Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Az MSZP nyitott, nemzeti kormányt szeretne alakítani

A MSZP-s képviselők a jelenlegi tervek szerint április 6-án hétfőn nyújtják be a parlamentnek a Gyurcsány Ferenc elleni konstruktív bizalmatlansági indítványt.
A MSZP-s képviselők a jelenlegi tervek szerint április 6-án hétfőn nyújtják be a parlamentnek a Gyurcsány Ferenc elleni konstruktív bizalmatlansági indítványt és április 14-én (a húsvétot követő kedden) szavazhat róla az Országgyűlés - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap az MSZP elnökségi ülése után. A kormányfő hangsúlyozta: az MSZP nyitott, nemzeti kormányt szeretne alakítani, amely a jelenleginél szélesebb társadalmi, szakmai, politikai háttérrel és átfogóbb programmal rendelkezik. A szocialisták tárgyalódelegációja - Gyurcsány Ferenc pártelnök, Lendvai Ildikó frakcióvezető és Simon Gábor választmányi elnök - egy ilyen új kormány kereséséről kezdi meg a tárgyalásokat a négy ellenzéki párttal és az esetleges megállapodást az április 5-i rendkívüli kongresszusán erősítheti meg az MSZP.

A pártelnök kérdésre válaszolva elmondta: volt szó konkrét nevekről a vasárnapi elnökségi ülésen, de nem árult el egyet sem. A Független Hírügynökség a kormányfőhöz közeli forrásokból úgy értesült, hogy nincs olyan forgatókönyv, amely szerint Gyurcsány Ferenc maradna a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal a teljes kormány mandátuma megszűnik és az új kormányfő nevezheti meg az új tárcavezetőket is. Ugyanakkor addig az időpontig a jelenlegi kormány teljes hatáskörben rendelkezik majd, így nem szakad meg a teljes körű kormányzás Magyarországon.

Az MSZP elnöke szerint a kormány által február 16-án bejelentett javaslatoknál az új kormánynak többet kell tennie és szélesebb területeken, mint azt korábban tervezték, mert a gazdasági válság is elhúzódóbb és mélyebb lesz a korábban vártnál. Gyurcsány Ferenc kérdésre válaszolva hangsúlyozta: gyors és minél szélesebb megállapodásra törekednek majd. Arra a kérdésre, hogy mi történik ha nem sikerül a parlament többségének megfelelő jelöltet találni Gyurcsány azt válaszolta: "meg fogunk állapodni."

Olvasóink írták

89 hozzászólás
  • 89. achilleus 2009. március 27. 09:27
    „Az MSZP 2006-os hazugságprogramja (a teljes anyag kimásolása az esetleges szembesítést szolgálja):

    Biztonság, igazságosság, bátorság
    A Magyar Szocialista Párt választási programja
    Szabad és igazságos Magyarországot akarunk.

    Választási győzelmünk után, 2002-től, az volt a célunk, hogy a szabad Magyarország végre olyan hely lehessen, ahol versenyképesség és igazságosság nem áll ellentétben egymással. Az eredmény büszkén vállalható.

    A szociáldemokraták és szabaddemokraták koalíciója többet tett azért, hogy Magyarországon igazságosabb legyen az élet, mint elődje. Tudjuk azonban, hogy még többet kell tennünk: most nem szabad se megállni, se lassítani. A változásokat nem elkezdeni, hanem folytatni kell.

    A mindennapjainkban még ma is egyszerre van jelen a tegnap és a holnap Magyarországa: siker és csalódás, felemelkedés és leszakadás, lendület és lemaradás. Az elmúlt évek esélyteremtő lépéseinek köszönhetően az ország polgárai közül egyre többeknek lett személyes élménye, hogy csökkennek a terhek és gyarapodnak a lehetőségek Magyarországon.

    Mégis százezrek érzik úgy, hogy a holnap még mindig másnak hoz javulást, és a közös sikernek ők csak a kovácsai, de nem haszonélvezői. Mi, baloldali magyarok ebbe nem nyugszunk bele. Számunkra egyaránt fontos a közösség összetartása, a köztársaság ereje és az egyén szabadsága. Nekünk az a valódi siker, ami közös. Márpedig a gazdaság növekedésével, az infláció leszorításával, illetve a jövőbeni fejlesztések megalapozásával Magyarország valódi sikert ért el.

    Ebben az új helyzetben a mi dolgunk az, hogy ezt a sikert tíz millió ember közös élményévé tegyük. Olyan közös sikerré, amely tizenöt millió ember lehetőségeit, jövőbe vetett hitét és biztonságtudatát erősíti. Ezért a következő időszakban legfontosabb feladatunk, hogy az ország sikereit és eredményeit azok számára is megélhetővé tegyük, akik a saját bőrükön eddig nem érezték. A baloldal számára ugyanis a gazdaság növekedése nem cél, hanem eszköz. Eszköz, hogy egyre többen éljenek egyre jobban Magyarországon.

    A mögöttünk hagyott időszakban sokat tettünk egy igazságosabb élet és egy összetartóbb társadalom érdekében. Soha nem látott mértékben emeltük az orvosok, a nővérek és a pedagógusok bérét. Százezer magyar vállalkozó életét tettük könnyebbé az eva bevezetésével. A 13. havi nyugdíj megalkotásával és a nyugdíjkorrekciós program elindításával újabb részletet törlesztettünk az idősekkel szembeni, régi adósságból. Emeltük és adómentessé tettük a minimálbért, csökkentettük az áfát, a mindennapok adóját. A Fészekrakó program, a lakbér-támogatási rendszer és a használt lakások vásárlásához felhasználható szociálpolitikai támogatás bevezetésével, valamint a szociálpolitikai támogatás összegének megemelésével hozzájárultunk ahhoz, hogy egyre többen teremthessenek otthont maguknak. A kétszeresére emelt, mindenkinek járó családi pótlék, illetve a babakötvény bevezetésével pedig növeltük a gyermekvállalás és a gyermeknevelés biztonságát.

    A továbbiakban sem engedjük, hogy Magyarország egyirányú országgá váljon, ahol az örökölt helyzetek fogják vissza az egyént attól, hogy többre vigye. Olyan országgá akarjuk tenni hazánkat, ahol mindenki joggal bízhat abban, hogy munkával, szorgalommal és tehetséggel előbbre lehet jutni, bízhat abban, hogy a Magyar Köztársaság egyetlen polgárának a sorsa sem dől el születése pillanatában.

    Erős köztársaságot akarunk, olyan politikai közösséget, amely az állampolgárok aktív részvételére épít, amelyben ellenőrzött a hatalom gyakorlása, és amelyben meghatározó a nyilvánosság. Ebben a köztársaságban az államnak fontos szerepe, hogy Magyarországon igazságosabb legyen az élet, összetartóbb a társadalom. Míg szabadelvű honfitársaink a kicsi, konzervatív honfitársaink pedig a nagy államban hisznek, mi erős államot akarunk. Erőset, amely szolgáltat. Olyat, amely segíti polgárait a felemelkedésben, és védőhálót biztosít a lecsúszással szemben: esélyteremtő és esélytelenséget megszüntető államot. Ez az állam szervez és tervez, fejleszt és szolgáltat. Az elmúlt kormányzati ciklusban ennek szellemében dolgoztunk és cselekedtünk.

    Növeltük sokak biztonságát, olyanokét, akikét a korábbi kormány politikája elfeledett - a nyugdíjasokét, a minimálbérből élő munkavállalókét, a közszférában dolgozókét, a nehéz helyzetben lévő, gyermekes családokét.

    Országfejlesztő programjaink központi eszméje is az volt, hogy az elszigetelt, hátrányba került térségek, országrészek szociális biztonsága növekedjék. Ezért volt olyan fontos számunkra, hogy végre Miskolcra és Szegedre is autópálya vezessen, hogy ezek a vidékek is bekapcsolódjanak a Kárpát-medence és Európa vérkeringésébe. Tudjuk, hogy ez felemelkedésük alapja, mert a jó minőségű, gyors utak nélkül a munkahelyeket teremtő vállalkozások soha nem telepednének le.

    Az elmúlt négy év a nyitás időszaka volt Magyarország számára. A társadalom kinyílt, a sokféle kisebbség, Európa társadalmai felé és nyitott az ország a szomszédok felé. A nyitott, a világot ismerő, lehetőségeit kihasználó, a félelmeit leküzdő és a más kultúrákkal való érintkezést többletnek, erőforrásnak tekintő Magyarországé a jövő. Ezért utasítottuk el határozottan az Európa-szkepticizmus képmutató politikáját. Ezért alkottuk meg a Nemzeti felelősség programját is. Így a határon túli és az anyaországi magyarok között az Unió nem új vasfüggönyt jelent, hanem hidat a többség felé is.

    Az esélyteremtő, cselekvő politikának köszönhetően Magyarország ma jobb helyzetben van, mint négy éve volt. Akkor a gazdasági növekedés csökkenő üteme és a növekvő társadalmi különbségek határozták meg az ország hétköznapjait. Ma folyamatosan és újra egészséges módon erősödik a nemzetgazdaság, miközben lépésről lépésre enyhülnek a társadalmi igazságtalanságok. Magyarországon ma több a lehetőség lent és több a felelősség fent, mint négy éve volt.

    A helyes irányba tett lépések azonban még nem jelentik azt, hogy az ország már célba ért volna. Az elért eredmények csak akkor válhatnak tartóssá, és csak akkor gyarapodhatnak tovább, ha folytatódik az a politika, amely a biztonság, az igazságosság és a bátorság alapértékeire épül. 2006 Magyarországának ismét szociáldemokrata politikára van szüksége: erős esélyteremtő államra, bátor fejlesztéspolitikára, felelős gazdaságpolitikára.

    Tudjuk, mi a következő lépés. A szociális kiigazítások után a jövő beruházásainak kell következniük. Történelmi méretű fejlesztésekre van szükség az élet minden területén ahhoz, hogy Magyarországot olyan országgá tegyük, ahol egyre könnyebb felemelkedni. Emberöltők után most először adott minden feltétel, hogy teljessé tegyük visszailleszkedésünket az európai népek közösségébe.

    Most terveinknek megvan a fedezete. Az Európai Unió következő költségvetési ciklusára a baloldali kormány olyan forrásokat tudott kiharcolni, amelyekkel a következő években felvirágoztathatjuk Magyarországot.

    Ezért a jövedelem-, pénz- és költségvetési politikát úgy kell alakítanunk, hogy az megfeleljen az új lendületet adó fejlesztések, illetve az államreform kettős követelményének. Mert ez teremt több kiszámíthatóságot a gazdaságban és a politikában, nagyobb összetartást a társadalom egyes csoportjai - szegények és tehetősek, idősek és fiatalok, vidékiek és városiak - között.

    E régi céljaink rövid időn belüli megvalósításához arra van szükség, hogy az előttünk álló évtized minden éve, minden hónapja, minden hete és minden napja a fejlesztésekről szóljon. Megismételhetetlen a pillanat: most olyan források állnak Magyarország rendelkezésére, amelyek csak a kiegyezés utáni boldog békeidők fejlesztési forrásaihoz mérhetők. Ahogy akkor, úgy most is új Magyarország épülhet fel, és új békeidők köszönthetnek a nemzetre: prosperitás és gyarapodás.

    A tét tehát nagy. Ezért a politika felelőssége is nagyobb most, mint eddig bármikor. Most végképp nem engedhetjük meg magunknak a széthúzó, öncélú és kockázatos politika fényűzését. Most csak olyan politikai erőre szabad bíznunk az ország és a nemzet jövőjét, amely felelős és kiszámítható politikát, hozzáértést és a nemzeti érdek érvényesítéséhez szükséges bátorságot kínál Magyarország polgárainak.

