Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Csak semmi pánik?

Erős szívdobogás, szédülés, szorongás, végtagzsibbadás: a pánikbetegség tünetegyüttese. Magyarországon háromszázezerre tehető a betegek száma, de minden harmadik felnőtt legalább egyszer már átélt ilyen rohamot. A gyógyszerek és a pszichoterápia reményt ad a gyógyulásra.
A pánikbetegség szerteágazó tünet-együttesét – heves szívdobogás, félelemérzéssel kísért rosszullét, szédülés, végtagzsibbadás – egységesen az utóbbi évtizedekben írták le. Azt megelőzően is létezett, de jellemző volt, hogy a tüneteket külön-külön próbálták gyógyítani: a beteget kardiológushoz, belgyógyászhoz, ideggyógyászhoz irányították. Ma már tudható: mindezen tünetek együttes jelentkezése pánikbetegségre utal.
– A pánikbetegség egyfajta szorongással együtt járó állapot, lélektani okok és agyi biokémiai folyamatok együtt váltják ki a tüneteket – magyarázza dr. Benyovszky István, a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház és Rendelőintézet osztályvezető főorvosa.

Sokszor talpraesett, élénk, szellemi tevékenységet folytató, jó felfogású embereknél jelentkezik, a fiatal felnőtt korban kezdődik. Egyre inkább jellemző, hogy a nagy stressz alatt dolgozó, fiatalabb korosztályt sújtja. A rohamokat kiválthatja egyéb tényezők mellett a munkahelyi stressz, párkapcsolatbeli bizonytalanság, aggódás az egzisztenciális helyzet miatt – hogy csak néhányat említsünk.

Alkuszok a tőzsdén. A pánikbetegek zöme a fiatal, szellemi munkát végzők közül kerül ki Fotó: Daily Mail
Alkuszok a tőzsdén. A pánikbetegek zöme a fiatal, szellemi munkát végzők közül kerül ki
Fotó: Daily Mail


A rosszullétek váratlanul jelentkeznek, minden előzmény nélkül törnek rá a betegre. Ha gyakoriak, negatívan befolyásolják az életminőséget, és lehetetlenné teszik a normális, napi életvitelt, ráadásul a betegben kialakul a félelem egy újabb rohamtól, más tünetek is társulnak a betegséghez: depresszió, fóbiák, alkoholizmus. Súlyos esetben emiatt már nem mer egyedül kilépni a lakásból, nem képes sorban állni, járműre felszállni.

– A pánikbetegség megfelelő – gyógyszeres és pszichoterápiás – kezelése után elérhető a tünetmentes állapot, idővel kilátás van arra is, hogy a beteg megszabadul a kínzó tünetektől – tette hozzá a főorvos. Ezért azok észlelésekor mindenképpen szakemberhez kell fordulni.

A számok tükrében

A civilizált országokban becslések szerint a lakosság 25 százaléka szenved szorongásos betegségektől. Hazánkban a betegek 30-40 százaléka keresi fel háziorvosát szorongásos panaszokkal. Életében legalább egyszer minden 10. ember átesett már pánikrohamon. A betegség a nők között háromszor gyakoribb, mint férfiaknál. 20-30 éves kor között kezdődik, az esetek csupán 20 százalékában figyelhető meg 30 éves kor utáni kezdet.

Együtt kell élni vele

A megasztáros Tóth Gabi 14 éves volt, amikor először kapott pánikrohamot. Nem mert a lakásból kilépni, halálfélelem gyötörte. Természetgyógyásza megállapította: fulladásos rohamait pszichés zavarok okozzák. Egyszer egy forgatáson tört rá a roham: annyira fulladt, hogy orvost kellett hívni hozzá. Gabi tudja: a tünetek bármikor jelentkezhetnek. De igyekszik pozitívan gondolkozni, és megtanult együtt élni betegségével.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A parlament döntött az adómódosításokról

Az Országgyűlés hétfőn 211 igen, 152 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett elfogadta a… Tovább olvasom