékoztatják, sem a lakosságot. A többi közt azt vetette fel: indul-e a helyi főiskolán és középiskolában képzés.

Aradszki: a határozatot senki nem bírálta

Aradszki András államtitkár szerint az előterjesztés szakmai tartalmát senki nem kifogásolta, mindenki a paksi bővítéssel kapcsolatos averzióit mondta el. Az előterjesztés azonban azt taglalja, milyen radioaktív hulladékkezelési eljárást kíván alkalmazni a jövőben.

A politikának szerinte egy alapelve van: mérlegelve haladni előre. Hagyatkozni fognak a következő évtizedek tudományos eredményeire is - hangsúlyozta.

Közölte: nem biztos, hogy Boda lesz a tároló helyszíne, még jelenleg is vizsgálják az ottani kőzet alkalmasságát.

Hangsúlyozta: ugyanannyi információt hoznak nyilvánosságra a paksi bővítéssel kapcsolatban, mint az szintén atomerőművet építő Finnország. Jelenleg negyvenegy településen zajlik részletes tájékoztatás a projektről.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások során Demeter Márta (MSZP) a kormányt bírálta, mert véleménye szerint hamarosan előállhat egy olyan helyzet, amikor a jelenlegi honvédségi szállítóhelikopterek már nem szállhatnak fel.

Kepli Lajos (Jobbik) a hazai vízgazdálkodás évtizedek óta tapasztalható problémáiról beszélt.

Ezt követően Sneider Tamás levezető elnök a parlament ülését bezárta, az Országgyűlés legközelebb a jövő héten kedden ül össze.

Kiégett fűtőelemek


15:26 - Az Országgyűlés szerdán a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló határozati javaslat megtárgyalásával folytatta munkáját.

Aradszki: nemzeti politikát kell megfogalmazni

Aradszki András államtitkár expozéjában kiemelte: a határozati javaslat Magyarország kiégett üzemanyag és radioaktív hulladékkezelésére vonatkozó politikájának alapdokumentuma. Rámutatott: a radioaktív hulladék kezeléséről szóló Euroatom tanácsi irányelv előírja a tagállamok számára a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó nemzeti politika, program és rendszer létrehozásának és az ezekkel összefüggő követelményrendszer megalkotását.

A határozati javaslat ismerteti a radioaktív anyagok felhasználását és az atomenergia jelenlegi alkalmazását Magyarországon, megfogalmazza a követendő alapelveket, az irányelvből adódó kötelezettségeket - jelezte.

Hozzátette: a nemzeti politika bemutatja a radioaktív hulladékfajtákat, és a kiégett üzemanyagot és megfogalmazza azok kezelésére és a nukleáris létesítmények leszerelésére vonatkozó és alkalmazandó politikákat.

Kitért arra is, hogy az atomenergiáról szóló törvény alapján 5 évente felülvizsgálják majd a hatályos nemzeti politikát, ami lehetővé teszi a dokumentum módosítását a legmagasabb szintű biztonságpolitikai szempontok érvényesítése érdekében.

Fidesz: augusztus 23-ig tájékoztatni kell az Európai Bizottságot a nemzeti program tartalmáról

Völner Pál, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, a vonatkozó irányelv alapján a tagállamoknak 2015. augusztus 23-ig tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot "a nemzeti politikát megvalósító nemzeti programjuk tartalmáról".

Hozzátette: a 21. században nehéz lenne elképzelni Magyarország gazdaságát a radioizotópok és a nukleáris technológiák felhasználása nélkül. Kiemelte: az atomtechnikát széles körben alkalmazzák az iparban, az egészségügyben és meghatározó szerepe van a villamosenergia-termelésben.

Rögzítette: az elkövetkező években a legfontosabb feladat a nemzeti radioaktív tároló és a kiégett kazetták átmeneti tárolójának üzemeltetése, bővítése, a radioaktív hulladék-feldolgozó tároló biztonságának növelése, ami a tároló kapacitásának növelésével is jár, valamint a hosszú élettartamú, nagy aktivitású hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló telephelyének kijelölése. Szerinte az atomenergia békés célú felhasználásnak szabályozása megfelel az uniós előírásoknak, és a tervek már magukban foglalják a paksi négy blokk meghosszabbított üzemideje miatt keletkezett hulladékot és a két új blokkot is.

MSZP: tényleges részvételt kell biztosítani a lakosságnak a döntéshozatalban

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka kitért arra, hogy az anyagban több utalás is olvasható az atomenergia békés célú felhasználásáról. Utalt a korábbi vitákra az atomerőművi blokkok bővítéséről, s azt mondta: erről semmilyen nemzeti politika nem született. Félő, hogy elfogadja a ház a határozati javaslatot, és nem történik majd semmi, mint ahogy erre korábban már volt példa - vélekedett.