    A választás nem ígéretverseny, hanem felelősségverseny. Számunkra ezért nem elfogadható egyetlen olyan ígéret sem, amely veszélybe sodorja eddig elért eredményeinket, kockára teszi a szociális biztonságot, és szembe fordítja egymással különböző társadalmi csoportok érdekeit: a vállalkozókét a nyugdíjasokkal, a járulékfizetőkét a betegekkel, a fővárosiakét a vidékiekkel. Olyan politikát akarunk, amelynek nem attól lesz nyertese valaki, hogy a másik veszít rajta.

    Olyan programot ajánlunk honfitársainknak, amelynek végrehajtásával hazánk egy évtizeden belül modern és gyarapodó országgá válhat. Olyan köztársasággá, ahol a polgárok félelmek nélkül, esélyeik és biztonságuk tudatában élhetik mindennapjaikat, tervezhetik a jövőjüket, vállalhatnak gyermeket.

    Mert ez a célunk: Magyarországon legyen több munkahely, váljon nyugodtabbá az élet, és szülessen egyre több gyermek. Hogy gyarapodjon az ország, és gyarapodjanak az emberek.

    Programunk, a folyamatos fejlesztések politikája erőssé teszi a magyar gazdaságot és összetartóbbá a társadalmat. De hatással lesz a demokratikus köztársaságra is, mert rákényszeríti az ország politikai erőit, hogy közös nevezőre jussanak a nemzeti célok ügyében. Az ország és az élet minden területén meginduló fejlesztéseknek köszönhetően csak egy újfajta politika érvényesítheti sikerrel a nemzeti érdeket. Olyan politika, amely a megosztás helyett az összefogás lehetőségét keresi, a radikalizmus helyett a békés, nyugodt hétköznapokat képviseli, és a felelőtlen irányváltások helyett a kiszámítható, felelős tervezésre helyezi a hangsúlyt.

    Számunkra a sokszínűség, a nyitottság, a tolerancia a legfontosabb nemzeti hagyomány. Alapítása óta ez teszi erőssé és gazdaggá hazánkat, Magyarországot. Hitvallásunk, világlátásunk tiszta és határozott, de készek vagyunk a kompromisszumok, a közös nevező keresésére minden alkotmányosan működő erővel, politikai és civil szervezettel.

    Mi, baloldaliak, a jövőben is olyan politikát fogunk megvalósítani, amely fejlődést hoz a gazdaságban, fejlődést a társadalom életében, és fejlődést az ország politikai kultúrájában is.

    Nemet mondunk a megosztás minden formájára. Nem engedjük, hogy bárki is választani kényszerítsen minket haza és haladás között, hiszen egyszerre vagyunk hazafiak és európaiak, humanisták és demokraták. A politikai verseny szerintünk nem testvérháború, hanem jövőképek szabályozott és tisztességes versengése, amelynek a célja, hogy az győzzön, akivel a polgárok többsége nyer.

    Minket a közös célok tesznek egységes, erős párttá és nem a közös ellenségkép. A mi programunk igenekből és nem tagadásokból épül fel. Igen a nyugodt, civilizált hétköznapokra, igen az erős gazdaságra, igen a szolidaritásra, igen az esélyteremtésre, igen az igazságosabb elosztásra. Igen az erős köztársaságra, és igen a sikeres Magyarországra.

    Tisztességes versengést várunk és tisztességes vetélkedést javaslunk minden Magyarország javát akaró, felelős politikai erőnek. Versenyt, de ugyanakkor együttműködést is határon belül és határon túl, ha a nemzeti érdek úgy kívánja.

    Ebben hittünk eddig és e szerint dolgozunk a jövőben is. Készen állunk a folytatásra.

    Kevesebb teher, több lehetőség, nagyobb biztonság. Ez a Magyar Szocialista Párt ajánlata a nemzetnek.

    1.

    Bátorság, biztonság, igazságosság. Biztonságos és igazságos Magyarországot akarunk. Ennek megteremtéséhez bátorságra van szükség. Nemcsak a szó, hanem a cselekvés bátorságára is. Bátorságra, hogy a hangos kevesek érdekérvényesítése ne hallgattathassa el a halk többség szavát. Bátorságra, amely az átfogó változtatásoktól sem riad vissza azért, hogy többeknek teremtsen nagyobb biztonságot. Választási programunkban összegezzük legfontosabb törekvéseinket. Bizonyítjuk, hogy biztonság csak a kiszámítható változtatásokból lesz, és nem a szociális biztonságot is veszélyeztető radikális és felelőtlen ígérgetésekből. Többségre törekszünk a magyar Országgyűlésben, hogy befejezzük és visszafordíthatatlanná tegyük azt a jóléti-szociális, demokratikus és modernizációs fordulatot, amelyre a választók 2002-ben felhatalmazást adtak. Tudatában vagyunk annak, hogy a fordulat befejezése az igazságtalanságokat enyhítő és ugyanakkor nagy költségvetési terheket jelentő szociális kiigazítás után, a kialakult jóléti-ellátási szerkezet átalakítását igényli. A 100 lépés programjában bemutattuk, mit tervezünk, és hogyan cselekszünk. A 100 lépés programja a hétköznapok politikája. A meghozott intézkedéseket vállaljuk, folytatjuk és tovább gazdagítjuk. Képviselőjelöltjeink felkészültek, készek és képesek, hogy megválasztásuk esetén, választóik bizalmából, és velük együttműködve megvalósítsák programunkat.

    2.

    Szolidaritás és versenyképesség. A magyar emberek mindennapjait a globalizáció és a hazai rendszerváltozás kihívásai, kockázatai és ugyanakkor lehetőségei határozzák meg. Nagyobb tudással, gyorsabb alkalmazkodással, javuló munkakultúrával, rugalmas állami szabályozással, egyszóval a versenyképesség növelésével készülünk arra, hogy a globalizáció erejét a magunk javára fordítsuk. A politikai és gazdasági rendszerváltozás, illetve a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz csatlakozása után itt az ideje és végre a lehetősége is annak, hogy a magyar emberek is csatlakozzanak a hétköznapi Európához: az európai jóléthez. Hogy hazánk az életminőség tekintetében is nyugati országgá váljon. Magyarország ma szabad. A rendszerváltozás megnyitotta az utat a politikai rendszer demokratikus átalakítása, a többpártrendszer, a demokratikus hatalmi intézmények létrehozása, a politikai szabadságjogok korlátozás nélküli érvényesítése előtt. A gazdaság szerkezete gyökeresen átalakult, fokozatosan és egyre sikeresebben alkalmazkodik a nemzetközi piaci versenyhez. Magyarország ma szabad, de még mindig igazságtalan. Az elmúlt tizenöt évben szakadékká mélyültek a társadalmi különbségek, százezrek kerültek szegénységi csapdába. A társadalmi felzárkózás megvalósíthatatlan a közigazgatási, a szociális ellátó, az egészségügyi és az oktatási rendszerek szerkezetének érdemi átalakítása nélkül. Nem békülünk meg azzal az örökséggel, hogy aki szegénynek született, az is marad. Mi a ,,több felelősség fent, több lehetőség lent" elve alapján alakítjuk át az állam elosztási rendszerét.

    Az elmúlt négy esztendő eredményeire építve, és az új kihívásokkal szembesülve, a társadalmi felzárkózás, a jóléti csatlakozás, az erős Magyarország - ez az MSZP ajánlata a nemzetnek.



    Verseny és összetartó társadalom


    3.

    Magyarország útja a szociális piacgazdaság. Nincs visszaút az államszocializmusba, és nincs út előre sem, egy a felelőtlen ígérgetéssel létrehozni kívánt fából vaskarika rendszerbe. Ennek megfelelően kell felgyorsítanunk az ország felzárkózását, ennek megfelelően kell kialakítanunk hazánk új regionális szerepét, és ennek megfelelően kell képviselni nemzeti érdekeinket az Európai Unióban. Ehhez nagyobb teljesítményre van szükség, és arra, hogy jobban álljuk a versenyt. Ezért megteremtjük a verseny eredményes megvívásának esélyét. Tesszük ezt azért, hogy minél többen, minél többet alkothassunk, hogy mindaz, amit egyénileg és közösen létrehozunk, mindannyiunkat erősítse és mindannyiunk számára teremtse meg a gyorsabb haladás feltételeit. Összekapcsoljuk a versenyképességet az esélyteremtéssel. Számunkra a versenyképesség lényege az egyének, a közösségek és az ország esélyeinek növelése. Legyen egyensúlyban a versenyképesség és a szolidaritás. A sikeres Magyarország ugyanis nem atyáskodó államot jelent, hanem olyat, amelyik felnőttként kezeli a polgárait. Szabad teret enged a tehetségesnek és a sikeresnek, és nem szívja el a levegőt azok elől, akik munkát adnak másoknak. Segíti és támogatja azokat, akik állami dobbantó nélkül nem tudnának előrébb jutni az életben. Ezért igazságos, méltányos és hatékony, elsősorban rászorultsági alapokra épülő állami jóléti ellátásokat teremtünk.

    4.

    Új békeidők - nyugodt építkezés. Az erős Magyarországhoz nem vezet az út az adófizetők kontójára vállalt, féktelen ígérgetésen keresztül. Ez nem erősíti a köztársaságot, hanem gyengíti. Nem lépünk erre az útra. A köztársaság tartalékai ma nem az állam költségvetésében vannak, mert az állami bevételek radikális csökkentése veszélyezteti a szociális biztonságot. Tavaly év végén sikeresen küzdöttünk meg a Magyarországnak járó uniós forrásokért. Magyarország az egy főre eső támogatások tekintetében a huszonöt tagállam közül a második helyet harcolta ki magának. Az új források felhasználásával soha nem látott ütemben növeljük a beruházásokat. Ezek a beruházások, fejlesztések és építkezések teremtenek úgy munkahelyeket, hogy kockáztatás helyett tovább erősíthető a szociális biztonság, a nyugellátás és az egészségügyi ellátás biztonsága. A következő években elinduló fejlesztések 200 ezer többlet munkahelyet hoznak létre Magyarországon, olyan ágazatokban, amelyek képesek visszavezetni a munkába a mai álláskeresők jelentős részét. A széles körű együttműködéssel kidolgozott nemzeti fejlesztési terv keretében elsősorban közút- és vasútfejlesztésre, az egészséges élhető környezet javítására, a piacképes tudás fejlesztésére, valamint a család- és otthonteremtés biztonságának növelésére fordítjuk az Unió által nyújtott, ugrásszerűen bővülő forrásokat. A fejlesztési időszak végére az autópályák majd mindegyike eléri az országhatárokat. Gyorsforgalmi utak kötik össze a nagyvárosokat. Megépül a fővárost tehermentesítő gyorsforgalmi körgyűrű. Megépülnek a nehezen megközelíthető kistelepülésekre vezető utak. Átfogó program keretében korszerűsítjük a közutakat. A fejlesztések révén a környezetbarát vasúti közlekedés visszanyeri korábbi jelentőségét, és biztosítja az ország tranzit szerepének megerősítését. Nagyvárosaink gyors, kényelmes vasúttal lesznek elérhetőek. Új hidakat építünk a Dunán és a Tiszán. Normatív támogatást kapnak a helyi közlekedést szervező vállalatok. A közlekedési vállalatok egységes elveken nyugvó tarifarendszer alapján összehangolt és összekapcsolható szolgáltatást nyújtanak. A főváros mellett a Balaton, a Duna és a Tisza természeti kincseit kiemelt turisztikai övezetként hasznosítjuk. Fejlesztjük a konferenciaturizmust és gyógyászati lehetőségeink vendégforgalmi kihasználását.

    5.

