Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Biztos, de mérséklődő Fidesz fölény

Júniusban csökkent a két nagy párt közötti támogatottsági különbség. Ennek oka, hogy a Fidesz szavazótábora hibahatárt meghaladó módon csökkent májushoz képest. Ugyanakkor az MSZP érdemben nem tudta növelni szavazói arányát. A Fidesztől távozók a bizonytalanok számát növelték.
A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának júniusi adatfelvétele nem tapasztalt lényeges választói aktivitásváltozást június hónapban: a megkérdezettek 58 százaléka menne el biztosan szavazni, ha a hétvégén országgyűlési választásokat rendeznének. Ez az érték két százalékponttal alacsonyabb a múlt havi adatnál. Valamivel nagyobb mértékben (4 százalékponttal) csökkent a pártválasztók aránya: júniusi felmérésünk szerint a megkérdezettek mindössze 45 százaléka nevezett meg olyan pártot, melyre szavazna. Némileg emelkedett a pártválasztásukban bizonytalanok (+4 százalékpont), illetve a pártpreferenciájukat eltitkolók (+1 százalékpont) együttes aránya is (46%).

2008. június folyamán tovább folytatódott a két nagy párt támogatottsága közti különbség csökkenése. Míg májusban 17 százalékponttal vezetett a Fidesz a teljes sokaságon belül, addig júniusra 11 százalékra csökkent ez a különbség. A változás elsődlegesen a Fidesz táborának jelentős, öt százalékpontos csökkenésére vezethető vissza (30%-ról 25%-ra), emellett az MSZP támogatottsága 13 százalékról 14 százalékra emelkedett. A Fidesz szavazótábora azon a 25-30 százalékos tartományon belül mozog, amelyben 2006-os választások óta folyamatosan található. Ezzel szemben az MSZP még mindig nagyon távol van a 2006 nyarán mért 20 százalékos támogatottságtól. Az összes megkérdezett körében mind az SZDSZ, mind az MDF két százalékos támogatottságot élvez. Ez az SZDSZ esetében egy százalékos felfelé történő elmozdulást jelent.

Gyurcsány Ferenc és orbán Viktor ritkán férnek meg egy asztal mellett
Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor ritkán férnek meg egy asztal mellett

A biztos szavazó és pártot is választó szavazók köre enyhén csökkent májushoz képest: jelenleg az összes válaszadó 36 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. E csoporton belül csak kisebb mértékű a csökkenés a két nagy tábor között: a Fideszre 63 (-2 százalékpont), míg az MSZP-re 26 százalékuk szavazna. Ez egyben azt is jelenti, hogy az összes megkérdezett körében megfigyelt különbségmérséklődés nagyobb részt a kevésbé biztos preferenciával rendelkezőket, a holdudvar „külső peremét" érintette.

A két kisebb parlamenti párt közül az MDF támogatottsága továbbra is 5 százalék, az SZDSZ-é viszont e kategórián belül is kis mértékben emelkedett, jelenleg 3 százalék.

A relatív többség továbbra is a kormány távozását szeretné

A pártpreferenciákhoz hasonlóan a politikai attitűdökre, preferenciákra vonatkozó egyéb kérdések is a két politikai oldal támogatottsága közti különbség mérséklődését mutatják. Ennek megfelelően a kormány és az ellenzék megítélése közti különbség csökkenése is tovább folytatódott. Júniusban a megkérdezettek 63 százaléka ítélte meg negatívan a kormány tevékenységét (-6%), és 56% az ellenzékét (+3%). Hosszabb idő után újra valamivel nagyobb arányban elégedetlenek a saját oldalukhoz tartozó politikusok munkájával a Fidesz szimpatizánsai (17%), mint az MSZP-szavazók (15%).

A megkérdezettek relatív többsége, 45 százaléka továbbra is támogatná a kormány leváltását, de ez egyben négy százalékpontos csökkenést is jelent a kormányváltók májusi táborához képest, s 10 százalékpontos csökkenést április óta. Ezzel párhuzamosan 5 százalékkal növekedett a kormányt megtartani szándékozók aránya (35%). Szintén változás a múlt hónaphoz képest, hogy a bizonytalan pártválasztásúak körében immár azonos (37-37%-os) a támogatottsága mindkét lehetőségnek.

