Szeged - delmagyar.hu

Döntött a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről a parlament, a fizetési kötelezettséget az eredeti tervekkel ellentétben a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) és az államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztve.

A hétfőn 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében elfogadott törvény alapján - amelyet a kormánypártok támogattak, az ellenzék pedig egységesen elutasított - 2013. január 1-jétől illetéket kell fizetni az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések és -átutalások, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. Illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést is.

Nem kell tranzakciós illetéket fizetni a banki készpénzbefizetés, továbbá a bankközi és az értékpapír-piaci műveletek után. Szintén nem illetékkötelesek az egy szolgáltatónál végzett, számlák közötti fizetési műveletek, ha a fizető fél és a kedvezményezett ugyanaz, és nem terjed ki az illeték hatálya a hitelek és a kölcsönök folyósítására sem.

A tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy a Magyar Államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék lesz.

Az illetéket átutalás, beszedés és készpénzkifizetés után a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának, készpénzátutalás esetén az azt teljesítő pénzintézetnek, postai csekkbefizetésnél a Magyar Posta Zrt.-nek, a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása után a kibocsátó számlatulajdonos szolgáltatójának kell megfizetnie.

A jegybanki értékpapír-kibocsátás és betételhelyezés után az MNB köteles az illetékfizetésre.

A törvény szerint az illeték alanya számlakivonaton tájékoztatja ügyfelét a megállapított teher összegéről. Az illetéket a pénzforgalmi szolgáltatónak havonta, a teljesítési napot követő hónap huszadik napjáig kell befizetnie.

Az abból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

A pénzügyi tranzakciós illeték ötlete a Széll Kálmán-terv új változatában jelent meg először. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az illetékről szóló törvényjavaslat benyújtását májusban azzal indokolta, hogy a költségvetési hiánycél tartásához pótlólagos intézkedések szükségesek. E költségvetési korrekciók egyik eleme a tranzakciós illeték, amely - a tárcavezető indoklása szerint - illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, hogy a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi és fogyasztási adók szerepe növekedjen az adórendszerben.

A miniszter akkor további érvként említette, hogy az illeték rendkívül széles adóalapot terhel, így alacsony mérték mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez. Matolcsy György részletes indoklásában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tranzakciós illeték hatálya nem terjed majd ki a jegybankra és a kincstár pénzügyi műveleteire.

Ez a koncepció azonban megváltozott, miután a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv részét képező háromszázmilliárd forintos tehercsökkentés nagy részét a tranzakciós illetékből fedezné: száz-százmilliárd forintot várva attól, hogy a fizetési kötelezettséget a jegybankra és az államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztik.

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat 283 milliárd forint bevétellel kalkulál az illetékből, a nemzetgazdasági miniszter azonban korábban közölte: a Magyar Bankszövetséggel folytatott egyeztetések eredményeként - a hatezer forintos plafon miatt - 140 milliárd forintos tranzakciósilleték-bevétellel számolnak 2013-ban, miközben az államkincstártól és az MNB-től 240 milliárd forint érkezhet az illeték kiterjesztése miatt. A kabinet így összesen 380 milliárdos bevételt irányoz elő.

Simor András jegybankelnök időközben arról tájékoztatott: a nemzeti bank nem tervezi az illeték továbbhárítását, mert az 2,5 százalékpontos alapkamat-csökkentést jelentene. Ugyanakkor értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes javaslatnak minősítette, hogy a jegybankra is tranzakciós illetéket vetnének ki. Mint mondta, ez nem jelent tartós bevételt, hiszen azt a csaknem százmilliárd forintos veszteséget, amelyet a nemzeti bank kénytelen elszenvedni jövőre, a költségvetésnek egy évvel később meg kell térítenie.

Varga Mihály tárca nélküli miniszter kedden a köztelevízióban arról beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió tárgyalóküldöttségével folytatott megbeszéléseken a tranzakciós illeték ügye is elő fog kerülni. A kormány álláspontjáról azt mondta: inkább az volt a furcsa, hogy eddig, miközben a bankok nagy része fizetett bankadót, a jegybank kimaradt ebből, ezért a kincstár és a jegybank bevonása helytálló kezdeményezés.

Balog Ádám, a nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára pedig arról beszélt, a következő hetekben dől el, hogy a Magyar Államkincstár által befizetendő illetéket a kincstár hogyan fogja az egyes költségvetési szervekre átterhelni.