    Bevezetjük az eurót. A csatlakozás gazdaságpolitikai programját törvénybe foglaljuk. 2008-ban teljesítjük az európai monetáris unióhoz történő csatlakozáshoz szükséges egyensúlyi követelményeket, és ezzel létrejönnek az euró bevezetésének közgazdasági feltételei. A közös európai pénz ugyanis megéri a bevezetéséért tett erőfeszítéseket. Az euró a stabilitás, a védett gazdaság, az európai jólét, a hétköznapi biztonság jelképe. Minden lehetőségünk meg van arra, hogy a magyar gazdaság növekedése továbbra is dinamikus és fenntartható legyen. Biztosítjuk a fiskális és monetáris politika összhangját. Az Európai Unió átlagához való sikeres felzárkózásunk folyamatában, a növekvő gazdasági teljesítményekkel alapozzuk meg azt az életszínvonal-növekedést, amely a lehető legtöbb embernek a jólét bővülését eredményezi. E folyamat részeként megvalósul az árstabilitás. Ez azt jelenti, hogy éves átlagban legfeljebb 2-3 %-os a fogyasztói árszínvonal növekedése. Az éves költségvetésekben gondoskodunk arról, hogy a gazdasági növekedés által megteremtett többletbevételeket egyes kiemelt területekre, így mindenekelőtt a nyugdíjellátások bővítésére, az adóterhek csökkentésére, és az államháztartás egyensúlyhiányának mérséklésére fordítjuk.

    6.

    Az országban dolgozhasson, aki akar, és mindenki tisztes jólétben élhessen, aki dolgozik. Olyan programot dolgoztunk ki, amelynek eredményeként évente 40-50 ezer emberrel többnek lesz munkája, különösen az üzleti és a személyi szolgáltatásokban, valamint a feldolgozóipar egyes gyorsan fejlődő területein. Programunk lényege, hogy minél több nőnek és férfinak legyen munkája. A megújuló oktatási és felnőttképzési rendszer segíti az elhelyezkedési lehetőségek bővülését. A sajátos élethelyzetben lévőket rugalmas foglalkoztatási formákkal, szolgáltatásokkal, helybevitt információkkal segítjük. Kiemelten támogatjuk a munkába lépő pályakezdőket, a gyermekgondozás után munkába állókat, az ismételten elhelyezkedni kívánó idősebbeket és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. EU-programok felhasználásával is előmozdítjuk a hátrányos helyzetűek munkába állását. A meglévő munkahelyek megőrzése érdekében megteremtjük a munkabér-biztosítás rendszerét, amelynek keretében az állam támogatása segíti a munkásemberek érdekérvényesítését. Csökkentjük a heti törvényes munkaidőt, beépítjük a munkaközi szünetet a napi munkaidőbe. További lépéseket teszünk a szürke és fekete foglalkoztatás kifehérítésére, a részmunkaidős és otthoni foglalkoztatás bővítésére, a munkavállalók és a munkahelyek biztonságának növeléséért.

    7.

    A béreket az ország gazdasági teljesítményének javulásával egyező ütemben növeljük. Hosszú távú bérmegállapodást kezdeményezünk a kormány, a munkavállalók és a munkaadók között. Az európai bérfelzárkóztatási program megvalósítása során ezért a reálbérek éves növekedésének lépést kell tartania a GDP éves növekedésével. Teszünk azért, hogy a minimálbér a létminimum emelkedésénél gyorsabban nőjön. A minimálbért képzettségi kategóriák szerint is differenciálttá tesszük.

    8.

    Igazságos közteherviselés. Csökkentjük a vállalkozások, az állampolgárok, a családok adóterheit. Előre kiszámítható módon, az arányosság és az igazságosság elvének érvényesítésével méltányosabb közteherviselést ajánlunk. Átalakítjuk a helyi adózás rendszerét. A szociális biztonság, a nyugdíjak és az egészségügy biztonságos finanszírozása mellett, mérsékeljük a társadalombiztosítási terheket. A jövedelemcentralizáció mértékét legalább 2 százalékponttal csökkentjük.

    9.

    Erős és takarékos államot. Azt valljuk, hogy az állampolgár nem alattvalója az államnak, ugyanakkor az állam felelősséggel tartozik az állampolgáraiért. Elhárítjuk azokat a működési zavarokat, amelyek gyengítik, visszahúzzák az állam teljesítményét. Csökkentjük a háttérszervezetek és a drágán megvalósuló kiszervezések számát. Újrafogalmazzuk a modern állam és önkormányzat közszolgálati feladatait. Átláthatóvá tesszük a közigazgatást. Kisebb, hatékonyabb szervezeteket hozunk létre központi, területi és helyi szinten. Szervezési intézkedésekkel, informatikai eszközökkel állampolgár-baráttá, gyorsabbá, olcsóbbá és politikamentessé tesszük a közigazgatási szervezet működését. Feladat-alapú foglalkoztatással, jobb teljesítményre ösztönző juttatásokkal javítjuk a közszolgálati munkavégzés emberi feltételeit.

    10.

    Versenyképes helyzetbe hozzuk a hazai kis- és középvállalkozásokat, javítjuk működési feltételeiket. Egyszerűsítjük a jogi szabályozást, lényegesen csökkentjük az adminisztrációs terheket. Megszervezzük a magyar vállalkozások bankját, amely az eddigi széttagolt intézményrendszer helyébe lépve nyújt egyablakos szolgáltatást a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak. A vállalkozókat segítő bankon keresztül a következő években 650 milliárd forint forrást biztosítunk csak 150-200 ezer hazai vállalkozásnak. Információkkal, képzéssel és támogatásokkal segítjük piacra lépésüket, műszaki fejlesztéseiket. Kedvezményes hitelkonstrukciókkal, tőkelehetőségekkel enyhítjük a tőkehiányt. Külön figyelmet fordítunk a hazai vállalkozói kör versenyképességének növelésére, illetve külföldi tőkebefektetéseik ösztönzésére. Szabályozási megoldásokkal csökkentjük a vállalkozók kiszolgáltatottságát. Az ipari parkok hálózatának és szolgáltatásainak bővítése, a vállalkozói inkubátorok, a regionális innovációs ügynökségek, a logisztikai központok a vállalkozásfejlesztés fontos eszközei.

    Garantáljuk a magántulajdon biztonságát. Az állami tulajdonban maradó vagyontárgyak körét törvényben határozzuk meg.

    Továbbra is ösztönözzük a működő tőke beáramlását, kiemelten is a multinacionális cégek regionális központjainak, szolgáltató szervezeteinek, K + F intézményeinek Magyarországra telepítését. Ösztönözzük a megújuló energiahordozók kutatását és termelését.

    11. Magyarország innovációs kapacitását a tudásalapú társadalom növekvő igényeit szem előtt tartva fejlesztjük. Elsőbbséget adunk a magas technológiai igényességű, tudás-intenzív ágazati céloknak, így a biotechnológiának, az infokommunikációnak, az üzleti és logisztikai szolgáltatásoknak, a járműiparnak, a turizmusnak és a környezetiparnak. Arra törekszünk, hogy a K + F ráfordítások részesedése a nemzeti össztermékből közelítsen az európai uniós tagországok átlagához. A közgazdasági környezet átalakításával keresleti piacot hozunk létre a kutatás-fejlesztés számára. Az innováció kezdeti szakaszában különös figyelmet fordítunk a kockázatok mérséklésére, a kis- és közepes vállalkozások rugalmas alkalmazkodásának előmozdítására, és a magas hozzáadott értéket képviselő termékek és technológiák térnyerésére. Fontosnak tartjuk, hogy a műszakilag elmaradott K + F eszközállomány megújuljon, és hogy kedvezmények biztosítása révén növekedjenek a vállalkozások K + F ráfordításai. Az alap- és alkalmazott kutatást végző intézmények, a kutatóintézetek működését mind a törvény erejével, mind a pénzügyi feltételek kiszámíthatóságával garantáljuk. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy tovább erősödjék a partneri viszony a Magyar Tudományos Akadémiával. Minden jelentős társadalmi és környezeti kérdésben támaszkodni kívánunk az MTA véleményére.

    12. Megteremtjük a versenyképes agrárium feltételeit. Az elmúlt években javult az agrártermelés hatékonysága és jövedelmezősége, kifizettük a jelentős uniós és hazai támogatásokat. Törvényi garanciákkal segítjük a vidéken élők helyzetének javítását és az agrárium fejlesztését. Tisztességes jövedelmet és biztonságot teremtünk a mezőgazdaságból élőknek is. Elérjük, hogy a vidéki emberek életfeltételei, esélyei fokozatosan közelítsenek a fejlettebb településeken élőkéhez. Érvényt szerzünk annak, hogy mielőbb azonos versenyfeltételek legyenek az egyes EU-tagországok agráriumai és a hazai agrárszereplők között, és ezzel egy időben fokozatosan javuljon az Európai Unió agrár versenyképessége a világ más térségeihez képest. A magyar fogyasztók és termelők hosszú távú érdekeinek érvényesülése érdekében nemzeti agrárstratégiát valósítunk meg. Kihasználjuk kedvező agrárökológiai adottságainkat, modernizáljuk a magyar agráriumot. A földbirtokfejlesztést szolgáló intézkedésekkel segítjük, hogy versenyképes és hatékony termelésre alkalmas birtoktestek jöjjenek létre. Támogatáspolitikánkkal ösztönözzük a versenyképesebb termelési szerkezet kialakítását. Bővítjük az energiacélú agrártevékenységet: a természeti és megújuló erőforrások termelését és hasznosítását. Biztosítjuk, hogy csak egészséges és biztonságos élelmiszer kerüljön, megfizethető áron, a magyar fogyasztók asztalára. Támogatjuk a mezőgazdaságból élők gazdasági összefogását és szövetkezését, biztonságuk és érdekérvényesítésük erősítése érdekében. Összefogásra épülő komplex vidékfejlesztési és térségi fejlesztési programokkal esélyt kínálunk a falusi lakosság boldogulásához, bővülő jövedelemszerzéséhez. Támogatjuk a fiatal pályakezdő gazdálkodókat, ugyanakkor nagy figyelmet fordítunk az aktív gazdálkodástól már visszavonult időskorúakra.

    13. Legyen az internet mindenhol elérhető. A lehetőséggel csak az képes élni, aki tud róla. Mindenki számára biztosítjuk az alapvető információs közszolgáltatásokhoz, az elektronikus kommunikációs hálózathoz, a közhasznú információkhoz való hozzáférést. Támogatjuk a szélessávú hozzáférés elterjesztését, az átállást a digitális műsorterjesztésre, valamint a digitális tartalmak térnyerését. Ezért az internet-hozzáférést alanyi jognak tekintjük, amelynek érvényesüléséért újabb lépéseket teszünk. Teszünk a digitális írástudatlanság felszámolásáért. Az informatikai eszközök elterjedését az európai szabályoknak megfelelő kedvezményekkel ösztönözzük. Az állampolgárok az államigazgatással kapcsolatos teendőiket elektronikus úton is intézhetik.

    14. Az összetartó társadalomért dolgozunk, amelyben minden ember, közösség, társadalmi csoport számára biztosított az esély a felemelkedésre. Ennek megvalósítása az állam, az önkormányzatok, a helyi közösségek együttes feladata és felelőssége. Elsődlegesen az államot és az önkormányzatot tartjuk a megoldás felelősének - ezért hangsúlyozzuk esélyteremtő szerepét. Mi az esélyteremtő és az esélytelenséget megszüntető állam mellett vagyunk, amely egyenlő hozzáférést biztosít a szociális ellátásokhoz, a rászorultság elvére épít, átláthatóan, demokratikusan és civil kontroll beépítésével szervezi tevékenységét. A köz pénzéből olyan államot akarunk működtetni, amely hatékonyan számolja fel a társadalmi és a területi igazságtalanságokat. A Magyar Köztársaság egyetlen polgárának a sorsa sem múlhat azon, hogy hova, vagy milyen családba születetett. Gyermek-szegénységellenes nemzeti programot hirdetünk. Fejlesztjük a házi segítségnyújtást, étkeztetést, a falugondnoki szolgáltatást. Összehangolt fejlesztéssel, speciális programokkal segítjük a leghátrányosabb térségekben, telepeken élők társadalmi integrációját: javítjuk a lakhatási körülményeket, bővítjük a foglalkoztatást, gondoskodunk az oktatás, a művelődés jobb lehetőségéről.

