Délmagyar logó

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 15°C | 27°C Még több cikk.

Biszku-ügy - Kahler Frigyes: a jogállam sokszor tehetetlen a diktatúrák bűneivel szemben

A jogállam sokszor tehetetlen a diktatúrák bűneivel szemben - mondta Kahler Frigyes az MTI érdeklődésére a Biszku-üggyel összefüggésben.
A rendőrség a napokban nyomozást rendelt el annak az interjúnak a kapcsán, amelyet a Duna Televíziónak adott a 89 éves Biszku Béla, aki 1957-től 1961-ig a Kádár-kormány belügyminisztere és az MSZMP Politikai Bizottságának tagja volt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt indított nyomozást.

Biszku Béla a televíziós interjúban ellenforradalomnak minősítette az 1956-os forradalmat, és jogszerűnek nevezte az azt követő megtorlásokat, halálos ítéleteket. Ezután egyes jogászok a sajtóban felvetették, hogy a sokkal súlyosabban minősülő emberiség elleni bűntettek miatt is vizsgálható az egykori keményvonalas pártvezető felelőssége.

Kahler Frigyes, a Veszprém Megyei Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője hangsúlyozta, hogy miután bíró, a konkrét büntetőeljárást semmilyen formában nem kommentálhatja. Ugyanakkor általánosságban kifejtette, hogy világszerte megfigyelhető, mennyire nincsenek eszközeik a diktatúrák romjain létrejött jogállamoknak, amikor az előző rendszer idején elkövetett súlyos, tömeges jogsértések, emberiség elleni bűnök évtizedekkel későbbi szankcionálásáról van szó.

Tudomásul kell venni, hogy a jogállam sok mindennel nem tud mit kezdeni. Például amikor egy korábbi diktatúra rémtetteivel szembesül, akkor képes lehet arra, hogy az áldozatokat valamilyen módon kárpótolja, a terhükre meghozott törvénysértő ítéleteket megsemmisítse, illetve az állam teherbíró képességével összhangban jóvátételt fizessen. Ezen túlmenően esetenként még megkísérlik az emberiség elleni cselekmények egyes elkövetőinek, illetve a konkrét parancsok kiadóinak büntetőjogi felelősségre vonását, már amennyire több évtized elteltével még az ilyen cselekmények egyáltalán bizonyíthatók. Ám a jogállam többnyire tehetetlen a diktatúrák állami és pártvezetőivel, a politikai elittel, a törvénysértő, embertelen cselekmények politikai előfeltételeit biztosító személyekkel szemben. Így volt ez például a Franco-rezsim utáni Spanyolországban is. Ez tehát nem annyira a magyar törvényhozás fogyatékossága, mint inkább a jogállam tipikus jellegzetessége - fejtette ki a bírósági vezető, aki a kérdés kutatója és a témában több könyv szerzője.

Az 1956 őszi emberiség elleni bűntettek, például sortüzek kapcsán Kahler Frigyes elmondta: a magyar törvények már arra sem adtak kellő alapot, hogy a polgári lakosság sérelmére nem nemzetközi fegyveres konfliktusban elkövetett erőszakos cselekmények elkövetőit büntetőjogi felelősségre vonják. Ahhoz, hogy a sortüzek végrehajtóit elmarasztalhassák a magyar bíróságok, a nemzetközi jogot, a genfi egyezményeket kellett alkalmazni.

Ám míg a saját népe ellen forduló állam fegyveres cselekményeinek elkövetőivel szemben még kellő bizonyítékok alapján a nemzetközi jogot alkalmazva eljárhatott a magyar bíróság, addig a koncepciós perek kiagyalóit és mozgatóit már sem a magyar jog, sem a nemzetközi jog alapján nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni, hiába állnak rendelkezésre a történelemtudomány által feltárt bizonyítékok. Az Alkotmánybíróság éppen a jogállam egyik legfontosabb alapértékére, a jogbiztonságra hivatkozva semmisítette meg a rendszerváltás után nem sokkal a Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvényeket, amelyek megpróbáltak jogállami lehetőséget teremteni a diktatúra bűnei miatti utólagos felelősségre vonásra.

A pártállami koncepciós eljárásokról szólva a szakember elmondta: azt már a történelemtudomány bebizonyította, hogy a Nagy Imre-perrel konkrétan és egyedileg foglalkozott az MSZMP Politikai Bizottsága, amelynek tagja volt Biszku Béla. Biszku feladata volt, hogy közvetítsen Budapest és Moszkva között, ezért többször is járt a szovjet fővárosban, és személyesen egyeztetett az ottani pártvezetőkkel arról, hogy mi legyen a Nagy Imre-per végkimenetele. Akkoriban Biszku Béla belügyminiszter is volt, és ebben a minőségében referált az állampárt Politikai Bizottságában az 1956-os forradalom miatti megtorlásokról.