Ha öt opció közül választhatják ki a megkérdezettek, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás (MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetővel (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélküle, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése), akkor a korábbi eredményekhez képest két fontos eltérést tapasztalni. Egyfelől csökkent a két párt támogatottsága közti eltérés: a legnagyobb ellenzéki párt számára kedvező két opció együttes támogatottsága jelenleg 27% a teljes mintán belül (-3 százalékpont április óta), ugyanakkor az MSZP-nek kedvező két kategória valamelyikét együttesen választók aránya 25% (+4 százalékpont). A másik jelentős változás a nem létező ötödik lehetőség, a jelenlegi pártoktól független harmadik erő támogatottságának emelkedése. A júniusi felmérésben a kérdezettek 38 százaléka választotta volna ezt az opciót, ami jól kifejezi a meghatározó politikai erőkkel való elégedetlenség mértékét.


Az előrehozott választások kérdése megosztja a választókat

Júniusi felmérésünkben – a korábbi hónapokhoz hasonlóan – két olyan kérdés is szerepelt, mely a korábbi kormányválsággal kapcsolatos. A jelenlegi politikai helyzet öt lehetséges megoldása közül a válaszadók relatív többsége, 44 százaléka (-5%) támogatná az előrehozott választásokat. A koalíció helyreállítása és a Gyurcsány Ferenc vezette kisebbségi kormányzás ugyanakkora, 14 -14%-os támogatottságot tudhat maga mögött, míg a Gyurcsány Ferenc nélküli kisebbségi kormányzást, és a nélküle helyreálló koalíciót 6-6% támogatná. Így összességében a válaszolók 40%-a támogatja, hogy valamilyen formában az MSZP vezette kormány maradjon 2010-ig. Relatív többségbe kerültek azok (46%), akik szerint az MSZP képes 2010-ig kisebbségben kormányozni. A szkeptikusok aránya 43%-ra esett vissza (-5% májushoz képest).

Olvasóink írták

  • 13. busch 2008. június 25. 15:50
    „viktor..a lábaszára világít ez nemm illik azon a parketton ahol ön mozog..”
  • 12. A választás már eldőlt! 2008. június 24. 23:07
    „Megbuknak a komingerek ne aggódjatok gyerekek!

    Nem szavaz ezekre már a saját családjuk sem.
    Ki az a vadállat aki saját maga ellen szavaz?
    (Persze minden 5. magyar ember bolond, de az már kevés nekik, MÁRMINT A COCINGEREKNEK.)

    Nem közvéleménykutatást kell nézni, mert nem ér az egy kalap sz@rt sem.
    A tények - belül a lelkek mélyén - már döntésre vitték a dolgot.
    Türelem, nem kell kapozni. Végük van már ezeknek, mint a botnak!”
  • 11. FODOR IMRE 2008. június 24. 22:01
    „HAZUDIK MIND.1IK KUTYA,MÁSIK EB.HARRY POTTER /GYURCSI/
    A TŐBBI 385 INGYENÉLŐ ZSIVÁNNYAL ELTAKARODHATNA AZ OR-
    SZÁGBOL.MI TARTJUK EL DOLGOZÓ EMBEREK AZT A SOK INGYEN-
    ÉLŐT.POFÁZNAK A NAGY SEMMIRŐL,NEM ÉRTENEK SEMMIHEZ.
    ÚTÁLOM AZ ŐSSZEST MERT HAZUDNAK,ÉS HATALMAS LOVÉKAT
    NYULNAK LE .”
  • 10. raffy2 2008. június 24. 21:33
    „de már a nyugdíjasok sem nagyon hisznek neki,mert mást nem nagyon tud beetetni a hülye dumájával.csak meg kell nézni ezt a képet,ami a kioktatásról szól.erről ennyit.”
  • 9. N.P. 2008. június 24. 21:30
    „maci52
    A "szegény nyugdíjasok" egy rendkívül túlzó általánosítás. Szerinted az a 47 éves volt rendőrtiszt aki 262.000.-Ft nyugdíjat nyal fel havonta az szegény?
    Nézd meg a KSH statisztikáit.”
  • 8. maci52 2008. június 24. 21:12
    „Szegény nyugdíjasok,mindíg beszopatják őket,ez a vesszőparipája Ferkónak,még az a büdös komcsi Kovács László hiányzik a rablóbandából.”
  • 7. gyakor 2008. június 24. 19:33
    „Úgy gondolom, hogy a fórum arra való, hogy a saját véleményt és nem a sajtóból kiollózott nyilatkozatokat kell itt megjeleníteni. Talán feltételezi Kedves Lemba, hogy az itt megszólalók nem olvasnak! Más tollával??
    A százalékos változásoknak egyébként egyértelmű a magyarázata. Felületes, csak részhírekre alapozott vélemények félreviszik a valóságtól az embereket. Ha összevont összegzést akart produkálni előző hozzászóló, visszavontam mindent. Jó lenne azért saját szavakkal is jelezni ezt.”
  • 6. Lemba 2008. június 24. 18:46
    „Befagyasztani - ez az a szó, amelyet Orbán Viktor április 30-án a nyugdíjakkal kapcsolatban kiejtett, és amire azóta egy egész kampány épül. A Fidesz elnöke egy zártkörű beszélgetésen, amelynek hangfelvétele azóta sem került nyilvánosságra, állítólag azt mondta, reálértéken fagyasztaná be a nyugdíjakat. Ez a magyar nyugdíjasok szemében vörös posztó, amit a Fidesz is, az MSZP is érezhetett, hiszen azóta magyarázza mindkét oldal a maga igazát. Orbán Viktor azt, hogy a reálérték megőrzése akár jobb is lehet a nyugdíjasoknak, mint a jelenlegi helyzet, Gyurcsány Ferenc azt, hogy a svájci indexálással jobban járnak.
    Azóta szórólapkampány zajlik a nyugdíjasok meggyőzésére. Miközben a legtöbb gazdasági szakember egyetért: a nyugdíjrendszer a mai formájában fenntarthatatlan, és ezt a politikusok is tudják.