    Civil szervezetek, közösségek nélkülözhetetlenek az összetartó társadalomban. Fejlesztjük és korszerűsítjük a civil szervezetek működésének jogi és pénzügyi feltételeit. Tiszteletben tartjuk e szervezetek autonómiáját és politikai függetlenségét. Természetesnek vesszük és igényeljük a civil kontrollt.
    15.

    Igazságosabb családtámogatási rendszert alkotunk. Kétszeresére emeltük a családi pótlékot, amely minden gyermeket nevelő családnak, külön kérvény nélkül, alanyi jogon jár. Bevezettük a babakötvényt, annak érdekében, hogy a jövőben a Magyar Köztársaság egyetlen polgárának se kelljen üres zsebbel kezdenie a felnőtt életet. Ráadásul a legnehezebb helyzetben lévő gyerekek háromszor akkora segítségre számíthatnak az államtól, mint a szerencsésebb körülmények közé született társaik. Új programokkal növeljük azoknak a családoknak a mindennapi biztonságát, akik a köz segítsége nélkül nem tudnának egyről a kettőre jutni. A pénzbeni támogatások mellett főként a legszegényebbek, de minél nagyobb társadalmi csoportoknak is elérhetővé tesszük a természetbeni támogatásokat, annak érdekében, hogy az alapvető szükségletekben egyetlen gyermek se szenvedjen hiányt.

    16.

    Folytatjuk az új, igazságosabb otthonteremtési programokat. Ezen belül olyan változtatásokat szorgalmazunk, amelyek kizárólag az átlagos vagy az átlag alatti jövedelmekkel rendelkezőknek adnak többletet, így a rászorultabbak élethelyzetét, életminőségét javítják. A bérlakásépítések fokozásával kívánjuk segíteni a fiatalok életkezdését, a nagycsaládosok lakáshoz jutását. Támogatjuk a rászorulókat a lakhatási költségek előteremtésében.

    17. Kedvezményes tarifát vezetünk be az elektromos áram, a gáz és a távfűtés szolgáltatásban annak érdekében, hogy mérsékeljük az átlagos, illetve az átlag alatti jövedelműek terheit.

    18. Igazságosabbá tesszük a nyugdíjrendszert, biztonságosabbá az idősek mindennapjait. Azt valljuk, hogy csak az a nemzet lehet sikeres, amelyben a különböző nemzedékek tudják, mivel tartoznak egymásnak. Hiszen nem várhatunk többet az utánunk jövő nemzedéktől, mint amennyit mi adunk az előttünk járó generációnak. Ezért mertünk érdemben hozzányúlni az idősek életét megnehezítő igazságtalanságokhoz. Visszaadtuk azt, amit a korábbi kormány elvett tőlük, bevezettük a 13. havi nyugdíjat, és elkezdtük a nyugdíjkorrekciós programot. 2006-tól emeljük az özvegyi nyugdíjakat, 2007-től pedig a nyugdíjazási időszakok szerint fokozatosan növeljük a különböző időszakokban megállapított sajátjogú nyugdíjakat. A nyugdíjrendszer bármilyen jelentősebb változtatása csak társadalmi egyetértésen és érdemi egyeztetéseken alapulhat. Tovább erősítjük az Idősügyi Tanács szerepét. Az idősek életminőségének javítása érdekében biztosítani kívánjuk, hogy továbbra is aktív tagjai lehessenek a társadalomnak. Figyelünk azokra az idős emberekre, akik magukra maradtak, akik egészségi problémákkal küzdenek és ápolásra, gondozásra szorulnak. Ezért fejlesztjük a szociálpolitika és az egészségügy határán lévő intézményeket, így kialakítjuk az ápolás-, illetve gondoskodásbiztosítás rendszerét, igazságosabbá tesszük a szociális szakellátás finanszírozását.

    19. Esélyegyenlőséget a nőknek, hogy ne kelljen választaniuk a munka és az anyaság, a karrier és a család között. Fellépünk a hátrányos megkülönböztetés és az előítéletek megnyilvánulásai ellen. Különös figyelmet fordítunk a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló intézmények fejlesztésére, a rugalmas nyitva tartásra. Ugyanezt a célt szolgálja a különböző helyzetben élő nőknek a speciális foglalkoztatási és átképzési programok beindítása, valamint a női munkavállalók esélyegyenlőségét szolgáló jogi garanciák, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének fokozott érvényesítése is.

    20. Roma honfitársaink integrációja érdekében a munkalehetőség, a vállalkozóvá válás előmozdítása, az oktatás, a szociális és egészségi helyzet lényegi javítása jelent kitörési pontot. Folytatjuk a telepfelszámolási programot. A többszörösen hátrányos helyzetből kilépés érdekében intézkedéseket hozunk a roma fiatalok támogatása, az iskolai elkülönülés felszámolása, és általában a társadalmi előítéletek csökkentése érdekében. A szegénység hátrányait már az óvodai nevelés során mérsékelni fogjuk: lehetőséget teremtünk roma származású óvodapedagógusok foglalkoztatására, a roma családok és az óvodák közötti bizalmi kapcsolat kialakítására. Különös gondot fordítunk a munkanélkülivé vált romák munkába való visszavezetésére. A munkaügyi központokban roma foglalkoztatás-szervezők alkalmazását írjuk elő. A felnőttoktatásban és felnőttképzésben a roma lakosság iskolázottságát és elhelyezkedési esélyeit javító fejlesztést indítunk. Támogatjuk a roma kultúrát, a kulturális értékeket, mint roma társaink azonosságtudata megőrzésének fontos eszközét.

    21. Fogyatékkal élő honfitársainknak is a teljes élet esélyét kínáljuk. A fogyatékkal élő emberekre irányuló figyelem nemcsak az akadálymentesítésről gondoskodást jelenti. Mi az integrált munkahelyek kialakításának hívei vagyunk, de ha szükséges, védett munkahelyeket hozunk létre a fogyatékkal élő társainknak. Megteremtjük a komplex rehabilitáció intézményeit. Nagy szükség van a fogyatékkal élőket gondozó családoknak a nappali ellátás lehetőségének fejlesztésére, valamint a mozgási és kommunikációs akadályoktól való mentesítésre.

    22. Számítunk a fiatal generációkra. Összehangoltan fejlesztjük a fiatalok társadalmi felkészítését és beilleszkedését biztosító sokféle intézményt és szervezetet. Elismerjük a család és az oktatási rendszer kiemelt szerepét, de számolunk a kortárs-, szabadidős és sportcsoportok, a médiumok és az egyházak hatásával is. Az esélyek, az esélyteremtés áll figyelmünk középpontjában. Egyenlő esélyt teremtünk a tudás megszerzéséhez, a lakáshoz jutáshoz, a gyermekvállaláshoz, az egészség megőrzéséhez és a munkavállaláshoz. A rászorult, a nehezen élő, a leszakadással fenyegetett gyermekek és fiatalok pozitív diszkriminációt érdemelnek minden területen. Bővítjük azokat a közösségi helyeket és szolgáltatásokat, amelyek teret adnak és szervezik az aktív társadalmi részvételt, ugyanakkor segítenek a droghasználat, vagy éppen az iskolai lemorzsolódás megelőzésében.

    23. Budapest, a nagyvárosok, a vidéki városok és a falvak csak együtt lehetnek sikeresek. Nem hiszünk a város és vidék szembenállásban. Hibásnak - sőt: felelőtlennek és bűnösnek - tartjuk azt a politikát, amely Budapestet, vagy bármely másik magyar települést politikai végvárnak tekinti, amelyet be kell venni - és, ha bevenni nem lehet, akkor kiéheztetni, móresre tanítani, megbüntetni. A térségi és a településfejlesztési forrásokat és a felhasználásukról szóló döntéseket jelentős mértékben decentralizáljuk. Erősítjük a régiók szerepét a fejlesztési források felhasználásában. Megerősítjük a regionális területfejlesztési intézményeket, és mindent megteszünk a területi tervezés társadalmasítása, valamint az ágazatok és a régiók tervezésének összehangolása érdekében. A nagyvárosok adottságainak figyelembevételével növelni kívánjuk gazdasági, társadalmi súlyukat, szerepüket, ezáltal kisugárzó hatásukat, térségszervező erejüket. Garantáljuk, hogy Budapestnek, az ország központjának, kiemelt és összehangolt fejlesztését nem gátolhatják politikai tényezők. Hiszen a főváros több mint egy város a sok közül. És nemcsak azért, mert a magyar főváros termeli meg az egész ország GDP-jének a 35 %-át. Azért is, mert egy főváros maga az ország kicsiben. Ami itt fejlődik, az érezteti hatását a városhatárokon, az agglomeráció határain túl is. Gyorsítunk tehát a budapesti fejlesztések ütemén, hogy ne maradjunk le európai vetélytársaink mögött, hogy mielőbb jobb közlekedést, tisztább utcákat, új metróvonalakat, emberséges ügyintézést, vagyis élhetőbb várost teremtsünk. Mindezt a fővárost övező agglomeráció településeinek fejlesztésével összhangban tesszük. Új létesítményekkel, felújított lakótelepekkel, játszóterekkel és parkokkal nemcsak élhető, hanem szerethető településeken lakhatunk.

    24. Fordulatot kívánunk elérni a vidékpolitikában. A munkahelyteremtés, az infrastruktúra fejlesztése, a közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének javítása akkor lehet sikeres, ha számol a vidéki térségek, települések, falvak adottságaival. A vidéket - eddig kellően el nem ismert közhasznára alapozva - az ország jelentős fejlődési, fejlesztési lehetőségeként tartjuk számon. A történelmi és kulturális hagyományokra is építő új programunk jelentősen növeli a vidékpolitika mozgásterét. Épít a természeti, táji adottságokra és a természeti környezet megóvásával kapcsolatos társadalmi szükségletekre. Számol új és fejlődő ágazatokkal, így a megújuló erőforrások termelésével, hasznosításával, a turizmussal, a kézműiparral.

    25. Célunk a választott regionális önkormányzatok megteremtése. Biztosítjuk a központi közigazgatási feladatok jelentős részének regionális szintre helyezését. Szélesítjük a helyben születő döntések körét. Integrált mintaprogramokat indítunk a térségek, kistérségek gazdasági teljesítőképességének növelésére. A többcélú kistérségi társulások továbbfejlesztésével elérhető közelségbe hozzuk a jó minőségű közszolgáltatásokat valamennyi kistelepülésen élő embernek. Az önkormányzati finanszírozás átalakítása során növeljük a régiók és a kistérségek szerepét és hatáskörét. Áttekintjük a kötelezően finanszírozandó feladatok döntési helyét. Pótoljuk az iparűzési adó kieséséből származó önkormányzati bevételeket. Területfejlesztési tevékenységünk középpontjában a hátrányos helyzetű térségek erőteljes infrastrukturális felzárkóztatása áll. Ez mindenekelőtt az úthálózat, a tömegközlekedés és az informatikai elérhetőség fejlesztését jelenti. Mindemellett szép vidéki tájakat, tiszta, egészséges vizeket, vagyis természeti környezetünk értékeinek megóvását akarjuk. Kevesebb bürokrácia, hatékonyabb közigazgatás helyben és országosan - ez az MSZP ajánlata Magyarország polgárainak.