Az ellenzéki politikus azt hangoztatta, a dokumentum számos rendelkezésében hivatkozik független szervezetekre, és
van olyan elem is, ami szerint biztosítani kell, hogy a kiégett fűtőelemek radioaktív anyagok kezeléséről szóló információk mindenkinek rendelkezésre álljanak.

A döntéshozatali folyamatban tényleges részvételt kell biztosítani a lakosságnak, ezt ugyanakkor közmeghallgatássá "butítanák". Szerinte ez nem megfelelő megoldás, valós döntéshozatalnak kell lennie, és nem csak a rögzített lakossági körben - derült ki szavaiból. Módosító javaslatot nyújt be, hogy a döntéshozatal helyi népszavazás legyen - jelezte.

Jobbik: megfelelően kell kezelni a veszélyes anyagokat

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka szerint nagyon fontos, hogy megfelelő önmérséklettel beszéljenek a nukleáris energiáról és a radioaktív anyagokról. Kitért a paksi bővítés ügyében tapasztalható, a "baloldal által gerjesztett" politikai hisztériakeltésre, és azt mondta: ésszerűen gondolkodva szükség van a nukleáris energiára, és ha békés célú felhasználás valósul meg, szükség van a keletkező veszélyes hulladékok megfelelő kezelésére is.

Eddig a vállalkozói háttérérdekek a valós szempontokat sokszor felülírták - jegyezte meg az ellenzéki politikus, aki beszámolt személyes, helyszíni tapasztalatairól a bátaapáti tározónál. Szerinte a radioaktív hulladék kezelésben az ésszerűséget meghaladóan a gazdasági szempontok domináltak. A Boda térségében tervezett tárolóról azt mondta, bár szükséges a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezéséről gondolkodni, de oda kell figyelni a beruházás hogyan zajlik majd le, kik és milyen módon végzik el a munkálatokat, a szükséges biztonsági előírások megvalósulnak-e. Az lenne a legjobb, ha az elhasznált fűtőelemek minél nagyobb arányban visszakerülnének az eladóhoz - mondta.

Nem nagyon lehet üzleti titokra, vagy más információra hivatkozni, ami a beruházások titkosítását lehetővé tenné, s a Jobbik azt támogatja a polgárok minél szélesebb körben férjenek hozzá az adatokhoz - közölte.

ENSZ-egyezmény


Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéről szóló törvény módosításának vitáját folytatta le szerda délután az Országgyűlés. A Fidesz és a Jobbik támogatta a változtatást, az MSZP közölte, hogy tartózkodni fog a szavazásnál, míg az LMP élesen bírálta azt.


Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye

A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság és az általa fenntartott klímagáz-adatbázis működéséhez szükséges díjbevételeket biztosítja az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvénynek a hatósági bevételek rendezésével összefüggő módosítása - ismertette az előterjesztést Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára.

Emlékeztetett: a kormány - az uniós előírásokkal összhangban - februárban döntött a hatóság létrehozásáról, és március 26. óta működik az adatbázis.
Hangsúlyozta: az előterjesztés olyan díjbevételi rendszert tartalmaz ezek finanszírozásához, amely nem növeli az érintett vállalkozások terheit, sőt azok átlagosan 25-40 százalékban még csökkennek is, mégis teljes egészében fedezik a hatóság kiadásait, így az nem igényel költségvetési támogatást.

A forrás fedezni fogja a hatósági feladatok ellátása mellett a többi közt megfelelő képzések és vizsgák lebonyolítását is - fűzte hozzá.

Fidesz: az ellenőrzés legfontosabb pillére az adatbázis

Varga Gábor (Fidesz) a klímagáz-adatbázis jelentőségét emelte ki felszólalásában, amelyet a hatósági ellenőrzés legfontosabb pillérének nevezett. Szerinte anélkül a terület átláthatatlan lenne.

Úgy ítélte meg: a javaslatban szereplő díjfizetési rendszer bevezetése szükséges a hatóság megfelelő színvonalú munkavégzéséhez. Rámutatott arra is: az új befizetési rendszer tehercsökkenést jelent a vállalkozásoknak.

Az MSZP bírálta a kormány éghajlatvédelemmel kapcsolatos politikáját

Heringes Anita (MSZP) bírálta a kormány éghajlatvédelemmel és klímavagyonnal kapcsolatos tetteit, a többi közt, hogy a családi otthonok energiakorszerűsítésére a kormányzat mindössze "egy negyedstadionnyi" forrást áldozott.