    A magyar nyugdíjrendszer ma bő 500 milliárd forintos éves hiányt produkál - ennyivel többet fizet ki az állam az idősek ellátására, mint amenynyi a nyugdíjjárulékokból befolyik. Ez a magyar gazdaság teljesítményének durván a két százaléka, az államháztartásban keletkező hiánynak pedig a fele. És az összeg csak nőni fog; szakértői számítások szerint a következő ötven évben mintegy ötvenezermilliárd forintnyi hiány halmozódhat fel.
    Ha a döntéshozók nem tesznek semmit, államcsőd és akár évtizedekre elnyúló gazdasági stagnálás lehet az eredmény.
    A gondok az alapoknál kezdődnek - állítja reformjavaslat- csomagjában az Oriens tanácsadó cég.
    Ma Magyarországon a fejlett országok közül az egyik legalacsonyabb, 62 év a hivatalos nyugdíjkorhatár. Egyedül Franciaország előz meg minket: a gallok 60 évesen hagyhatják abba a munkát. A magyarokon kívül még a szlovákok mehetnek 62 évesen nyugdíjba, a csehek pedig 63 évesen, az összes többi országban viszont legalább 65 év a korhatár (az élen az Egyesült Államok, Izland és Norvégia áll 67 évvel) Egyre nagyobb lyuk az államkasszában?
    A tények azt mutatják, hogy a nyugdíjrendszerből
    származó éves hiány 1,3 százaléka a magyar GDP-nek. Ezt a lyukat évről évre az államkasszából kell betömni. Ma a nyugdíjrendszer nettó kötelezettségvállalása (azaz az az összeg, amelyet a dolgozók már befizettek, de még nem kapta meg a nyugdíjas) a GDP 184 százaléka. Ez az összeg ráadásul évről évre növekszik, azaz a rendszer előbb-utóbb összeomlik.
    Még nagyobb probléma, hogy még az alacsonynak mondható 62 évet sem várjuk meg, a tényleges nyugdíjba vonulás átlaga ma Magyarországon 58,6 év. Az ok a különféle kedvezményekben keresendő, foglalkozási ágak tucatjában lehetőség a korkedvezményes nyugdíjazás, de hasonló eredménnyel jár a liberális rokkantnyugdíjazási gyakorlat is.
    Nemzetközi öszszehasonlításban túlzónak minősíthető a magyar nyugdíjas ellátása. Míg hazánkban a férfiak átlagnyugdíja a nemzetgazdasági átlagkereset 77 százalékát teszi ki, a fejlett országokban ez az érték 60 százalék körüli (régiós versenytársainknál 55-60, az angolszász országokban 40 százalék). Ez az ösztönzés szempontjából káros, hiszen egész egyszerűen nem éri meg a munkaerőpiacon maradni, ha a nyugdíjba menetel mindössze 20 százalék körüli jövedelemveszteséget jelent.
    Még drámaibb a kép, ha az ellátások belső arányait vizsgáljuk. Ma a legtöbbet a volt hivatásos állományúak (katonák, rendőrök stb.) kapják, átlagnyugdíjuk havi 125 ezer forint. A korkedvezményeseké 98 ezer forint, a rokkantnyugdíjasoké 72 ezer forint, miközben azok, akik a teljes előírt időt kitöltötték munkával, mindössze 70 ezer forintos ellátásban részesülnek. Hasonló a kép, ha csak a korkedvezményes rokkantnyugdíjasokat nézzük, a teljesen munkaképteleneknek havi 61 ezer forint jár, alig 3 ezerrel több, mint a részben munkaképeseknek.