    26. Valljuk és gyakoroljuk közös nemzeti felelősségünket a határon túl élő magyarok iránt. Teljesítjük a nemzeti felelősség programját. Nemzetpolitikánk legfontosabb célja, hogy a mi hazánk legyen Európa e tájának legerősebb gazdasága; hogy az ennek nyomán növekvő és igazságosan elosztott jövedelmekből jobban szolgálhassuk a határainkon belüli közösségeket, magyarokat és nem magyarokat, valamint a határon túli magyarság megmaradását és gyarapodását. Az Európai Unió határainkhoz közeli bővítését úgy használjuk ki, hogy az egyszerre szolgálja a magyar kisebbségek boldogulását a szülőhelyén, és a jó viszonyt az adott többségi nemzettel. Európai szemléletű nemzetpolitikánkban helye van a gazdaság- és régiófejlesztésnek, a kelet-közép-európai térség gazdasági kohéziója erősítésének, valamint a kisebbségi közösségek európai versenyképessége megalapozásának. Olyan közös európai programokat támogatunk, amelyek magas tudást és szakképzettséget igényelnek, és ahol az infrastrukturális fejlesztések a magyarlakta területeken is megvalósulnak. Az Európai Unión kívül élő magyar közösségek esetében az elmaradott területek gazdasági fejlődését, a magyar nyelvű oktatás elterjesztését támogatjuk, hozzájárulunk gazdasági, szociális helyzetük javításához és kulturális örökségük megőrzéséhez. Nemzetpolitikai céljainkat a nemzetközileg elfogadott kisebbségi normákra építjük. Aktív szerepvállalással támogatjuk az európai normákkal összhangban álló autonómiatörekvéseket. A kisebbségi jogok védelme és bővítése a magyar külpolitika jövőbeli arculatának is lényeges eleme lesz.

    27. Sokféleségünkből áll össze az egy és oszthatatlan magyar nemzet. Ez a hagyomány mindannyiunkat kötelez. A nemzeti és etnikai kisebbségek azonosságának, nyelvének és kultúrájának megőrzését és fejlesztését nem egyszerűen humanista kötelességnek, hanem nemzeti ügynek tartjuk. Fontosnak érezzük a kisebbségi oktatás feltételeinek javítását, kisebbségi kollégiumok létesítését, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű kultúra és hitélet feltételeinek javítását. Támogatjuk a kisebbségi önkormányzatok működését.

    28. A környezet védelme közös ügyünk. Az uniós és hazai nemzeti programok kidolgozása és megvalósítása, az újonnan felismert globális problémákra adandó válasz, valamint az e területen különösen fontos nemzetközi együttműködés az emberektől is környezettudatos gondolkodást és ugyanilyen magatartást igényel. Javítjuk a települési környezet minőségét, környezet-egészségügyi intézkedéseket teszünk. Megszüntetjük a környezetet szennyező hulladéklerakást. Teljesítjük az országos környezeti kármentesítési programot, valamint a települések csatornázását, a szennyvíz megtisztítását, az ivóvíz minőségének javítását szolgáló programokat. A Vásárhelyi-terv keretében további árvíztározókat építünk a Tiszán, és folytatjuk a megkezdett töltésfejlesztéseket. A Duna-program keretében fejlesztjük a folyó menti árvízvédelmi műveket. Barátságos természetvédelemre törekszünk a helyi lakossággal együttműködve, a Natura 2000 program folytatása és az ökoturisztikai lehetőségek bővítése érdekében. Elengedhetetlennek tartjuk a magántőke bevonását a környezetvédelmi feladatok elvégzésébe, valamint a ,,szennyező fizet" elvének következetes érvényesítését. Szükségesnek tartjuk az adórendszer környezetvédelmi szempontú alakítását, valamint a környezetvédelmi közszolgáltatások fejlesztését.

    Olyan Magyarországot akarunk, ahol egyre nehezebb leszakadni, és egyre könnyebb felemelkedni - ez az MSZP ajánlata a nemzetnek.



    A tehetség sikere



    Azt valljuk, hogy a tudás kapocs egyén és közösség között. A közösségnek ugyanis felelőssége: megtegyen mindent azért, hogy tagjai tanulhassanak, és többet tudhassanak, mint az elődeik, vagy a velük versengő társaik. Az egyénnek pedig felelőssége: ezt a tudást úgy használja fel, hogy annak ne csak ő, de szűkebb, sőt tágabb közössége is haszonélvezője legyen. Ezért adunk megkérdőjelezhetetlen elsőbbséget az oktatás és a képzés teendőinek. Partnernek tekintjük a tanárokat és minden tanulni vágyó honfitársunkat.

    29.

    Jobb és igazságosabb oktatást akarunk, amely az esélykülönbségeket csökkenti. Arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb gyermek óvodába járhasson a saját településén. Az a célunk, hogy a diákok és a pedagógusok az oktatási rendszer minden szintjén otthon érezhessék magukat iskolájukban. Az iskola és a család együtt készítse fel a fiatalokat a továbbtanulásra, illetve a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Minden gyermek és fiatal alapvető joga, hogy olyan iskolába járhasson, amely gyermekközpontú; amely korszerű oktatási tartalmakat közvetít és sokoldalú készségeket fejleszt; amely a rendelkezésre álló forrásokat takarékosan és célszerűen hasznosítja; amely együtt neveli, integrálja a különböző társadalmi körülmények között élő gyermekeket; amely magas színvonalú tárgyi környezetet, jó segédeszközöket biztosít és jól felkészült, önálló, megbecsült pedagógusokat foglalkoztat. Új iskola-felújítási programot valósítunk meg, amely méltó környezetet, európai szintű oktatási infrastruktúrát alakít ki hazánkban. Megőrizzük az iskolák pedagógiai szabadságát, mert egy sokszínű társadalomban csak a sokszínű iskola lehet sikeres. A közoktatás további fejlesztését a pedagógusokkal együtt tervezzük és végezzük, ezzel nyugalmat és kiszámíthatóságot biztosítunk az iskolai életben. A közoktatás hatékonyabb finanszírozása a gyermekek és a fiatalok teljesítményképes tudásában, a hátrányban lévők gyorsabb felzárkóztatásában, vagyis az eredményekben nyilvánuljon meg. Minderről hiteles mérési, értékelési, ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszer adjon a közoktatás szereplőinek - és a társadalomnak is - megfelelő tájékoztatást. Világossá tesszük az állami kötelezettségek és az iskolafenntartói feladatok elkülönülését. Ha szükséges, kiegészítő támogatások nyújtásával is hozzájárulunk, hogy az alsó tagozatos osztályok a kistelepüléseken is fennmaradhassanak. Felelősséget vállalunk azért, hogy minden iskola köteles legyen felvenni valamennyi területi illetékességi körébe tartozó gyermeket, a más területről jelentkezők ne szoríthassanak ki senkit a közeli iskolából. Gondoskodunk a tananyagok folyamatos áttekintéséről, illetve a tananyagcsökkentésről. A középfokú tanulás elősegítése érdekében megerősítjük a kollégiumi intézményrendszert.

    30. Kiteljesítjük a felsőoktatás átalakítását. Az új felsőoktatási törvény megteremtette a többciklusú, lineáris, ún. bolognai képzési rendszer széleskörű bevezetésének lehetőségét. Arra törekszünk, hogy az alap, a mester- és a doktori képzés, valamint a felsőfokú szakképzés kielégítse mind a magasabb képzési ciklusok elméleti, mind a munkaerőpiac gyakorlati igényeit. Ez a tantervek folyamatos szerkezeti és tartalmi fejlesztését igényli. A kormányzati ciklus négy éve alatt 175 milliárd forintot fordítottunk a felsőoktatás külső-belső megújítására. A következő években folytatjuk a felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését, a kollégiumi férőhelyek növelését. Új hallgatói szociális rendszert alakítunk ki, hogy a leginkább rászorulók is tanulhassanak a felsőoktatásban. Amióta létezik magyar felsőoktatás, az elmúlt négy évben tanultak a legtöbben magyar egyetemeken és főiskolákon. Az a célunk, hogy minden fiatal használható ismereteket és készségeket szerezzen, hogy ennek révén tehetségének és képzettségének megfelelő munkahelyet találjon magának, és legyen igénye tudásának folyamatos bővítésére is. Amit a pályakezdő fiatalok érdekében a 100 lépés programmal elkezdtünk, folytatjuk a jövőben is: felkészítjük a hallgatókat és az intézményeket az új képzési szerkezet következményeire, biztosítjuk a felsőfokú alapképzésből kikerülő hallgatók jobb munkaerőpiaci beilleszkedését segítő eszközöket. A felsőoktatási intézményeket autonóm oktatási és tudományos kutatási intézményeknek tekintjük, s az új törvényben kibővített jogaik és lehetőségeik érvényesítését segítjük. A felsőoktatás stratégiai ágazat, amelynek működtetésében az összes szereplő széles körű bevonása, a demokratikus képviseleti elv, az átláthatóság, a hatékonyság, valamint a minőségbiztosítás és a hallgatókkal, az oktatókkal, kutatókkal szemben támasztott követelmények teljesítésének folyamatos és nyilvános értékelése az elsődleges. A legfontosabb a felsőoktatás magas színvonala, minősége és korszerűsége, ezért a magyar felsőoktatást úgy fejlesztjük, hogy az az európai felsőoktatási térség versenyképes szereplője legyen.

    31. A szakképzési és felnőttképzési rendszert a munkaerőpiac gyorsan változó igényeinek megfelelően rugalmasan fejlesztjük. Új szakképzési központokat létesítünk. A gyakorlati képzés követelményeit már a 9. évfolyamon érvényesítjük és súlyának növelése érdekében támogatjuk a tanulói szerződések bővítését. Növeljük a képzés lehetőségeit a hiányszakmákban, hogy kielégítsük a gazdasági fejlődés előre tervezhető igényeit. E területen is szélesítjük a hátrányos és különösen nehéz helyzetben lévő résztvevők támogatásának formáit. A szak- és felnőttképzésben kiemelten támogatjuk az élethosszig tartó tanulás feltételeinek tartalmi, módszertani és szervezeti bővítését.

    32. A magyar kultúra hazánk névjegye a nagyvilágban, nemzetünk hagyományainak és alkotókészségének legcsodálatosabb bizonyítéka. Megőrizzük és elevenen tartjuk az értékes magaskultúrát. Különös gondot fordítunk a magyar kultúra külföldi bemutatására és a külföldi értékek hazai megismertetésére. Szembeszállunk a társadalom kulturális kettészakadásával, a funkcionális analfabétizmussal. Megteremtjük a kulturális esélyek egyenlőségét. Áttörésre törekszünk a gyermekek és a fiatalok olvasási kultúrájában. A kulturális intézményeket nélkülöző településeket bekapcsoljuk a művelődés hálózatába. Segítjük a nemzeti és egyetemes kultúrához a széles körű, személyes vagy digitális hozzáférést - a határon túli magyarok számára is. Támogatjuk a társadalom kulturális alkotókészségét, az élő kultúra virágzását. Erősítjük a nemzeti kulturális alapintézmények működését, biztosítjuk a hagyományőrzés és a megújulás minőségelvű és szakszerű feltételeit. Az országos és regionális könyvtárak, a múzeumok, a művelődési házak, a közszolgálati rádió és televízió, a levéltárak, a színházak, a képtárak, a digitális központok, az art mozik a nemzeti és egyetemes kultúra őrzésének gazdagításának műhelyei, amelyek egyben kulturális alapszolgáltatásokat nyújtó intézmények. Továbbfejlesztjük a kulturális alaptörvényt. Új típusú kapcsolatokat teremtünk az állam, az önkormányzatok és a vállalkozók között a kultúra finanszírozása új formáinak kialakítására. Támogatjuk a különböző kultúrák közötti párbeszéd szabad tereit. A lehető legszélesebb kör számára elérhetővé tesszük a lehető legtöbb kulturális eseményt, terméket és szolgáltatást. Megkönnyítjük a tudatos választáshoz szükséges eszközök megszerzését és a készségek elsajátítását.

