Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

Az államadósság a GDP százalékában csökkenő tendenciát mutat

Az államadósság a múlt évben megközelítette a 15.600 milliárd forintot, és 1990 óta, amikor még csak 1.800 milliárd forint körüli volt, folyamatosan emelkedik.
Borbély László, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese egy konferencián pénteken Budapesten elmondta: ha a költségvetés kiadási oldalának meghatározó elemét, az államadósság-szolgálatot 10 százalékkal sikerülne csökkenteni, az több mint 100 milliárd forintos forrást jelenthetne a központi büdzsének.

Hozzátette: önmagában az államadósság emelkedése keveset fejez ki, de ha azt a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyítjuk valósabb képet kapunk egy ország adósságának mértékértől. Így a 2006-ban bevezetett konvergencia program hatására államadósság a GDP százalékában tavaly már mintegy 1 százalékponttal 60 százalékra csökkent.

Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltáskor az államadósság a GDP százalékában 66 százalékot tett ki, majd a piacgazdálkodásra történő átalakulás magas költségei, és a korábban rejtett veszteségek felszínre kerülése miatt 1993-ra az elmúlt 18 év csúcsát jelentő 89 százalékra szökött. Erről a mértékről 1994-től 2001-ig 50 százalékra zuhant. Ez az időszak a Bokros csomag fémjelezte szigorú költségvetési politika és a privatizáció időszaka volt, amikor a privatizációs bevételek egy részét az államadóüsság törlesztésére fordították. 2002-től a lazább költségvetési politika eredményeként 2006-ig ismét emelkedett az államadósság, egészen a GDP arányában 61 százalékra, és akkor következett az újabb megszorítás.

Borbély László kiemelte, hogy az államadósság 51 százaléka belföldi befektetők - ennek 6 százaléka közvetlenül lakossági állampapírokban, hitelekben -, míg 49 százaléka külföldi befektetők kezében van.

Megjegyezte, hogy többször elhangzik szakmai és politikai körökben az álladósság átütemezésének kérdése. Erre véleménye szerint azért nincs lehetőség, mert a pénzügyi szabályzók szerint minden befektetőre, hitelezőre egyaránt vonatkoznia kellene, így nemcsak a külföldiek kezében lévő állampapírokat és devizahiteleket, hanem például az államadósság 6 százalékát kitevő lakossági forint állampapírokat és hiteleket is át kellene ütemezni. Ez pedig olyan bizalomvesztést jelentene, ami beláthatatlan következmélnyekkel járna.

Borbély László utalt arra, hogy az államadósság mértékét több tényező befolyásolhatja. Így például a Magyar Nemzeti Bank kiegyenlítési tartalékainak törvényi szükséglete, ami az általa kezelt mintegy 18 milliárd eurós devizatartalék árfolyam ingadozásai miatt szükséges. Ha például erősödik a forint, akkor annál több pénzt kell erre a célta fordítani. A szakember szerint ha az euró árfolyama 245 forint, akkor az MNB-nek 80 milliárdot, ha viszont 230 forint akkor már 400 milliárdot kell e célra fizetni, ami szintén emelheti az államadósság mértékét.

A szakember közölte: a kamatkiadás a GDP-nek mintegy 4 százalékát tette ki (mintegy 1.000 milliárd forint) a múlt év végén, amely az 1995-ös 8 százalékos csúcsról csökkent le.

Borbély László az EU módszertana szerint számított adósságráta alapján Magyarországé a GDP százalékában 65,6 százalékot tesz ki. Ennél jóval magasabb, 107 illetve 88 százalékot ér el Olaszország és Belgiumé. A térség országai közül 30 százalék körüli Csehországé és Szlovákiáé, ami a 90-es évek elején is így volt, vagyis ezek az országok nem örököltek magas államadósságot a régi rendszertől.

Olvasóink írták

  • 2. egyszeru polgar 2008. október 04. 22:41
    „Es mar biztosan lehet hinni a bejelentett statisztikai adatoknak?
    Aztan a dolog lenyege az osszteljesitmeny, az adossag evek alatt fantasztikus modon valo novekedese. Ritka egy hitvany vezetoseg, szigoritasai ellenere egyre nagyobb katasztrofaba sodorja, eladja es eladositja az orszagot. Nulla nemzeti vagyonnal nulla eredmenyt lehet elerni. A kulfoldi befektetok nem hoznak hasznot az orszagnak, csak onmaguknak.
    A torokok utan a keleteuropai munkaero kerult piacra. Szakkepzettebb es olcso.”
  • 1. zweistein 2008. október 04. 17:30
    „"Erről a mértékről 1994-től 2001-ig 50 százalékra zuhant. Ez az időszak a Bokros csomag fémjelezte szigorú költségvetési politika és a privatizáció időszaka volt, amikor a privatizációs bevételek egy részét az államadósság törlesztésére fordították. 2002-től a lazább költségvetési politika eredményeként 2006-ig ismét emelkedett az államadósság, egészen a GDP arányában 61 százalékra, és akkor következett az újabb megszorítás."

    2001-ben ugye már az Orbán-kormány 3. évében vagyunk! Ráadásul az Orbán-kormány meglehetősen mérsékelten privatizált.
    2002-től már más a helyzet: a jelentős privatizáció ellenére, a felelőtlen költekezés miatt jutottunk oda, ahol vagyunk. Mennyi is ennek a 6 évnek a töbletkamatterhe? A mai napig kb. 6-7000 milliárd, És a lejáratig?????? 30-40 000 milliárd????”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elbocsátják a bonyhádi cipőgyár dolgozóit

Az összes dolgozójának felmond a bonyhádi cipőgyár. A csoportos létszámleépítési szándékát a cég már… Tovább olvasom