Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Elfogadta a Ház a különadó új szabályait

Elfogadta az Országgyűlés a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó új szabályait. A hétfő reggel benyújtott és még aznap este megszavazott fideszes javaslat értelmében a különadó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja.

A Lázár János, Szijjártó Péter és Ágh Péter jegyezte törvénymódosítási indítványra 276 képviselő szavazott igennel, míg 36 nemmel. A javaslat elfogadását a kormánypártiak mellett jobbikos képviselők támogatták. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.

A Ház ezt megelőzően elutasította Schiffer András javaslatát, amely bírósági úton tette volna lehetővé az állam részére a közszférában jó erkölcsbe ütköző módon kifizetett pénzek visszaszerzését. Az előterjesztést a kormánypártok nem támogatták, míg az ellenzék egyöntetűen kiállt mellette.

Az Alkotmánybíróság május 6-i határozatában semmisítette meg a hatálybalépésére visszaható hatállyal a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

A 2005-2009 közötti időszakra befizetett különadó összegét az adóhatóság visszatéríti az új jogszabály hatályba lépését követő 30 napon belül.

A házszabálytól eltéréssel megtárgyalt fideszes javaslat alapján a különadó-fizetésre kötelezettek köre kibővül a parlamenti és az európai parlamenti képviselőkkel, az alpolgármesterekkel, a főpolgármester-helyettesekkel, valamint a megyei közgyűlési alelnökökkel. Lázár János a képviselőkre vonatkozóan indoklásul azt írta: "a társadalom igazságérzete megköveteli, hogy a politikai élet ezen vezető képviselői is a közszférában foglalkoztatott más magánszemélyekkel azonos feltételek mellett vállaljanak részt a terhekből, tekintettel arra, hogy ezek a magánszemélyek képviselői jogviszonyuknak a választók akaratából vagy más okból történő megszűnésével összefüggésben állami források terhére jelentős bevételhez jutottak".

A törvény rögzíti: a különadó alapjának minősül a jogviszonymegszűnéssel összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből megállapított összeg; "ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét", de ideértve a munka törvénykönyvében foglalt megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.

Az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a kétmillió forint feletti rész minősül a különadó alapjának, míg más foglalkoztatottak esetében 3,5 millió forint felett kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség. Utóbbiak esetében a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltás, valamint a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom továbbra sem esik az adófizetési kötelezettség hatálya alá.

Ugyanígy nem kell különadót fizetnie annak, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat állapítanak meg.

A törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

Szijjártó: az emberek igazságérzetével ellentétes az Ab-döntése

Szijjártó Péter szerint az ország érdekével és az emberek igazságérzetével is ellentétes döntést hozott a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó ügyében az Alkotmánybíróság (Ab), de ha elfogadja a Ház a Fidesz törvényjavaslatát, akkor "legalább a 2010-es évre" orvosolható ez a helyzet.

A fideszes képviselő ezt a különadót újraszabályozó törvényjavaslat vitájában mondta hétfőn az Országgyűlésben. (Az indítványt a Ház a jó erkölcsbe ütköző juttatások hatékonyabb visszaköveteléséhez szükséges törvénymódosításokról szóló LMP-s javaslattal együtt tárgyalja.)

Szijjártó Péter expozéjában emlékeztetett: az Ab múlt héten úgy döntött, nem szedhető be a különadó a 2005-2009 között felvett végkielégítések után. "Azt gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróságnak ez a döntése ellentétes Magyarország érdekével, és ellentétes a magyar emberek igazságérzetével is", mégpedig azért, mert a 2005 és 2009 közötti időszakban sorra születtek azok a hibás döntések, amelyek nyomán Magyarország államadóssága jelentősen növekedett, emiatt az ország és gazdasága pedig kiszolgáltatottá vált - közölte.

"Ezek után jogosan sérti az emberek igazságérzetét, hogy mindazon politikai és gazdasági vezetők, akik ebben a csúfos teljesítményben vezető szerepet vállaltak, többmilliós, esetenként több tízmilliós, esetenként pedig a százmilliós nagyságrendet elérő végkielégítéseket tehettek zsebre" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem jogállam az, ahol az országot eladósító politikai és gazdasági vezetőket ilyen végkielégítésekkel honorálják.

A fideszes politikus szerint nyilvánvalóan tarthatatlan, hogy olyan állami cégek vezetői, mint a MÁV, illetve olyan közcégek vezetői, mint a BKV, amelyek az államadósságot jelentős mértékben növelték, több tízmilliós végkielégítéssel a zsebükben távozhassanak.

Példaként említette a BKV volt személyzeti vezetőjének végkielégítését, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank egykori vezetőinek többmilliós juttatásait, valamint a többmilliárdos tartozást felhalmozó MÁV korábbi vezetőinek végkielégítéseit.

Szijjártó Péter kiemelte, az új alaptörvény időszakában elképzelhetetlen, hogy az ország érdekével és az emberek igazságérzetével szemben ilyen végkielégítéseket fizessenek ki.

Az Ab ugyanakkor úgy döntött, hogy a 2010. évre vonatkozóan egy törvény elfogadásával ezek a "pofátlanul" magas végkielégítések visszaszerezhetők - mondta, megjegyezve, hogy fideszes képviselőtársaival, Lázár Jánossal és Ágh Péterrel ezért nyújtották be indítványukat az Országgyűlésnek, és annak elfogadásával "legalább a 2010-es esztendőre ezt az emberek igazságérzetével és az ország érdekével ellentétes helyzetet" orvosolni tudják.