    33. A sporttal kapcsolatos terveink középpontjában az iskolai testnevelés fejlesztése áll. Az általános iskola első osztályától kezdve felmenő rendszerben megvalósítjuk az alsó tagozatosok órarendbe iktatott mindennapos testnevelését. Célunk, hogy a rászoruló tanulók ingyenesen jussanak a testneveléshez szükséges alapfelszereléshez. 2008-tól külön támogatás szolgálja azoknak a személyi, szakmai és technikai feltételeknek a megteremtését, amelyek biztosíthatják, hogy a Sport 21 létesítményfejlesztési programban megépült és épülő sportlétesítményeket, iskolai tornatermeket, pályákat, tanuszodákat a hétvégeken és a szünidőben a lakosság szélesebb körei is igénybe vehessék. Újraélesztjük a diáksport hagyományait. A rekreációs sport területén az ilyen típusú kereslet növelése, kedvezmények nyújtása, illetve a bővülő lehetőségek megismertetése áll a program homlokterében. A versenysport és az utánpótlás nevelés területén a fenntarthatóság és az eredményesség növelése a feladat.

    34. Biztosítjuk a sajtó- és médiaszabadságot. Érvényt szerzünk a társadalmi és nemzeti érdekek és értékek, a sokszínűség kifejeződésének, valamint a hozzáférés egyenlősége alkotmányos követelményének. Jogszerűen működő, igényes, pártatlanul tájékoztató és a jelenleginél erősebb kulturális orientációjú, takarékosan gazdálkodó közszolgálati rádióra és televízióra van szükség. Új alapokra helyezzük a médiapolitikát, mert tovább nem odázható el a társadalmi szükségletekhez és a gyors digitális technikai változásokhoz igazított új médiatörvény megalkotása.

    Olyan országot akarunk, ahol a tudásnak becsülete van, ahol minden életkorban lehet és érdemes tanulni, ahol saját tudása, tehetsége és szorgalma révén mindenki előbbre juthat - ez az MSZP ajánlata a nemzetnek.



    Egészséges társadalom, gyarapodó nemzet



    Az a célunk, hogy a gyermekeink már egy olyan köztársaságban éljenek, amely egészségesebb annál, mint amelyben a szüleink, nagyszüleink éltek. Azt akarjuk, hogy a magyar egészségügy hatékonyabb legyen a megelőzésben, hatékonyabb a gyógyításban, és hatékonyabb a közpénzek felhasználásában is, hiszen ma még egyszerre szegény és pazarló. A magyar emberek egészségi állapota, életkilátásai - az utóbbi évek javuló tendenciája ellenére - rosszabbak, mint ami az ország gazdasági, kulturális fejlettségéből következne. Az egészség nem pusztán magánügy. Erős és versenyképes nemzet csak az egészségüket megőrizni, azt helyreállítani képes emberekből állhat. Az egészség közügy, de nemcsak közfelelősség. Elsődleges célunk a jobb egészségi állapot, a hosszabb és egészségesebb élet feltételeinek megteremtése. Megőriztük a jó közegészségügyi helyzetet, a teljes körű ellátást, a működőképesség szakmai színvonalát. Ugyanakkor még mindig jelentősek az esély- és színvonalkülönbségek. Az ellátók és ellátottak egyaránt nagyobb biztonságot, magasabb színvonalú szolgáltatásokat igényelnek. Ezzel van most dolgunk.

    35. Az egészségügy átfogó átalakítására van szükség. Ennek legfontosabb döntését a 100 lépés keretében már meghoztuk: biztosítás alapúvá tettük a magyar egészségügyi rendszert, amely a közfinanszírozásban megtestesülő, szolidaritási elvű nemzeti kockázatközösség fenntartásán alapul. A közfelelősség két pillérre épül: az első, minden embernek jár (közegészségügyi-járványügyi ellátás, gyermek-, csecsemő- és anyavédelem, a sürgősségi ellátás és a vérellátás), a második pedig a kötelező társadalombiztosítás keretében nyújtott és előre meghatározott szolgáltatások köre. Helyreállítjuk a köz- és magánfelelősség egyensúlyát, a befizetői és szolgáltatói oldal egyenlőségét. Ezt a két pillért egészíti ki az önkéntes egyéni kiegészítő biztosítás lehetősége. Támogatjuk az emberek saját egészségükért tett erőfeszítéseit. Folytatjuk a már elfogadott és eredményeket felmutató nemzeti népegészségügyi programot, a 100 lépés keretében megindított nemzeti rákellenes programot, és a nemzeti csecsemő- és gyermek-egészségügyi programot. Javítjuk az ellátás minőségét. Növeljük az alapellátás szerepét. Fejlesztjük a sürgősségi ellátást. Közelebb visszük az egészségügyi szolgáltatásokat az emberekhez. Kialakítjuk a regionális szakmai központok rendszerét, megerősítjük a kistérségi és regionális együttműködést. Korszerűsítjük és új szolgáltatásokkal bővítjük a fekvő- és járóbeteg-ellátást. A területi egyenlőtlenségek felszámolását és a technikai, technológiai fejlődést célzó beruházásokat valósítjuk meg. Nagyszabású kórházfelújításokat, bővítéseket, rekonstrukciókat hajtunk végre. Az egészségügyi intézmények működése nem képzelhető el a jól képzett, megfelelően megbecsült orvosok, szakdolgozók áldozatos munkája nélkül. Támogatjuk a természetes gyógytényezőkre épülő egészségügyi szolgáltatások kiszélesítését, a gyógyfürdők, a gyógy- és egészségturizmus fejlesztését. Célunk, hogy az egészség a társadalom és az egyén legfőbb értékévé váljon.

    36. Azt akarjuk, hogy Magyarország olyan hely legyen, ahol jó gyereket vállalni, és jó gyereknek lenni. Mindehhez azonban nemcsak olyan lépésekre van szükség, amelyek a jelent teszik igazságosabbá és biztonságosabbá, hanem olyanokra is, amelyek a jövőt. A családtámogatási, munkaügyi, jóléti és egészségügyi intézkedések egész sorával ösztönözzük a gyermekvállalási kedvet. Arra törekszünk, hogy a nők és férfiak Magyarországon várható életkora minél előbb megközelítse az európai fejlett országokét. Erre az egészségügyi ellátás javítása mellett elsősorban a jövedelemkülönbségek és a szegénység mérséklődése, a káros környezeti hatások csökkenése, a közbiztonság és a létbiztonság erősödése, a szabadidő bővülése, a sport és a kulturális lehetőségek elérhetősége, vagyis összességében az élet minőségének javulása ad módot, mert meghosszabbítja a tartalmas emberi élet lehetőségét.

    Legyen hosszabb az élet, jobb az életminőség, és több a gyermek Magyarországon! Ez az MSZP ajánlata Magyarország polgárai számára.



    Az ország biztonsága, az emberek biztonsága


    37.

    Olyan egyetértéses demokráciát akarunk, amelyben a demokratikus intézmények működését mindinkább a megegyezésre törekvés jellemzi; ahol megvalósul a köztársasági eszmény; a hatalom megosztása, a testületek döntési joga és a jog előtti egyenlőség; ahol működnek a társadalmi párbeszéd intézményei; ahol a hatalmon lévők döntéseikbe bevonják a civil társadalmat és az érdekképviseleteket; ahol a döntések ott születnek, ahol a szükséges ismeretek és érintettség megtalálható. Arra törekszünk, hogy a képviseleti demokrácia jó működése mellett mind több lehetősége legyen az állampolgároknak, hogy szűkebb és tágabb közösségük sorsának alakításába közvetlenül is beleszóljanak.

    38. Új alkotmányt készítünk. A demokratikus jogállamiság kereteinek pontosítása, valamint a korszerű államszervezetre vonatkozó követelmények megjelenítése érdekében szükségesnek tartjuk a széleskörű társadalmi konszenzuson nyugvó új alkotmány elfogadását. Arra törekszünk, hogy tartalmában és szerkezetében korszerű alaptörvényünk legyen, amely a jelenleginél részletesebben szabályozza az állam szociális funkcióit, a konszenzusos demokrácia értékeit, valamint az uniós tagságból következő államszervezési követelményeket. Az új alkotmány tartalmazza majd az emberi jogok katalógusát, bővíti az állampolgári alapjogok körét, érvényesíti a gazdasági alkotmányosság követelményeit, és magába foglalja az érdekegyeztetés és a társadalmi párbeszéd intézményeit

    39. Kisebb parlamentet akarunk. Csökkenteni javasoljuk az országgyűlési képviselők számát. Teszünk annak érdekében, hogy kialakuljon a politikai egyetértés a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőinek teljes jogú parlamenti mandátumáról. Kisebb parlament, erősebb állam, sikeres Magyarország - ez az MSZP ajánlata.

    40. A polgárok biztonságának megerősítése kötelességünk. Ennek érdekében szükség van a közrend és a vagyonbiztonság további javítására, az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálására és az ítélkezés felgyorsítására. Alkotmányos kötelességünknek tekintjük a bíróságok zavartalan működésének biztosítását. Arra törekszünk, hogy mindenki bízhasson abban, hogy az ügyeket elfogulatlanul és igazságosan bírálják el. Kizárjuk az igazságszolgáltatás politikai befolyásolásának bármilyen lehetőségét. A büntetőperek nem lehetnek politikai viták tárgyai. Folytatjuk az igazságszolgáltatási reformot. A közösségi jog alkalmazása jobb felkészültséget igényel az igazságszolgáltatási és közigazgatási rendszer szereplőitől. Szükségesnek tartjuk a közigazgatási bíráskodás szabályainak korszerűsítését, a közigazgatási jogalkalmazás színvonalának javítását, elsősorban a környezetvédelem, az építésügy és a gazdasági hatósági eljárások területén. Felvesszük a harcot a lakásmaffia ellen, támogatjuk a lakástulajdon és a lakásbérlet biztonságának erősítését. Folytatjuk a ,,nép ügyvédje" programot, a rászorulók jogi segítését. Kormányzati szerepben befejezzük az új polgári törvénykönyv és az új büntető törvénykönyv előkészítését. Fellépünk a korrupció minden megnyilvánulása ellen, és bezárjuk a jogi kiskapukat a mások kárára ügyeskedők előtt.

    41. ,,Szabadság szülte rendet" akarunk Magyarországon. Olyan rendet, amelyben a köztársaság egyetlen polgárának sem kell félnie. Biztonságunk védelmének alappillére a társadalmi együttműködésen alapuló bűnmegelőzés és a jogállami keretek között tartott bűnüldözés. Valljuk, hogy a biztonság a mindenkit általánosan és egyenlő mértékben megillető közösségi javak egyike. Cselekvőképes és technikailag jól felszerelt rendőrséget akarunk. Az állam által nyújtott biztonsági szolgáltatások nem kapcsolódhatnak sem előjogokhoz, sem a tulajdon mértékéhez. Az állam mindenkor legyen segítő támasza a bűncselekmények áldozatainak. Tudatában vagyunk annak, hogy a modern társadalomban a biztonságteremtés az állami, az önkormányzati szervek, a tulajdonosok és a magánbiztonsági szolgáltatók, továbbá a civil kezdeményezések együttes tevékenységével valósulhat meg.

    42. Befejezzük a haderő átalakítását. A hivatásos haderő a biztonsági kihívásokkal arányos létszámmal, és ennek megfelelő szervezetben, jobb képességekkel és felszereltséggel védelmezi hazánk szuverenitását, eleget tesz a nemzetközi szervezetekben vállalt kötelezettségeinknek. A személyi állománnyal szemben támasztott magas szintű szakmai követelményeknek megfelelő tudás megszerzését és a professzionális kiképzési szintek elérését kiszámítható előmeneteli rendszerrel motiváljuk.

    43. Mi - hívők és nem hívők - támogatjuk az egyházakat a társadalom javát szolgáló hivatásuk teljesítésében. Gondoskodunk arról, hogy érvényesüljenek az állam és az egyházak szétválasztásának alkotmányos elvei.

