Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Bukásra áll a kétszintű érettségi

Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a kétszintű érettségi rendszer – hangzott el többek között az oktatási kerekasztal keddi konferenciáján. A testületnek a közoktatás megújítására tett javaslataihoz hosszú távú politikai konszenzusra volna szükség.
Az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal (OKA) reformjavaslatait összegyűjtő Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért című kiadvány bemutató rendezvényén a testület elnöke egy 2007-es nemzetközi vizsgálatból idézett, amely szerint az oktatás minősége meghatározza az adott ország gazdasági versenyképességét. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az iskolázottság mértéke, hanem hogy az oktatás minősége a döntő e tekintetben – emelte ki az utóbbi évek hazai középfokú és felsőoktatási expanziójára utalva Fazekas Károly.

Hozzátette: az OKA négy prioritás - minőségibb tanári kar, a tananyag-közvetítés meghaladása, az esélykülönbségek csökkentése és az iskolai munka értékelése - mentén kidolgozott javaslatai súlyos érdeksérelmeket okozhatnak, de ezt vállalni kell annak érdekében, hogy versenyképessé váljon az oktatás és ennek nyomán az ország.

Az érettségi tárgyak 90 százaléka egy-két diákot érint

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Zöld könyv megállapításainak döntő részével egyetért, például osztja a szakemberek azon véleményét, hogy a kétszintű érettségi rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Zöld könyvben megfogalmazottak szerint a kétszintű érettségi ugyanis túl hamar kényszeríti a diákokat a specializálódásra, ráadásul a felsőoktatás kiterjesztése miatt az emelt szint, mint felvételi követelmény szintén értelmét vesztette. (Egyre kevesebben is választják ezt a vizsgaformát.) A szakemberek szerint ugyanakkor méréselméleti problémák is felvetődnek a két érettségi kapcsán.

Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a kétszintű érettségi rendszer
Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a kétszintű érettségi rendszer

Pálinkás József szerint az érettséginek az ismereteket, képességeket, a műveltséget mérő kimeneti vizsgának kell lennie. Annyit hozzátett ehhez, hogy szerinte az iskola nevelési funkcióját is mérnie kellene a középiskolát lezáró vizsgának. A Fidesz-kormány oktatási minisztere kitért azokra a Zöld könyvben szereplő adatokra is, amelyek szerint mindössze 19 olyan vizsgatárgy van, amit az érettségizők több mint egy százaléka választ a matúrán. 189 tárgyból pedig 116 olyan van, amelyet ötvennél kevesebben választottak. Nem biztos, hogy szükség van arra, hogy testnevelésből bolgár nyelven lehessen vizsgázni – közölte, és megerősítette, hogy a tárgyak számának drasztikus csökkentésére van szükség.

Ugyanígy egyetért az MTA-elnök a tanári kar minőségét, a tanári pálya presztízsét javító intézkedésekkel.

Kioltották egymást az eddigi reformok

Csapó Benő egyetemi tanár, az OKA tagja azt emelte ki a konferencián, hogy a javaslataikkal át kívántak lépni az eddigi oktatási reformok gyakorlatán, amelyek – ugyan jó szándékúak voltak legtöbbször de – rendre kioltották egymást.

Például az iskolák közti különbségeket az integráció támogatásával próbáltuk csökkenteni, ugyanakkor a rendszerbe van kódolva a 4, 6, 8 osztályos középiskolák felvételeinek ezzel épp ellentétes hatású szűrője. Vagy egyetemi szintre emeltük a tanárképzést, de főiskolák is indíthatnak mesterszakot. A kompetenciák fejlesztését hangsúlyozzuk, míg több mint 80 tanári szak indul és több mint 130 különböző érettségi tárgy van. A Zöld könyv – tudományosan megalapozott - javaslatai viszont Csapó szerint a rendszer egészét vizsgálják a kisgyermekkortól a tanárképzésig, a munkaerőpiactól az oktatásfinanszírozásig.

Pénz, fenntartók, iskolák

Csapó Benő szerint Magyarország az OECD átlagánál körülbelül egy százalékkal fordít kevesebbet az oktatásra. A PISA-mérésekben részt vevők között csak négy olyan ország van, amelyik nálunk kevesebbet költ a közoktatás első nyolc évére. Így az egyébként közepes eredményeink még jobbak is annál, mint amit az alacsony ráfordítások alapján várhatnánk. Viszont a konferencián azt is kiemelte, hogy sok olyan ország van, amely többet költ az oktatásra, mint mi, de mégsem jobbak az eredményei. Ebből viszont az következik, hogy nem csak pénz kérdése a minőségi oktatás, a ráfordítások okos felhasználásán is sok múlik.