Megjegyezte azt is, hogy a kiotói kvótavagyon mára értékét vesztette, és az arra épülő zöldberuházási rendszert is tönkretette szerinte a kormányzat. Közölte: pártja mindezek miatt tartózkodik a jelenlegi javaslat szavazásánál, és a panelprogram folytatására szólította fel a kormányzatot.

A Jobbik támogatja a javaslatot

Kepli Lajos (Jobbik) szerint, bár az unió határozott lépéseket tesz a klímavédelem érdekében, mégsem tűnik túl hatékonynak, csupán saját versenyképességét korlátozza.

Szólt arról is, hogy Magyarország lényegesen levesebb káros anyagot bocsát ki, mint a kvótája engedné, így az összes kibocsátásért csak kismértékben felel, az unió által szabott terhekből mégis ki kell vennie a részét. Szerinte az unión kívüli országokkal fenntartott kapcsolatokban is szorgalmazni kell a károsanyag-kibocsátás csökkentését.

Közölte: bár az unió klímavédelmi intézkedéseivel nem is értenek feltétlenül egyet, az előterjesztést támogathatónak tartják, ha az a legkisebb hasznot is hozza.

LMP: az előterjesztés semmi hasznot nem hoz

Sallai R. Benedek (LMP) a Jobbik felszólalójával szemben semmilyen hasznot nem látott az előterjesztésben. Szerinte az semmiben nem járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, kizárólag bevételszerzést szolgál.

A hatóság létrehozásának se látta értelmét. Kijelentette: egy adminisztratív rendszer létrehozására, bürokrácianövelésre, egy sokadik adatbázis létrehozására kötelező befizetést kivetni nem szolgálja a klímaváltozás elleni harcot.

Szerinte minden eszköz megvan a kibocsátás csökkentésére, ehhez azonban nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a megújuló energiaforrásoknak.
Közölte: tavaly az unióban az összes energetikai beruházás kétharmada megújuló energiaforrások létrehozását szolgálta. Úgy látta: ehhez azért sem csatlakozik Magyarország, mert a kormánynak nincs megfelelő klímapolitikusa.

NFM: az előterjesztést változást hozhat a kibocsátás szempontjából

Szabó Zsolt államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva úgy látta: a törvénymódosítás előnyt hoz a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából. Közölte: az eddigi drága képzésekben sokan nem vettek részt, így a klímarendszereket gyakran nem a legképzettebbek szerelték. Hangsúlyozta: a jövőben a képzésekhez támogatás adható.

Beszámolt az otthon melege program támogatásairól, és elmondta: 80 milliárd forintos, döntően uniós forrást biztosítanak energetikai felújításra.
Elmondta: fel kell készülni a decemberi, párizsi ENSZ klímakonferenciára, amely döntő lesz a kvótaelszámolás szempontjából. Hangsúlyozta: nem mindegy, milyen pozícióból tudunk majd pályázni.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát lezárta.

Sporttörvény, vízi közlekedés

A sporttörvény kormány által javasolt módosításával folytatta szerdai munkáját az Országgyűlés, majd lefolytatta a vízi közlekedési törvény jogharmonizációs célú módosítást.


Simicskó: a szakszövetségek feladatai közé emelik a közreműködést a fontos sportesemények rendezésében

Simicskó István sportért felelős államtitkár a sporttörvény módosítására tett javaslatukról azt mondta: rövid, de fontos előterjesztésről van szó, az indítvány ugyanis az országos sportági szakszövetségek alapvető feladatai közé emeli a kiemelt hazai rendezésű sport-világesemények rendezésével összefüggő feladatokban való közreműködést. Ez szerinte hiánypótló rendelkezés a 2017-es budapesti vizes világbajnokság miatt is.

Emellett - folytatta - a fővárosi sportélet fejlesztése és a sport közösségformáló funkciójának megerősítése érdekében kiegészítik a kiemelt budapesti sportegyesületek vagyonkezelésébe rendelt ingatlanok körét. Az ingatlanok tulajdonosa továbbra is az állam marad, de a létesítmények fenntartását, fejlesztését az azokat használó sportegyesület végzi majd - magyarázta az államtitkár. Expozéjából kiderült, hogy mindez érinti például a Budapesti Honvéd Sportegyesületet.

Az ellenzék a konkrét sportcélú ingatlanok megnevezését hiányolta

Hiszékeny Dezső, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a sportági szakszövetségek új feladatával kapcsolatban az vetődött fel benne, hogy a szövetségek vajon rendelkeznek-e az ehhez szükséges humán- és anyagi erőforrásokkal.

A sportcélú ingatlanok vagyonkezelési jogát érintő passzusról szólva a szocialista politikus hiányolta a konkrét helyszínek megnevezését, tekintve, hogy az előterjesztésben csak helyrajzi számok szerepelnek.
A Jobbik vezérszónoka, Szilágyi György közölte: pártja támogatja a törvényjavaslatot, egyetértenek azzal, hogy a sportot minél szélesebb összefogás övezze.