    44. Külpolitikánk fő törekvése az ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez szükséges külső feltételek megteremtése, a nemzet határok feletti, békés újraegyesítése az Európai Unió keretein belül, valamint az, hogy diplomáciai tevékenységünkkel hozzájáruljunk hazánk, Magyarország és otthonunk, Európa biztonságosabbá tételéhez. Külpolitikai eszközökkel is elősegítjük, hogy hazánk földrajzi elhelyezkedéséből és kultúrájából származó előnyeit kiaknázza és valóságos regionális gazdasági, logisztikai és innovációs központtá váljék. Az Európai Unió a sikeres magyarság, valamint a nemzet újraegyesítésének és biztonságának meghatározó kerete. Meggyőződésünk, hogy az európai integráció jövőjét a közösségi és nemzeti érdekek összehangolására, az egyenlő esélyekre kell építeni. Hozzájárulunk az európai közösségi eredmények megőrzéséhez, a jól működő közösségi politikák megtartásához, és támogatjuk az elengedhetetlen, mélyreható reformokat is. Meg akarjuk erősíteni állampolgáraink bizalmát az Unió iránt. A több Európa ugyanakkor nem jelent kevesebb Amerikát. Kiemelt külpolitikai, biztonsági és modernizációs érdekünk a szövetségesi viszony további erősítése az Egyesült Államokkal. Bezárkózó, nemzeti dacpolitika helyett nyitott, jószomszédi viszonyra törekszünk minden szomszédunkkal és a környező nem EU-tag országokkal. A magyar külgazdasági törekvések új kitörési iránya Oroszország, valamint Ázsia, ezen belül a dél-kelet ázsiai térség, Kína, Japán és India. Magyarország biztonságát a jövőben is a NATO, a megbízható magyar tagság garantálja. Külső biztonságunk kettős pilléren nyugszik, az európai és a transzatlanti elkötelezettségen. Tudatában vagyunk, hogy értékeinket és biztonságunkat ma már nem a hagyományos fenyegetések veszélyeztetik. Új veszélyek leselkednek a modern társadalmakra a nemzetközi terrorizmus, a szélsőséges nacionalizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a világszerte növekvő egyenlőtlenségek, a szegénység, a pusztító éhínségek és betegségek képében. A természeti katasztrófák drámai módon figyelmeztetnek a környezetünkkel szembeni felelősségünkre. Felkészülünk arra, hogy az új típusú biztonsági fenyegetésekkel, szövetségeseinkkel együttműködésben, sikerrel vegyük fel a harcot.

    45. Fellépünk az előítéletek, a kirekesztés ellen. A nemzeti etnikai kizárólagosság és megkülönböztetés bármely formája, a magyarellenesség, vagy az idegengyűlölet, a nacionalizmus, a rasszizmus, az antiszemitizmus és a kisebbségellenesség számunkra elfogadhatatlan. Elejét vesszük minden olyan törekvésnek, amely önös politikai céltól vezérelve, egymás ellen fordítana magyart és más nemzetiségűt, kisebbséghez és többségi társadalomhoz tartozót, anyaországi és határon túli magyart.

    Az alkotmányosság, a jogállam és a jogbiztonság védelme, az egyetértésen alapuló demokrácia, és az ellenőrzött hatalomgyakorlás európai normáinak érvényesülése - ez az MSZP ajánlata a nemzetnek.

    A Magyar Szocialista Párt kéri a választók bizalmát, és méltó lesz minden magyar állampolgár bizalmára. Nemzeti kormányt kíván alakítani, amely felelősséget érez minden magyar állampolgárért és közösségért, amelynek felelőssége egyetemleges és kiterjed a magyar nemzet egészére.

    Olyan program megvalósításához kérjük a támogatást, amely az ország érdekében áll. Olyan kormányzati tevékenységhez kérjük a bizalmat, amely a magyar gazdaság és társadalom teljesítményének és erőforrásainak védelmére, növelésére és erősítésére vállalkozik. Programunk és tevékenységünk nem egy kitüntetett társadalmi csoport vagy osztály, hanem a társadalom egésze érdekeinek képviseletére, a méltányosság alapján az érték- és érdekkonfliktusok békés megoldására irányul. A nemzet felemelkedését a demokratikus, polgári Magyarország keretei között képzeljük el. A köztársaság kormánya, a polgári balközép kormánya továbbra is a nemzeti modernizáció és a progresszió kormánya lesz. A mi kormányunk az atyáskodó gondoskodás helyett együttműködést, partnerséget kínál. Aktív és cselekvő kormányt kívánunk alakítani, mert tudatában vagyunk annak, hogy a jogok biztosítása nem azonos a joggyakorláshoz szükséges feltételek megteremtésével. Ezért az esélyteremtő és szolgáltató állam aktív szerepvállalással alakítja a gazdasági-társadalmi viszonyokat minden olyan esetben, amikor a piac, a verseny indokolatlan társadalmi feszültséget vagy új egyenlőtlenséget hoz létre és tart fenn. A szociáldemokraták kormánya tisztességes és együttműködő. A sokszínű és sokféle társadalom kormánya. A mi kormányzati politikánk központi értéke a nemzeti felemelkedés szolgálata. Azzal szolgáljuk a nemzet érdekeit, hogy a magyar állampolgárokat a magyarság reményeinek megvalósítására, az erős köztársaság, a sikeres Magyarország megteremtésére hívjuk.



    Biztonság, igazságosság, bátorság!”
  • 88. aranka2 2009. március 23. 20:02
    „dodó, te piszok kis antiszemita, nem a likud, az a fideszhez áll közel. Számomra Izraelben a Kadima a legszimpatikusabb.”
  • 87. Laserdance 2009. március 23. 17:53
    „86: persze nyilvánvaló, hogy ha a kormányok semmi intézkedést nem hoznak, itt már az emberek jó része éhendöglött volna. Mert adót így se igen akar senki fizetni, hogy az APEH-nek lassan már hadserege van, hát még ha nem lenne... A jobb helyeken az ilyesmit már a 18 évesek is magától értetődőnek veszik...”
  • 86. achilleus 2009. március 23. 17:49
    „82. hozzászólás allegro 2009.03.23. 13:37
    Ráadásul még a kamatokkal is óriásit téved, leellenőrizheti, szerintem reális:
    Egy interneten terjedő anyagból, tavalyi (csak a 17 ezer milliárd elavultsága miatt):
    "29. A kontár kormányzás ára, I.
    Ha a 2002-es választásokat követő kormányok semmit sem csinálnak,
    egyetlen döntést nem hoznak, akkor ma a magyar államadósság 17
    ezermilliárd forint helyett 9 ezermilliárd forint."”
  • 85. achilleus 2009. március 23. 17:44
    „82. hozzászólás allegro 2009.03.23. 13:37
    A közszféra, ezt már ezerszer elmondtam, igen is termel, értéket termel. Csak fontosságára való tekintettel NEM közvetlenül fizetnek az emberek érte, hanem az adójukban, és azt az állam osztja vissza nekik. Mellesleg, ha nem magyar állampolgár részesedik ebből a szolgáltatásból, például arab orvostanhallgató, akkor az komoly konvertibilis bevételt jelent, feltéve, ha a színvonal versenyképes marad, és nem vonják el fejlesztési költségeket az olyan "gondolatok" miatt, mint, amit maga képvisel. Nem kívánok hosszasan értekezni a felől sem, hogy nem mindenki tud magánrendőrtséget, magán mentőszolgálatot, magán óvodát, magán kórházat stb fenntartani, magán tűzoltókkal, magán hadsereggel. Ezek persze nem termelnek semmit. Garantálom, ha ezek nem lennének, termelhetne maga azt, amit akar, nem sokáig "élvezné" munkája gyümölcsét.
    AZ EGÉSZHEZ PEDIG ANNYIT, ADDIG NYÚJTÓZKODJ, AMÍG A TAKARÓD ÉR. Csak a felsőoktatásban képzettek magas számát felróni. Hihetetlen, Egyébként 2004 óta drasztikusan csökken a felsőoktatásban tanulók száma. Vajon látszik valami javulás a gazdaságon, makroadatokon, nem, sőt.”
  • 84. dodó 2009. március 23. 17:33
    „aranka2

    "...Igen közel áll hozzám pl. a CDU, vagy az angol tory..." ...Meg a LIKUD!”
  • 83. aranka2 2009. március 23. 14:40
    „Pedig tudhatnád, FűzfaVessző. Sokszor utaltam már rá, számomra a polgári demokrácia politikai rendszere a negfelelő. Politikai váltógazdaság, versengő (nem egymást gyilkoló) pártok, szűk, de normálisan működő állam, egymástól függetlenül működő hatalmi ágak, liberális piacgazdaság. Kb. az, amit tőlünk nyugatabbra a jobbközép pártok képviselnek. Igen közel áll hozzám pl. a CDU, vagy az angol tory. Megvetek mindenféle diktatúrát, mindenféle populizmust és mindenféle fundamentalizmust, és hát a nacionalizmust is - szemben a patriotizmusssal. A szavakat az európai nyelvekben kialakult értelmében vedd, ne a mai magyar jobbosok által torzított újnyelv szerint.
    Tudod régi vicc szerint a konzervatív olyan liberális, akit egyszer már kiraboltak. Hát engem egyszer már kiraboltak.”
  • 82. allegro 2009. március 23. 13:37
    „achilleus 70. hozzászólás
    Ekkora államadósság felhalmozásához nem kellett semmiféle tudomány, se politika, se Gy.
    csupán a kamatos kamataival magától is ennyire nő néhány év alatt.

    Nagyon kíváncsi lennék Ön visszafizette volna-e mára ezt az örökséget, vagy akárcsak nem növelte volna tovább, és hogyan?

    Továbbra is fenntartom, hogy ma ebben a gazdaságban igen nagy létszám, aki megtehetné, hogy dolgozik, és bevételt képez az államkassza számára, ezt nem teszi meg. 2,2 millió munkavállaló tart el 800 ezer közszférában alkalmazottat, és 300 ezer ingyenes egyetemi hallgatót. Nyugdíjasok, gyerekek, és más eltartottakat, kölünféle szervezetek, intézmények működését és az általuk ellátott feladatokat ebből kell finanszírozni. A munkavállalói adók és járulékok bár magasak, mégis igen kevés dologra elegendőek, a további 3-4 személyt eltartása csak egyik tétele a költségvetésnek. A vállalkozások által előállított bevételek adója jó ha egyáltalán valahogy még működteni képes a gépezetet. A felsőfokú tanulmányokat folytatók széles rétege - akikre elsősorban gondolok, nem tesz a későbbiek során sem nagyobb hozzáadott értéket, hogy majd ez bőven megtérüljön.
    A végzett közgazdászok többsége ugyanazokat a feladatokat látja el, amelyeket a 15 év előtti generációk közgazdasági érettségivel láttak el - jóval kisebb létszámmal, azt is tegyük hozzá, és jóval több szervezet pénzügy-gazdálkodási feladatait ellátva - gondolom nyilvánvaló.
    Mert akkor közgazdasági szakközepekbe kitűnő tanulókat vettek fel jobbára, ma meg diplomás közgazdász lesz minden gyenge képességű gyerekből, jóval nagyobb létszámmal, mint valaha ez a szakma bármilyen szinten is láthatott. Volt matek professzoromat idézve "örülhetne ma sok diplomás, ha annyit tudna matekból, mint a régi közgazdasági szakközépiskolások!" - bizonyára van ennek is köze, hogy miért tartunk itt, és aztán diplomás létükre sokan miért nem tesznek munkájukhoz nagyobb hozzáadott értéket, mint elvárhatnánk. Tanulnak még évekig, hogy eljussanak egy régi érettségizett szintjére tömegével....ami persze nem rossz, de igen nagy árat fizet ezért mindenki!
    Ingyen, míg mellettük - velük és munkánkkal párhuzamban - mi is megszereztük diplomáinkat, de fizettünk ezért, és nem hagytuk abba az államkasszába történő pozitív hozzájárulásainkat. Amit a mai 18 évesek el sem kezdenek még évekig, szép számmal 30 éves korukig sem. Számolja már ki legyenszíves mindezeket figyelembe véve, hogy mi bevételtől esik el az a nagy kassza! És erről Gy. tehet, amikor O. engedett be mindenkit ingyen, és ő szavaztatta meg, hogy ne is fizessenek?!
    Privatizáció és stb. más kérdés, én is végigéltem már a 90--es évek első felében, nem újkeletű Gy.szülötte az sem.”
  • 81. achilleus 2009. március 23. 13:32
    „Egy kis HVG:
    Mózer András: Gyurcsány halálos ölelése és az MSZP
    76 hozzászólás 2009. március 23. 00:35 | Utolsó módosítás:2009. március 23. 12:54