A magyar oktatási intézmények finanszírozásának alapvető megváltoztatása nélkül az OKA javaslatai nagyon nehezen vagy egyáltalán nem valósíthatók meg – véli Varga Júlia közgazdász, OKA-tag. A jelenlegi fenntartói rendszerben illúzió, hogy megújuljon a közoktatás. Ezért az OKA egyfajta önkormányzati reformot szorgalmaz, amelynek lényege, hogy a szétaprózódott és egyre jobban ellehetetlenülő önkormányzati fenntartói rendszer alakuljon át egy erős középszintű, kistérségi önkormányzatokon alapuló rendszerré. E kistérségi fenntartóknak kellene az elképzelések szerint szervezniük oktatási tankerületeket, amelyek önálló gazdasági jogosítvánnyal rendelkeznének.
Politika, konszenzus

A közoktatást megújító javaslatok mindegyikéről, de különösen, a minősített parlamenti többséget kívánó önkormányzati reformról szóló döntés a politikusok kezében van. A kerekasztal szakértői szerint ki kellene vonni a politikából a közoktatás átalakítását, ezt azonban az akadémia elnöke nem tartja megvalósíthatónak. Pálinkás József úgy véli, a politikát rá kell kényszeríteni, hogy hosszú távon egyezzen meg az oktatás ügyében, s ezt a területet kiemelten kezelje.

Pálinkás a FigyelőNet kérdésére kifejtette, lát némi esélyt arra, hogy az oktatás része legyen ugyan a politikának, de ne legyen része a politikai hatalom megszerzéséért folyó versenynek. Mint mondta, ezt nehéz megvalósítani, de minden politikai szereplőnek önmérsékletet kell tanúsítania. Az elnök szerint a közvélemény nyomása ráveheti a politikai pártokat arra, hogy leüljenek e kérdésben egymással tárgyalni.

Az akadémia nevében a volt fideszes oktatási miniszter kijelentette: kiállunk amellett, hogy a közoktatás központi kérdés, szinte az egyes számú prioritás legyen az országban. Hozzátette, hiába gondolkodunk különböző gazdasági csomagokban, ha nem tudjuk ehhez a fiatalok képzettségét és a munkában való részvételét biztosítani, akkor nem lesz, aki ezeket a nagyon szép elképzeléseket megvalósítsa.

Baljós jelek

Csapó Benő a politikai támogatás kapcsán emlékeztetett arra, hogy a nemzeti csúcson a magyar kormány képviselője kijelentette, az oktatáskutatásra (amelynek fejlesztése hangsúlyosan szerepel a Zöld könyvben) nem érdemes pénzt fordítani. Ennek ellenére nagyon sok olyan diagnózis megfogalmazódott a javaslatok között, amire senki nem mondhatja, hogy nem kell megvalósítani. Verbális egyetértést, támogatást a politika részéről szerinte tehát lehet találni.

A probléma inkább az, hogy rengeteg érdek szól amellett, hogy maradjon ilyen az oktatási rendszer, hiszen sok ember egzisztenciája függ ettől. A tanárképzés reformja például az egyik legerősebb lobbi, a felsőoktatás szereplőinek érdekeit sérti.

Ezért kell, hogy a politika hosszú távú nemzeti érdekben gondolkodjon a rövid távú érdeksérelmek ellenére – véli Csapó. Mindenesetre rossz üzenet, hogy a nagy nehezen átvitt kezdő pedagógusi béremelést - bár a miniszter már be is jelentette – a válság hatására visszavonták a büdzséből.