Azt azonban ő is szeretné tudni - mondta -, hogy a vagyonkezelői jog átadása pontosan mely területeket, ingatlanokat érinti.

Az LMP-s Sallai R. Benedek azt kérte, hogy teremtsék meg a szakszövetségi gazdálkodás nyilvánosságát, ha azok közfeladatot kapnak. Emlékeztetett arra, hogy egy tavaly szűkítették a megismerhető adatok körét a nem állami és nem önkormányzati szakági szövetségek gazdálkodásával összefüggésben.

Szóvá tette azt is, hogy helyrajzi számokkal szerepelnek az ingatlanok a javaslatban. Véleménye szerint az Országgyűlés mint a legfőbb népképviseleti szerv nem biztos, hogy a legjobb arra, hogy helyrajzi számok alapján döntsön.

Zárszó

Miután az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta, Simicskó István zárszavában elmondta, egyeztettek a javaslatról a sportági szakszövetségekkel, sőt maga az úszószövetség kérte a törvénymódosítást. A szocialista politikus felvetésére közölte, van olyan szövetség, amely rendelkezik a szükséges humánerőforrással, van, amelyik nem, de ebben is igyekeznek segíteni.

A vagyonkezelői jog átadása kapcsán azt mondta, az egyesültek kifejezetten kérték azt, mert szeretnének felelősen gazdálkodni. Nem látta annak akadályát, hogy az átadott területekről részletes leírást adjanak, ne csak helyrajzi számokat.

Az adatok nyilvánosságára vonatkozó LMP-s kérés kapcsán közölte, a Magyar Labdarúgó Szövetség kérése volt, hogy bizonyos üzleti titkokat, szponzorációkat ne kelljen nap mint nap nyilvánosságra hozni.

A vízi közlekedésről szóló törvény módosítása

NFM: nyilván kell tartani a tengerészek egészségi alkalmasságát vizsgáló orvosokat

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyi államtitkára expozéjában közölte, a módosítás célja, hogy a tengerészek és a hajósok egészségi alkalmasságát vizsgáló orvosok hajózási hatóság által vezetett nyilvántartása megfelelő jogszabályi keretek között működjön.

Nemzetközi kötelezettségek miatt Magyarországnak meg kell állapítania ezen orvosok elismerésére vonatkozó szabályokat, és nyilvántartást kell vezetnie az orvosokról - ismertette, megjegyezve: az adatok kezeléséhez meg kell teremteni a törvényi feltételeket.

Mint mondta, Magyarország a több száz magyar tengerész miatt érintett a szabályozásban, mivel a vonatkozó nemzetközi egyezmény szerint bármely hajón dolgozó ember tengerésznek számít, például a pincérek, zenészek, szakácsok is.

Képviselői felszólalások

Völner Pál (Fidesz) elmondta, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, mert Magyarország nem ültette át a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló irányelv módosítását. Közölte, az országnak ugyan nincs saját tengere, de a tengerészek munkakörülményeinek és egészségi állapotának kérdése nem irreleváns.

A kormánypárti képviselő ismertetése szerint a javaslat lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés a heti pihenőidő mérték a jelenleginél kedvezőbben, 70 órában állapítsa meg. A szabályt rövid időn belül azért nem alkalmazzák, mert nincs tengerészeket tömörítő szakszervezet - jegyezte meg.
Mint mondta, a tengerészetről ma Magyarországon csak távlatokban lehet beszélni, de nem volt ez mindig így, az 1970-80-as években még több mint 20 hajó járt a tengereken magyar zászló alatt.

Heringes Anita (MSZP) szerint azért tárgyalják a javaslatot, mert a kormány megint mulasztott, a munkavállalók kárára cselekedett. Közölte, támogatható a javaslat, mert megszüntet egy kötelezettségszegési eljárást, illetve javítja a munkavállalók életkörülményeit.

Kepli Lajos (Jobbik) is az MSZP-hez hasonlóan indokolta a javaslat támogatását. Szorgalmazta, hogy az Északi-tengertől a Fekete-tengerig terjedő hajózási útvonal is kerüljön a napirendre.

Zárszó

Az elnöklő Hiller István a vitát lezárta. Aradszki András zárszavában pedig megköszönte a támogatást.

GVH-beszámoló


A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2013. évi tevékenységének beszámolóját vitatták meg a képviselők szerdán a parlamentben.