    Az MSZP a történelmi megsemmisülést vagy a totális szétesést kockáztatja, ha végrehajtja a miniszterelnök forgatókönyvét. A pártnak el kell döntenie, hogy Gyurcsányt akarja megmenteni, vagy saját magát. Már két hete sincs az MSZP-nek, hogy észrevegye miniszterelnöke és immár frissen újraválasztott elnöke végzetes csapdáját. Gyurcsány Ferenc ugyan a saját jól felfogott érdekei szerint cselekedett, amikor úgy döntött: háttérbe vonul, az MSZP érdeke viszont most az lenne, hogy egy mielőbbi előrehozott választással és a várható vereség után Gyurcsány eltávolításával új lapot kezdjen, új esélyt adjon a baloldali politizálásnak. Máskülönben a fuldokló úszó magával ránthatja a megmentőjét. De nézzük, miből is áll ez a csapda! (...) Persze csak akit érdekel a "baráti" sajtó véleménye.”
  • 80. jurigeller 2009. március 23. 13:24
    „Már a cikk címe is röhej! Az MSZP meg egy nemzeti kormány? Ez ugye vicc?
    Győzzön a JOBBIK!”
  • 79. IVY 2009. március 23. 13:19
    „O.V. nem kerül hatalomra.
    Se most se 2010-ben.”
  • 78. achilleus 2009. március 23. 12:59
    „75. hozzászólás szegedix 2009.03.23. 12:22
    Persze, ennek az országnak legnagyobb problémája Orbán.
    Igaz, hogy beidéztem, hogy 2006-ban a két forduló között felajánlotta Dávid Ibolyának, hogy annak támogatásáért cserébe Bod Péter Ákos miniszterelnökségét is hajlandó elfogadni, dehát mégis ő a hatalommániás és egyebek.... Javaslom még a 77-en ajánlott lap megtekintését, amiből kiderül, hogy GyF, azonfelül, hogy 1600 napon keresztül minden egyes állampolgárra minden egyes napon 500 Ft adósságot rakott, azért a saját zsebéről nem feledkezett meg. Persze erre Orbán kényszerítette. De szörnyű ez az Orbán.”
  • 77. achilleus 2009. március 23. 12:51
    „Egészen pontosan itt:
    http://www.politaktika.hu/hirek/Gyurcsany_Ferenc_cegei
    és állami támogatásai, jegyzem meg.”
  • 76. comet 2009. március 23. 12:31
    „alábbi oldalon megnézhető mit gyűjtögetett Fletó szorgos kis hangyaként, meg mit mondanak alkotmányjogászaink a lemondási bohóckodásáról.

    http://www.politaktika.hu/”
  • 75. szegedix 2009. március 23. 12:22
    „Viktor a többszörösen bukott exminiszterelnök , mit csinál? 7 éve harcol a hatalomért. Az ország sorsa nem érdekli, csak a hatalom. Olyan hangulatot teremtett ebben az országban, hogy lassan mindenki elhányja magát. Elképzelése nincs mit csinál majd, ha kormányra kerül, csak a hatalom kell. utcai tüntetések, elégedetlenségeg szítása, az együttműködés teljes hiánya. ez jellemzi őt. biztos követett el Gyurcsány is hibát. De szerinted Orbán valaha is lemondana a hatalomról. megsúgom, sosem. lehet hogy ő még nagyobb kakába visz bennünket. Sőt szinte biztos. Talán egy határozott, nemzetközileg elfogadott ember, talán talpra állítja ezt az országot. Utálom ezt az ellenségeskedést. Együtt kell a bajból kilábalni.”
  • 74. madártej 2009. március 23. 11:48
    „Dilis ez a Logi! Inkább olvasná el a mai Magyar Hírlapban Máté T. Gyula cikkét "Rákosi receptje" a címe. Ebben a Rákosi 1953-as lemondását veti össze a Fecó minapi produkciójával. Szédületes a hasonlóság minden szempontból, még a végén, felállva előadott vastaps is egyezik.”
  • 73. Mathiasking 2009. március 23. 11:36
    „"Kard által vész, mind ki kardot ragad!" Talán rájött Fecó erre az igazságra vagy valaki szólt neki!”
  • 72. achilleus 2009. március 23. 11:11
    „Logicskk elftársna! Elvégre az ilyeneknek a megtévesztésére csinálja a bohóc a cirkuszt:
    Gyurcsány bizalmatlanná vált Gyurcsánnyal szemben

    A bukott kormányfő kormányalakítási javaslata megerőszakolja az alkotmányt.
    Utoljára frissítve: 2009. március 23., 09:20
    nyomtat küld

    Több sebből is vérzik a magyar miniszterelnöknek pártelnökként elmondott beszédében körvonalazott kormányváltási forgatókönyv. A procedúrát aggályossá a következő gyakorlati megfontolások teszik: a kormányfő lemondása, az új kormány megalakítása. Az alábbiakban először ezt a két szempontot vizsgáljuk meg, majd arra keressük a választ, mi vezérli Gyurcsányt e trükközésre, és hogy milyen következtetések adódnak mindebből.

    Bár maga Gyurcsány Ferenc is a választásokon való megmérettetés, tehát választói felhatalmazás nélkül került először a magyar kormány élére 2004-ben, most az akkorinál is támadhatóbb eljárást választott a kormányhatalom átadására. Bár a szocialisták akkor is szerették volna megtartani a kezükben a kormányalakításra vonatkozó döntést, Medgyessy Péter miniszterelnök csakugyan benyújtotta lemondását, s az új kormány megalakítására a köztársasági elnök kérte fel Gyurcsány Ferencet.

    Ehhez képest szombaton a kormányfő közjogi értelemben nemcsak hogy nem mondott le, hanem azt is világossá tette, hogy nem is kíván lemondani. Egyelőre csak a pártkongresszus szavazóit kívánta a konstruktív bizalmatlansági indítvány ötletével maga mellé állítani. Kormányának megbízatása a bejelentéssel nem szűnt meg, és közjogilag semmilyen értelemben sem vált korlátozottá. Továbbra is Gyurcsány Ferenc Magyarország miniszterelnöke, és csak reménykedhetünk benne, hogy három hét múlva nem ő lesz.

    Másrészt, az eljárással a hatályos magyar Alkotmány által a köztársasági elnökre testált jogot, hogy - az országgyűlési választások eredményének ismeretében, a politikai pártokkal folytatott konzultációk után - felkérjen egy kormányfő jelöltet a kormányalakításra, Gyurcsány magának vindikálja. Pedig az alapdokumentum világosan fogalmaz: "A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja." Ehelyett Gyurcsány, aki tehát még gyakorló kormányfő, pártelnöki minőségében maga kívánja vezetni azt a szocialista tárgyalódelegációt, amely az elnökségtől kapott mandátum alapján a kormányalakításról egyeztet a többi párttal, s még mindig kisebbségi kormányfőként pártelnöki minőségében többséget kíván toborozni a jelölt mögé. Mindez finoman szólva is aggályos egy a népszuverenitáson alapuló parlamentáris demokráciában.

    Ami mármost a konstruktív bizalmatlansági indítvány eszközét illeti, a szónok a maga által elnökölt szocialista pártot arra kívánja rávenni, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő ellen adjon be konstruktív bizalmatlansági indítványt. Mindez közjogi nonszensz, jelentése annyi, hogy Gyurcsány bizalmatlanná vált Gyurcsánnyal szemben. A konstruktív bizalmatlansági intézményt ugyanis nem a miniszterelnök nyújtja be, hanem a "miniszterelnökkel szemben" használatos eszköz. Amit ő maga kérhet, az a vele kapcsolatos bizalmi szavazás. Ám ennek a végkimenete más, mint a konstruktív bizalmatlansági indítványnak. Míg a bizalmatlansági indítvány többsége esetén az új kormányfő alakíthat kormányt, a bizalmi szavazásnál, "(h)a az Országgyűlés... nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani."

    Épp ezt szeretné elkerülni Gyurcsány. Vagyis kettős beszédet folytat. Mint a szombati szavazások eredményéből ismeretes, pártját azzal a látszattal sikerült pacifikálnia, hogy hátrébb lép, és hajlandó átadni másnak a kormányrudat. Ám mégis ő kíván Magyarországnak miniszterelnököt adni. Ha a lemondást elkerüli, és pártelnökként dirigálja saját leváltását, azzal nem csak az a baj, hogy bizony viccet csinál a magyar alkotmányos intézményrendszerből. Nem teszi ugyanis lehetővé, hogy az államfő az Alkotmányban előírt eljárást követve kérjen fel egy kormányfőjelöltet kormányalakításra. Hanem megakadályozza azt is, hogy a választópolgárok szavazás formájában döntsenek a kérdésben s hogy a következő kormány megfelelő felhatalmazásra tehessen szert.

    Néhány következtetést még érdemes mindebből levonni:

    1. Amikor az ellenzéki pártok többsége a parlament feloszlatását és új választás kiírását kívánja, épp ezt az alkotmány szellemével ellentétes eljárást szeretné elkerülni.

    2. Ha a szabaddemokraták - önös érdekből - magukat ellenzéki pártnak tekintve sem így járnak el, akkor maguk is az alkotmány szellemével ellentétesen cselekszenek.

    3. A jelen helyzetben égetően fontos lenne a köztársasági elnök megszólalása. Hiszen Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy a fenti forgatókönyvről tájékoztatta a köztársasági elnököt, aki azt szerinte tudomásul vette. Ezzel a kormányfő-pártelnök az eljárással kapcsolatos politikai felelősséget a köztársasági elnökre is kiterjesztette.

    4. Pillanatnyilag ismét kormányválság van Magyarországon. A kormányfő elismerte, hogy kormányfőként megbukott, mégsem hajlandó lemondani, és nem adja meg a lehetőséget a választásokra. Az egész folyamat alatt az eddig is béna kacsa kormány még kevésbé lesz működőképes, mivel pedig nem világos, mi fog történni, mind a választók, mind a piacok a teljes bizonytalansággal, az interregnum, a hatalmi viszonyok tisztázatlanságával kénytelenek szembenézni.
    (Horkay Hörcher Ferenc, Heti Válasz)”
  • 71. mugri 2009. március 23. 11:08
    „Logicsekk néködaz aggyad hejjin isa nyelvöd van. Flettó tevékkennységge kimerűtt a fityissz fikázzásába, haja Gazzdi csakk enyirre vót képess té még enyire sé, he-he”
  • 70. achilleus 2009. március 23. 11:08
    „69. hozzászólás Logaritmus 2009.03.23. 10:56
    "achilleus: már megint nincs mondanivalód," Tényleg nincs:
    "1600 napja miniszterelnök" dicsekszik:
    belépéskor az államadósság: ~ 11 592 milliárd Ft (2004.aug.)
    2009 február végén: ~ 18 860 milliárd Ft
    a növekmény: 7268 milliárd
    osszuk csak el 1600-zal:
    kb.: 4,54 milliárd/nap /államadósság-növekedés/
    Közben még privatizálgattak is.
    Az előzővel együtt bőven összejön a napi 5 milliárd mínusz.
    Gratula! Csak így tovább!!!
    További jó munkát kívánok a miniszterelnökúrnak!”
89 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fidesz: Nem akarunk tárgyalni senkivel

Egyik párttal sem tárgyal a Fidesz egy új kormányról, a legnagyobb ellenzéki párt továbbra is csak egy új választásban látja a jelenlegi helyzet megoldását. Tovább olvasom