Olvasóink írták

  • 6. P.P. 2008. november 26. 20:41
    „Kétszintű érettségis rendszerben érettségiztem. A továbbtanulásom szempontjából hasznos volt az emelt szint, de egyébként nem lep meg, hogy nincs sikere és bukta az egész. Ugyanez a véleményem a felsőoktatásban használatos alap- és mester képzésekről is. Nem sokáig húzza szerintem egyik sem.”
  • 5. achilleus 2008. november 26. 16:40
    „Egy kemény hang a jobbklikkről:
    Burmann | 2008. február 21. | 20:27
    SZDSZ Prototípusok a szép új világból 1.
    Magyar Bálint. A valódi tudás ellensége, a konzumidiotizmus oktatási háttérfeltételeinek biztosításában kiemelkedő szerepet játszó reformfarizeus. Feladatának megfelelően oktatási miniszterként, illetve oktatáshoz kapcsolódó pozíciókban fejtette ki tevékenységét. Minden szinten hatékonyan akadályozta a tudás megőrzését, gyarapítását és továbbadását. A lexikális adatok fölöslegességére, a tanulók leterhelésére való hivatkozással igyekezett minden tárgyi tudástól megfosztani őket. A gondolkodás kreativitásának, a képzelőerőnek lerombolására számítógépekkel tömte tele az iskolákat, óvodákat. Az alapfokú képzést liberális oktatási módszerek kísérleti terepévé tette. Az olvasás és a szövegértés visszaszorulását álszent módon hibaként rótta fel, miközben a módszerei előreláthatóan és törvényszerűen vezettek a funkcionális analfabétizmus tömegessé válásához. Az iskolabezárások erőltetésével számos kisebb közösség alapjait rontotta le, elindítva ezzel egyes falvak elnéptelenedését, hozzájárulva ezzel az etnikai alapú szegregációnak egész térségekre való kiterjedéséhez. A tanárok létszámának drasztikus csökkentéséhez vezető intézkedésekkel hosszútávon bizonytalanította el azokat, akik ezt a pályát választották. Az általa favorizált differenciált bérrendszer nem a kiváló tanárok fokozott elismeréséhez vezetett, hanem a tanári testületekben kiéleződött vitákhoz, a légkör elmérgesedéshez, a pénzosztó főnökhöz való elvtelen dörgölőzéshez, áskálódáshoz, fúrásokhoz. A tanárok társadalmi megbecsülésének mélyresüllyesztése kiélezte a tanulókkal és szülőkkel való kapcsolatokat. Az iskolákban magasra hágott az erőszak. A tanárok eleszköztelenítése kiszolgáltatottá válásukat okozta. Tevékenysége a felsőoktatásra is rányomta bélyegét. A felsőoktatási képzés első éveit felzárkóztató tantervekkel zilálta szét, amely a hatékony célirányos képzés elől vette el a tanulmányi időt. A társadalmat a felsőoktatásban tanulók ellen hangolta: Úgy tett, mintha képtelen lenne felismerni, hogy az állam a társadalom működőképességének megőrzése szempontjából ad megbízást - költségtérítés fejében - a szükséges diplomát igénylő szakemberek kiképzésére. Kilátásba helyezte ennek a költségnek teljes áthárítását a felsőoktatásban résztvevőkre. A közszférába kerülő diplomások elértéktelenedő bére számos ágazatban krónikus munkaerőhiányhoz, a magasan képzettek elvándorlásához vezetett. Az agyelszívás hatására az átjátszott szellemi tőke magasabbá vált, mint a megtermelésének (a képzésnek)költsége. Az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek fizetőssé tételével ahhoz kívánt hozzájárulni, hogy a gamma típusú rétegek végleges státusát a legalacsonyabb szinten, nagy létszámban, hosszú időre stabilizálja, és ezzel biztosítsa az SZDSZ-es szép új világ emberanyag szükségletét.”
  • 4. achilleus 2008. november 26. 15:59
    „nem, nem, soha!
    Minden szavaddal egyetértek. Annyi kiegészítést fűznék hozzá, hogy Hiller egy üres báb, az igazi szellemi toprongyosító az szdsz és személy szerint Magyar Bálint. Ez az ember egyszemélyben többet ártott, mint az egész szocialista bagázs, akik csak ítéletvégrehajtók, és csak tehetetlenül sodródnak a nekik kijelölt pályán.. Az ő (Magyar) döntéseinek következménye a kétszintű érettségi kiüresítése, a színvonal drasztikus csökkentése, a kisiskolák felszámolása. Az szdsz (és Mqagyar) az, amely az oktatásügyből is pénzt akart húzni, lásd a Kóka-toprongy feltőkésítése a sulinettel, és az ilyesmik, mint kakaóbiztos számítógépek, interaktív táblák. Egyelőre ennyit.”
  • 3. nem,nem,soha 2008. november 26. 15:02
    „Na így működik, amikor a suttyó, gyökér liberális-kommunista duó hozzányúl valamihez, milliárdokat költve el a kampányra, amiben hangsúlyozzák, hogy mennyire jó, és hatékony amit csinálnak.

    Hiller Úr - ha nem ebbe az országba, és nem abba a rendszerbe születik, amibe tette, akkor legfeljebb egy közepes szakmunkás lehetett volna. Annyi ésszel és intelligenciával max egy sorompót bíznék rá, valamelyik isten hátamögötti ipartelepen. Nemhogy parlamenti széket, és miniszteri tárcát.

    Tehát, hogyan tegyünk valamit totálisan tönkre (recept):

    1. végy egy mindenre alkalmatlan szocialista behemót politikust, aki képes üveges ponty szemekkel böfögni, amit az épp aktuális főnőke a szájába ad.

    2. hogy ne érjen a vád: "nem csinálsz semmi", kezd el úgy tenni, mintha lázas munkában lennél.