LMP: megmaradt a GVH szakmaisága

Schiffer András, az LMP vezérszónoka a GVH szakmaiságát méltatta, azt ugyanakkor szóvá tette, hogy miért most kell tárgyalni a 2013-as beszámolót. Az ellenzéki politikus bírálta, hogy a kormány "valamiféle neoliberális dolognak" tartja a tisztességes versenyt, miközben az éppen a kis- és közepes vállalkozásoknak kedvezne. Értékelése szerint a kormány azért avatkozik be időről időre a szabályokba, hogy egyes vállalkozásokat helyzetbe hozzon, az LMP ezzel szemben a szektorok fejlesztését szorgalmazza. Schiffer András ezen beavatkozások között a dinnyeárra, a szemétkartellre vonatkozó döntéseket hozott példaként.
Szólt arról is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság szervezetrendszere, hatékonysága az elmúlt 10 évben folyamatosan leépült, ezért szerint a GVH-nak ezen a területen is fontos feladatai lennének.

A Fidesz az albán pékségek működését firtatta

A fideszes Pócs János azt kérdezte, hogy foglalkozik-e a versenyhivatal az albán pékségekkel, s védi-e a magyar pékeket és fogyasztókat velük szemben. Az albán bolttulajdonosok hálózatot működtetnek, a NAV és Nébih-bírságokat nem fizetik ki, visszaélhetnek a vízumokkal, s a pékek közül többeket kiutasítottak az országból, néhányan közülük nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek - sorolta a kormánypárti politikus, aki arra is kitért, hogy az érintettek nem foglalkoztatnak magyar munkavállalókat és tönkreteszik a magyar pékségeket.

Az MSZP a GVH javaslataira kíváncsi

Az MSZP-s Szakács László arról beszélt, hogy a szabályok módosításának mindig vannak kedvezményezettjei, de sosem a fogyasztók azok. Példaként a reklámpiacot és az üzletek vasárnapi zárva tartását említette. Azt kérdezte, hogy a szervezetnek milyen javaslatai vannak a kormány felé a jogszabályok nemzetgazdaságra, versenyre, ellátás biztonságára vonatkozó hatásait illetően.

A Jobbik a megtévesztő termékbemutatókról is szólt

Z. Kárpát Dániel a többi közt szólt az idősek átveréséről szóló "iparágról". Mint mondta, aktivistáik több esetben léptek, így azokat le lehetett állítani, de szerinte ezen a területen a hatságoknak és a jogalkotóknak is van még tennivalójuk.

A politikus megelőzné azt is, hogy milliárdos árbevételű cégek pusztán a céghálózatuk okos felosztásával mentesüljenek a közteherviselés alól - mondta, és az építőipar vizsgálatával kapcsolatban is nagyobb beavatkozási hatáskört adna a hatóságnak.

Frakciótársa, Staudt Gábor azt kifogásolta, hogy a versenykorlátozó ügyekben kiszabott bírságok jelentős ingadozást mutatnak - mutatott rá. Szerinte a néhány milliós bírság egyes szektorokban - például a bankszektorban - komikusnak hat.

Hatékonyabb fellépést várt a megtévesztő készítmények piacán, szerinte ezek az interneten könnyen elérhetőek bárki számára, és úgy látta: van olyan büntetett cég, amely később még közbeszerzési eljáráson is elindulhatott.

Volner János (Jobbik) szerinte a versenyhivatalt nem arra kell ösztönözni, hogy agyonbírságolják a cégeket. A politikus az építőipar visszásságairól szólt, és versenyhivatali fellépést várt a kartellügyek megelőzése érdekében.

Az állami beruházásokat szerinte szorosabban kellene koordinálni, de közölte azt is: automatikus vizsgálatokat indítana akkor, ha nyilvánvalóan túlárazottan készítenek el egy-egy beruházást. Sorolta azt a néhány céget, amely minden közbeszerzésben részt vesz.

A szintén jobbikos Lukács László György ugyancsak a jellemzően időseknek tartott megtévesztő előadások, termékbemutatók visszásságairól szólt. Örvendetesnek nevezte, hogy a GVH tudja a problémát és meg is jelenik a beszámolójában, és szólt ezen cégek tevékenységének versenytorzító hatásáról is.

GVH: jelenleg is vizsgálnak termékbemutatókat

Juhász Miklós, a GVH elnöke válaszában kitért az alapvetően fogyasztóvédelmi felvetésekre is, megjegyezte ugyanakkor, hogy ezek alapvetően nem a GVH feladatai közé tartoznak.

Beszámolt arról is, hogy a közelmúltban öt termékbemutatóval kapcsolatos vizsgálatot folytattak, és amelyeket lezártak, ott bírságot szabtak ki.
A bírságokról szólva azt mondta: annak mértékét vagy piaci százalékos arányhoz, vagy árbevételi adatokhoz szabják. Közölte: az előző évi árbevétel 10 százalékát nem léphetik túl.