    Az idősek többsége inkább baloldali

    A nyugdíjas szavazókat leginkább pénzzel, a nyugdíj
    értékével lehet megfogni - mondta Kiszelly Zoltán politológus. Értékelése szerint a magyarországi 3,4 millió nyugdíjas közül a 60 év felettiek az aktívabbak, míg a ,,fiatal" nyugdíjasok, az 50-60 közöttiek inkább bizonytalan szavazók. Azok a nyugdíjasok, akiknek a szocializmus kettétörte a karrierjét, jobboldaliak, ilyen a nyugdíjasok körülbelül egyharmada - mondta a politológus. A nyugdíjasok több mint fele viszont baloldali. Ők azok, akik éppen a szocializmusnak köszönhették, hogy az életük jobb lett, például annak idején lakáshoz jutottak. A választók között túlreprezentáltak a nyugdíjasok, a szavazók 36 százalékát teszik ki. A nyugdíj ezért a politikai populizmus terepe - mondta Gyulai Attila politológus.

    A bajok orvoslásához az Oriens szerint egy háromelemű azonnali intézkedéscsomagra van szükség. Javaslatuk szerint 2010-től fokozatosan 65 évre kellene felemelni a nyugdíjkorhatárt. Ezt hat év alatt lehetne végrehajtani úgy, hogy minden második évben egy esztendővel nőne a korhatár. Ez növelné a foglalkoztatást. A második lépés a svájci indexálás eltörlése lenne. Elég, ha a nyugdíjak megőrzik vásárlóértéküket, vagyis csak az infláció ütemének megfelelően emelik őket. A harmadik lépés pedig a differenciált nyugdíjemelés lenne; azok, akik aránytalanul sokat kapnak, pár évig nem részesülnének emelésben, cserébe jóval többet kapnának, akik méltánytalanul kis összegű ellátásban részesülnek.

    A negyvenéves nyugdíjasok hazája, ahol a szorzó számít, nem a kor

    Hogyan fordulhat elő az, hogy egy 43 éves, ereje teljében lévő magyar férfi nyugdíjba vonul, nem is rossz nyugdíjjal, és éli az aranyifjú nyugdíjasok életét? Ha az illető például fegyveres testületnél szolgált, akkor jogosult korkedvezményesen nyugdíjba menni. Aki a szervezetfokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül - áll a nyugdíjtörvényben. A kedvezmény mértéke férfiaknál tíz (nőknél nyolc) év munkaviszony után két év, minden további öt (nőknél négy) év után pedig további egy év.
    Magyarorszagnak a 35% nyugdijas.

    Korkedvezmény jár a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak is. A fegyveres testületeknél ráadásul szorzórendszer működik. Ha valaki vadászpilóta, akkor például egy év kettőnek számít, így egy vadászpilóta 13 szolgálati év után nyugdíjba vonulhat. Legújabban a szakközépiskolában eltöltött négy évet is szolgálati időnek tekintik. A korkedvezményes nyugdíjazás rendszere szálka az Európai Bizottság szemében, tavaly meg is intette hazánkat emiatt. A testület szerint jelentősen rontja hazánk versenyképességét.”
  • 5. fredo 2008. június 24. 17:52
    „Furcsány Lelenc minden aljasságot fel fog használni, hogy hatalomba tartsa a tolvaj bandáját. Nem érdemelnek könyörületet!”
  • 4. 621 2008. június 24. 17:43
    „lassan itt az ideje, hogy a dakota elkezdje forgatni a szőlőművelők kiskönyvét, Jól jön még a nem is kft-ülés volt....kicsi birtok.
    Bár az eddigiek szerint a munka..khm. hát annak szaga van....”
  • 3. tarajos 2008. június 24. 16:56
    „....te is megöregszel 1X ,ha az ördög hamarabb el nem visz...”
  • 2. kendermagos 2008. június 24. 15:38
    „hajrá mszp! több pénzt a nyugdíjasoknak, több pénzt a lumpeneknek, több adót a nettó 100 ezernél többet kereső gazdagoknak.”
  • 1. balazs_88 2008. június 24. 15:21
    „Semmi gond Viktor még ígyis király leszel. (vagy herceg? fene tudja)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az amerikai nagykövet szerint halad a vízummentesség ügye

Magyarország remélhetőleg még George Bush amerikai elnök hivatali idejének lejárta előtt megkapja a vízummentességet. Tovább olvasom