Az az igazság, hogy ezekben a helyzetekben a jogállamok sokszor a világ más részein is tehetetlenek. Ha az ország saját múltjáról van szó, és évtizedek teltek el, többnyire már nem sikerül a korábbi diktatúrákban emberiség elleni bűntetteket közvetve elkövető politikusokat bíróság elé állítani - vélekedett a szakember. Hozzáfűzte: amikor a társadalomban felvetődik, hogy egy korábbi diktatúra nagy hatalmú vezetőit ültessék a vádlottak padjára, a jogi eljárás mögött nemegyszer a szimbolikus, erkölcsi igazságtétel igénye húzódik meg, az, hogy egy egész korszakról, történelmi szituációról szülessen végre egyértelmű értékítéletet az azt megjelenítő, szimbolizáló személyek elitélése révén, hogy végre a nemzet tudatában a helyére kerüljön és lezáruljon egy korszak, és maga mögött hagyhassa az ország. Ezekben az ügyekben megfontolandó, hogy egyáltalán az igazságszolgáltatásra tartozó kérdések húzódnak-e meg a probléma mélyén, és a bíróság-e a megoldás legalkalmasabb eszköze.

Kahler Frigyes szerint megfigyelhető, hogy ha elég erős a civil társadalom, eléggé egységes és határozott a közösség értékrendje, akkor ezt az erkölcsi igazságtételt maga is el tudja végezni, méghozzá sokkal hatékonyabban, mint az állam bármelyik szerve.

Az aradi vértanúk ügyében például soha semmiféle perújrafelvétel nem történt, a magyar társadalom mégis másfél évszázada tökéletesen tisztában van azzal, hogy kik voltak a bűnösök és kik voltak az áldozatok. Ide kellene eljutnunk a Kádár-rendszer emberiség elleni bűnei kapcsán is - mondta Kahler Frigyes.

Olvasóink írták

  • 2. dodó 2010. augusztus 15. 17:34
    „A napokban Hack Péter, most meg ez a Kahler Frigyes magyarázza meg nekünk a demokráciát.
    Miért mindig ők azok, akik "jogvédenek", "demokratizálnak"?
    Megmutatták ők már a Direktóriumban, a Rákosi-rendszerben, ´56-ban és utána, vagy az elmúlt országgyűlésben, ahol számarányuk fölötte járt az 50 %-nak, hogyan képzelik és képviselik a demokráciát!”
  • 1. történész 2010. augusztus 15. 15:38
    „természetszerűleg ez iskola példája annak a jövőképnek,hogy a fidesz bukása után mi vár rájuk.Természetes hogy az 1/3 ból lesz olyan akik a mostan hatalom résztvevőinek elítélésüket, nyugdíj megvonásukat, Marsra kilövésüket be börtönözésüket ...rosszabbat nem mondok...követeli majd.Már a régi diktátorok is úgy csinálták mindenkit eltettek láb alól aki az előző királlyal, cézárral kokettált..aztán volt demokrácia, az nem így működött,
    A kádár kormány legitim kormány volt...ha tévedek valaki szolgáljon bizonyítékkal...a fen álló társadalmi rend elleni dolgok köztörvényes bűncselekménynek minősültek !!minősülnek ma is . Igazából a hatalmi szerv Bírói oldalát kellene felelősségre vonni, miért is ítélték el őket,,,miért nem mentették fel a vádlottakat. Állítólag ők akkor is függetlenek voltak a politikától,tehát nem lehetett őket kényszeríteni..
    Én is átéltem gyerekként 56-ot van fogalmam róla és jól felfogott érdekem miatt nem mondok róla semmit.Talán lesz egyszer egy demokratikus világ ahol minden tisztázódik majd..ha nem lesz ,akkor sem veszítünk semmit...István király húszezer embert..Magyart mészároltatott le azért mert nem akarta az új vallást...és mégis szent emberünk.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sértődős barátunk, a kutya

Az ember és kutya kapcsolatát vizsgáló tudományos kongresszuson kijelentették: a négyéves gyerekeket éri a legtöbb kutyatámadás, mert az állat vicsorgását nevető, boldog arcként értékelik. Tovább olvasom