A kartellügyekkel kapcsolatos vizsgálatokról szólva közölte: megfelelő jelzés esetén elindítanak minden olyan ügyet, amely esetében kapnak engedélyt a rajtaütésre, de mint mondta, tavaly három ügyben is elutasította ezen kérelmüket a bíróság.

Fontosnak tartotta, hogy tavaly július óta már piacelemzést is végezhetnek, így könnyebben feltárhatják egy-egy szektor visszásságait.

Galambos Dénes, a gazdasági bizottság fideszes tagja a vitában elhangzottakra úgy reagált: a GVH-nak nem egy szuperhatóságként kell működnie, a feladatköre a jogszabályokban pontosan meghatározott.
Azt is mondta, egyetért azzal, hogy a fogyasztóvédelem fontos feladata a GVH-nak.

Végül a gazdasági bizottság részéről ismét elfogadásra javasolta az előterjesztést.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát lezárta.

GVH-beszámoló

A kormánypártok a Gazdasági Versenyhivatal fogyasztóvédelmi szempontból hasznos tevékenységét emelték ki, míg az ellenzék kritikával illette a hivatal működését, illetve sok esetben a tisztességes versenyt hiányolta.


Fidesz: gyorsabbá vált az ügyintézés

Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka ismertetve a törvényi háttér átalakítását azt mondta, hogy gyorsabb ügyintézés valósult meg, a szakemberek szaktudása erősödött, jelentős informatikai fejlesztések történtek. Kitért arra is, hogy a törvényi háttér biztosította a hivatal alapvető feladatát, azaz a tisztességes piaci verseny fenntartásához fűződő érdek erősítését és az állampolgári, fogyasztói szempontból fontos, a piaci szereplők jogkövető magatartásának kikényszerítését.

A Gazdasági Versenyhivatal fellép a kartellek, a fogyasztók elleni tisztességtelen gyakorlat, az erőfölénnyel való visszaélés, az összefonódások ellen egyaránt. A törvényi háttérrel élve a hivatal segítette a fogyasztók tisztánlátását is. Tevékenysége a fogyasztóknál anyagi előnnyel is jelentkezik, ugyanis a jogsértő magatartások folytatása esetén az érintett termékek is drágábbak lettek volna - közölte és felhívta a figyelmet arra is, hogy 2013-ban 11,2 milliárdos bírságot szabtak ki.

A Fidesz frakció nevében elfogadásra javasolta a beszámolót.

MSZP: nem autonóm a versenyhivatal

Szakács László, az MSZP vezérszónoka kiemelte: nem teljes és nem autonóm szerv a versenyhivatal, a kormány egy tollvonással kivonhat olyan vállalkozásokat, amelyek inkább az államhoz kötődnek. Bár a cél helyes volt, de amire használják, az már nem az - mutatott rá. Szerinte az látható, hogy a kormány és a Fidesz nem akarja, legyen egy olyan autonóm szerv, amely az államosítás gazdasági hatásaira valamely szinten reflektál. Azt is felvetette van-e szükség Gazdasági Versenyhivatalra a jelen keretek között?
Kitért arra is, a legnagyobb probléma, hogy a közhivatalokba vetett közbizalom általában nincs meg.

Felvetette: az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza kapcsán, hogy 4 milliárd forintba került volna egy kilométer ami egyetlen hatóságnak sem tűnt fel. Hol volt a GVH és miért került volna ez ennyibe? Magyarország pénzét Brüsszel jobban védi? - kérdezte. Szólt arról is, hogy többek között a gyógyszerkereskedelem, a termékbemutatók, a nemzeti dohányboltok ügyében rengeteg olyan bejelentés van, amelyeknél a hivatal felhívhatja a kormányt a jogalkotási kényszerre.

Megjegyezte még: az elmúlt négy évben pontosan lehetett tudni, hogy ki fog nyerni, ha pályázik. Ezt a fajta kiszámíthatóságot, amikor egy cég, vagy cégcsoport letarol mindent, már nem szereti a piac - tette hozzá. Szerinte a Közgépet biztosan nem vizsgálták, és nem büntették meg.

KDNP: többségben a fogyasztóvédelmi ügyek

Vejkey Imre, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka szerint a beszámolóból kiderül: 2013-ban 109 új ügy indult, 118 eljárást és 2 utóvizsgálatot folytatott le a hivatal. Az eljárások közül a fogyasztóvédelmi típusú ügyek voltak többségben.

Megállapította: a 120 dolgozó megfeszített munkával tudja az ügyeket ellátni.