    3. hogy tudásodhoz mérten el ne cseszd, fogadj fel 2-3 baráti, érdekeltségi körödbe tartozó tanácsadót, ill. tanácsadó céget, akik majd össze copy-paste-elnek 100 oldalt és beadják, mint kormányzati oktatáspolitikai reformterv, oktatási REFORM, stb néven

    4. miután a minisztérium átutalta az adófizetők milliárdjait ezekre a semmit érő szakmai tanulmányokra, kezdj el gondolkodni a kampányon. Népszabadság, Népszava, Heti-hetes, Metro, Index.hu, stb, tehát minden olyan média, amit naponta több millióan olvasnak, lehetőleg szintén korlátolt tájékozottságú baloldali szavazók (kisnyugdijasok, létminimum alatt élők)

    5. inditsd el a kampányt. Napokon belül minden média a kormánya REFOOORRRMMMMMJJÁÁÁÁRRRÓÓÓLLL fog cikkezni, a bkv-n a sok gyepagyú meg csak úgy zabálja majd a metro ingyenújságot, hogy lesz új projektor, meg interaktiv órák, meg kevesebb teher a szegény diákokon. Megnyilik a lehetőség a Kárász utcán műanyag üveges lerészegedéshez, már a délutáni órákban. Minek mindenféle reálszakkörökkel terhelni a diákságot.

    6. Támadd az ellenzéket, aki majd keményen felfedi, hogy a több százmilliós tanulmányok egy rakás szart érnek, s tönkre fogják tenni az egész oktatást. Kiálltsd őket REFORMELLENESNEK!!!!!!!!!

    7. verd át a törvényeket a parlamenten (nem lesz nehéz, többen vannak a balosok)


    8. most hogy minden OK, pénz kiment a tanácsadócégeknek, a nép az istenadta örül, hogy lesz projektor, meg kevesebb teher, most már hátra lehet dőlni és kussolni. Hagyni, hogy a gépezet magától fusson.


    9. Eljött hát a nap, amikor már túl sok ember számára (akiket agyuk kapacitása eddig nem tett alkalmassá a rejtett rohadás észrevételére) nyilvánvaló, hogy amit csináltál, az szar. Hasznavehetetlen, sok milliárd forint kidobott pénz, s jelentős hátrány a diákoknak a munkaerőpiacon. Most kezdj el maszatolni. Találj külső indokokat, hogy a tökéletes gépezet milyen okok miatt rogyott mégis össze. Persze kérj fel szakértőket, akik majd megint megtalálják a jó megoldást. De nehogy havi 1,5 millió alatt legyen a sikerdij, mert akkor nem hiteles a dolog..

    10. próbálj ezt a jól bevált algoritmust addig ismételgetni, amig csak lehet...”
  • 2. allegro 2008. november 26. 13:24
    „Mitől lenne alapvető az, hogy mindenki, a leggyengébb IQ-val rendelkezők is végül azonos képzettséggel felvértezve kerüljenek ki az oktatás bármely szintjén. Mintha ezzel egyáltalán nem számolnának. Csak, ha pénzt ölnek bele, akkor bárki képes a legmagasabb követelményszintekig eljutni. Hát ilyen nincs! Sokminden megtanítható, sokmindenről jó, ha hallanak, mert mára alapvetővé váltak dolgok, de, hogy a rendszerszintű gondolkodás, logikai képességek, motivációk stb. azonos magas szintűek lennének, ezt erősen kétlem.

    Úgy gondolom, ma az általános érettségi követelmény nivója a régi szakmunkásbizonyítványokkal egyenértékű - régen akik ezt szerezték meg, azok azért, mert zömében a képességeik nem voltak elegendőek az érettségi megszerzéséhez. Mitől lennének ma sokkal jobbak a mai fiatalok?
    Nagyjából azt várhatnánk, hogy emelt szintű érettségiig azok juthatnak el, akik régen a sima érettségit meg tudták szerezni. Nem is értem, hogy azt ma miért csak középszintűnek ismerik el - éppen az említettek miatt, hogy az érettségizők tábora már egy megszűrt társaság volt!
    Ma pedig értelemszerűen, a jobbak sem erőltetik meg túlságosan magukat, ha nem muszály - találnak elég más fontos elfoglaltságot is.
    A PISA felmérés eredménye nem alapozza meg ezt a nagy oktatási expanziót - ez nem tűnik fel senki illetékesnek?”
  • 1. misserika 2008. november 26. 11:58
    „Amíg nem volt, csak a "szimpla érettségi" fokozat nélkül,(kétszintű), az is jó volt.....”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Forrong a közszféra

November 29-én demonstrálnak, január 12-én azonban már sztrájkolhatnak is a közintézmények dolgozói.… Tovább olvasom