Rámutatott: a hivatal a fogyasztók érdekeinek védelmét, a tisztességes piaci magatartás előmozdítását tartotta szem előtt. Az egyes ügytípusokat áttekintve, rámutatott, hogy a GVH elsődlegesnek tartotta a kartellek elleni fellépést, amely súlyos fogyasztói hátrányt okoznak és a gazdaság fejlődését is akadályozzák.

Jelentős számú panasz érkezett a nagyáruházak tevékenységével, a számlának álcázott szerződési ajánlattételekkel összefüggésben - jegyezte meg. Kitért az erőfölénnyel való visszaélésre is, és felhívta a figyelmet, hogy öt ügyben indult új eljárás és öt ügyet zártak le. Fúziós ügyek közül 37 ügyben döntöttek.

A GVH tevékenysége hasznos a gazdaság, a társadalom, egyes emberek számára egyaránt, a fogyasztóknál anyagi előny jelentkezik - összegzett, hozzátéve: legalább 58 milliárdot takarítottak meg a fogyasztók 2008-12 között.

A KDNP támogatja a javaslatot - közölte.

Jobbik: folyamatos a magyar beszállítók versenyhátránya

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: nem elsősorban a GVH tevékenységét kell kritizálni, a beszámolóból ugyanakkor kirajzolódik az a kormányzati gazdaságpolitika, ami a tisztességes versenytől igen messzire kerül az elmúlt években.

A nagy áruházláncok hazaiakkal szembeni erőfölényének érvényesülése ellen nem igazán tettek semmit - jegyezte meg, hozzátéve: a magyar beszállítók folyamatos versenyhátránytól, tőkehiánytól szenvednek, és a kormány mintha hagyná a velük szembeni visszaéléseket. Azok a piaci folyamatok, amelyek elvárhatóak lennének, hogy ne versenyhátrányból induljanak a magyar beszállítók, nem lelhetők fel - mutatott rá a jobbikos politikus.

Megjegyezte azt is: a vasárnapi zárvatartás kapcsán a kormány tarthatatlan helyzetet teremtett.

Z. Kárpát Dániel kis szeletnek nevezte a bankokra kiszabott bírságokat, amiket aztán a pénzintézeket visszahárítanak az ügyfelekre. Példaként a tranzakciós illetéket említette, amelynél a kormány tehetetlen, béna kacsaként viselkedett.

Szerinte: a fogyasztóvédelem a kormány mostohagyermeke, az előző ciklusban például még önálló országgyűlési bizottság is működött. Az egész fogyasztóvédelmi rendszert feldarabolták, és ide-oda beolvasztották.

GVH-beszámoló


A kartellek elleni küzdelmet, a sérülékeny fogyasztók védelmét, illetve a hivatal ügyfélbarát jellegének erősítését emelte ki Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a szervezet 2013-as tevékenységéről szóló beszámoló parlamenti tárgyalása során szerdán.


GVH-elnök: cél a kartellek elleni küzdelem, a sérülékeny fogyasztók védelme

Juhász Miklós elmondta: 2013-ban 1725 jelzés érkezett a GVH-hoz, amelyek 90 százaléka panasz, 10 százaléka bejelentés volt. Ez összességében kevesebb az elmúlt évekhez viszonyítva, de a bejelentések száma nőtt - mutatott rá. Hozzátette: 109 ügyet indítottak, 120 zártak le; ezek száma is a korábbi évekhez hasonlóan alakult.

Közölte, a bírságbevétel meghaladta a 11 milliárd forintot, a GVH életében 2013 volt az az év, amikor a legmagasabb bírságot szabták ki.

Ismertetése szerint 2013-ban 61 fogyasztóvédelmi, 37 fúziós-, 15 kartell- és 5 erőfölénnyel való visszaélésről szóló ügyet zártak le.

A sérülékeny fogyasztók közé sorolta azokat, akik nehéz helyzetük miatt nem kapnak hitelt, illetve akik könnyen rászedhetők időskorúk, betegségük miatt.

Az elnök egy bírságoló hivatal részéről az ügyfélbarát jelleg megteremtését azzal magyarázta, hogy maximálisan elő kell segíteniük az eljárásjogok, a védekezés jogának érvényesülését, illetve hogy tájékoztatókkal, útmutatókkal segítsék a versenyjogi szabályok közötti eligazodást.

Juhász Miklós ugyancsak az ügyfélbarát jelleg erősítéséhez sorolta azt, hogy míg 2010-ben - hivatalba lépésekor - egy egyszerűbb fúziós ügy lezárása 103 nap volt, 2013-ban 22-24 napra csökkent. A bonyolultabb ügyek lezárása korábban 184 napot, 2013-ban 104 napot vett igénybe - mondta.

A GVH vezetőjének ismertetése szerint vizsgálták a gyermekeket megcélzó reklámokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a reklámok önmagukban - közvetlen felszólítás hiányában is - tisztességtelenek, mert visszaélnek azzal, hogy a legtöbb gyerek 8-10 éves korára lesz képes értelmezni a reklám célját.

Az elnök elmondta, fogyasztói csoportokkal évek óta hadakoznak, és úgy tűnik, lassan a megoldás felé közelednek, de önmagában a versenyhivatali eszköztár nem elegendő. 2013-ban hat céggel szemben 4 eljárásban szabtak 30 millió forintot meghaladó bírságot - fűzte hozzá.

Juhász Miklós a 2013-as fúziós ügyekről azt mondta, a 37 ügy 20 százaléka volt állami tulajdonszerzéssel kapcsolatos. A kartellügyek kapcsán kiemelte azt, hogy a banki végtörlesztés kapcsán 11 pénzintézettel szemben szabtak ki bírságot 9,5 milliárd forint összegben. A másik jelentős ügynek az irodaszerkartellt említette, amelynek során egymilliárd forint bírságot szabtak ki - mondta, megjegyezve, ebben az ügyben fizettek ki először informátori díjat.

A 2013-as beszámoló és az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában az elnök elmondta, ekkor hozták létre a felderítő irodát önálló szervezeti egységként, hogy hatékonyabb legyen a felderítés. Ez a célkitűzés meg is valósult, az ügyindítások száma nőtt - közölte.

A GVH elnöke szerint a versenykultúra fejlesztésében van tennivalójuk. Ennek igazolására egy kutatást hozott, miszerint a kis- és közepesvállalkozások 24 százaléka sosem hallott a versenyjogról, sőt 19 százalékuk úgy gondolja, hogy az a sporthoz kapcsolódik. Káosz van a fejekben, van mit tenni e téren - fogalmazott, utalva arra, hogy kampányok indításával, illetve kamarákkal való együttműködés kötésével igyekeznek segíteni.

Úgy értékelt, a GVH 120-125 fős létszámával egy ország versenytudatosságát nem lehet megváltoztatni. Beszámolt arról is, hogy 106 jogszabályt véleményeztek, de gyakran késve jutottak hozzájuk el a törvénytervezetek.

Megjegyezte, egyéni képviselői indítványokkal kapcsolatban nincs a közigazgatási egyeztetés, így azok véleményezése időnként nehézkes, lehetetlen.

Kitért arra, hogy döntéseik felét az ügyfelek elfogadták, a másik fele miatt felülvizsgálatot kérnek a bíróságtól. A kartell- és az erőfölényes ügyek azonban mindig a bíróság elé kerülnek - közölte, hozzátéve, az ügyek 80-90 százalékát megnyeri a GVH.


Gazdasági bizottság: támogatás a beszámolónak

A beszámoló elfogadását javasló gazdasági bizottság előadója, Galambos Dénes (Fidesz) közölte: a bizottság egy tartózkodással elfogadta a beszámolót. Mint mondta, a bizottság számára megnyugtató, hogy a GVH működésének középpontjában az áll, hogy a piacok jól működjenek.
Véleménye szerint 2008 és 2012 között 58 milliárd volt az a társadalmi jóléti haszon, amit a hivatal tevékenysége eredményezett. Ez nem a bírságok összege - mutatott rá -, hanem a GVH fellépésének visszatartó hatása.

Kormány: vannak megfontolandó javaslatok

Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára jelezte, hogy a GVH által felvetett javaslatok érdemi megfontolást érdemelnek.
Felhívta arra a figyelmet, hogy az, amit a hivatal versenyjogként alkalmaz, az az uniós jognak csak egy része. Léteznek olyan jogterületek, amelyeket egy központi uniós hatóság kényszerít ki - mondta.

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés mai ülésén öt előterjesztés általános vitája szerepel, a képviselők egyebek mellett tárgyalják a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2013-as működéséről szóló beszámolót is.

A Ház ülése 9 órakor a versenytörvény tavalyelőtti alkalmazásáról szóló vitával kezdődik, majd a sporttörvény módosítása kerül terítékre. 

A képviselők ezt követően a víziközlekedésről szóló jogszabály uniós jogharmonizációs célú változtatásáról mondhatják el véleményüket.

Az ülésnap az ENSZ Kiotói Jegyzőkönyvének egyik legutóbbi módosításáról, valamint a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló határozati javaslat vitáival ér véget.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Utazik húsvétkor? Figyeljen oda, változnak a menetrendek!

A Mávinform tájékoztatása szerint vasárnap az ünnepnapi, húsvéthétfőn a vasárnapi menetrend szerint… Tovább olvasom