Rogán: a képviselőket is 2010. január 1-jétől sújtsa a különadó!

Az országgyűlési és az európai parlamenti (EP) képviselőkre, valamint az alpolgármesterekre is a 2010. január 1-jén vagy azt követően megszerzett jövedelmek alapján vonatkozzon a különadó-fizetési kötelezettség - ezt javasolja a fideszes Rogán Antal abban a módosító indítványában, amelyet hétfő délután nyújtott be az aznap reggel a különadóval kapcsolatban beterjesztett törvényjavaslathoz.

Lázár János és Szijjártó Péter előterjesztése értelmében a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó a 2010. január 1-jén vagy azt követően a jogszabályban meghatározott jogcímen megszerzett jövedelmeket sújtja. A törvény módosuló rendelkezéseit - az érintettek körébe újonnan bekerülő - országgyűlési képviselők, alpolgármesterek, valamint európai parlamenti képviselők esetében a 2011. január 1-jén vagy azt követően megszerzett, egyébként a különadó hatálya alá tartozó adóköteles bevételekre javasolták alkalmazni.

Rogán Antal délután viszont benyújtott egy módosító javaslatot, amelynek - mint azt az indoklásban írja - célja az, hogy az országgyűlési képviselőket, az EP-képviselőket és az alpolgármestereket érintően - hasonlóan az eredeti szabályozáshoz - a különadó-kötelezettséget ugyancsak a 2010. január 1-jén vagy azt követően megszerzett jövedelmekre határozza meg.

A Ház előtt a különadót újraszabályozó fideszes javaslat

Az Alkotmánybíróság május 6-i határozatában semmisítette meg a hatálybalépésére visszaható hatállyal a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Országgyűlés részéről.

Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke az MTI-t korábban úgy tájékoztatta, hogy öt 2010-ben a parlamentből kikerült képviselő: Béki Gabriella, Gusztos Péter, Kóka János és Világosi Gábor volt SZDSZ-es képviselő, valamint a szocialista Podolák György kapott a 3,5 milliós határt meghaladó összegű végkielégítést.

Együtt, időkeretben tárgyalja meg hétfőn az Országgyűlés a 98 százalékos különadó újraszabályozására vonatkozó fideszes javaslatot, valamint a jó erkölcsbe ütköző egyes juttatások hatékonyabb visszaköveteléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló LMP-s indítványt. A határozathozatal is megtörténhet még a nap folyamán.

Az Országgyűlés sajtófőnöke az MTI érdeklődésére elmondta: a Fidesz soron kívüli házbizottsági ülés összehívását kérte, amelyen azt kezdeményezte, hogy a Lázár János és Szijjártó Péter által jegyzett előterjesztésről szóló vita és a döntés is még a hétfői ülésnapon megtörténjen.

Ezt a Jobbik támogatta, az LMP azonban, amelynek javaslatát - mint a házbizottságban jelezték - a szocialisták is támogatni tudják, azt kérte, hogy a két indítványt együtt tárgyalja a parlament.

A Fidesz és az LMP képviselői annak nyomán terjesztették be javaslataikat, hogy az Alkotmánybíróság május 6-i határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló tör­vénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A tör­vény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot.

A közszféra különösen magas kifizetéseinek különadójáról szóló törvény megalkotásáról, valamint a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról címmel a Jobbik is saját kezdeményezéssel élt a témában.

Korábban írtuk

Benyújtotta hétfő reggel a parlamentnek a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó újraszabályozására vonatkozó javaslatát a Fidesz frakcióvezetője, miután az Alkotmánybíróság (Ab) múlt pénteken megsemmisítette a különadó visszamenőleges hatályát.

Lázár János törvénymódosítási javaslata értelmében a 98 százalékos különadó a 2010. január 1-jén vagy azt követően a jogszabályban meghatározott jogcímen megszerzett jövedelmeket sújtja. A 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan korábban befizetett különadó összegét az állami adóhatóság visszatéríti a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül.

A frakcióvezető kiegészítené a különadó-fizetésre kötelezettek körét az országgyűlési és az európai parlamenti képviselőkkel, az alpolgármesterekkel, a főpolgármester-helyettesekkel, valamint a megyei közgyűlési alelnökökkel. Lázár János a képviselőkre vonatkozóan indoklásul azt írja, "a társadalom igazságérzete megköveteli, hogy a politikai élet ezen vezető képviselői is a közszférában foglalkoztatott más magánszemélyekkel azonos feltételek mellett vállaljanak részt a terhekből, tekintettel arra, hogy ezek a magánszemélyek képviselői jogviszonyuknak a választók akaratából vagy más okból történő megszűnésével összefüggésben állami források terhére jelentős bevételhez jutottak".

Az Ab május 6-i határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal semmisítette meg a 98 százalékos különadóról szóló tör­vénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A tör­vény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Or­szág­gyűlés részéről.

Lázár János hétfőn beterjesztett javaslata rögzíti: a különadó alapjának minősül a jogviszonymegszűnéssel összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből megállapított összeg; "ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét", de ideértve a munka törvénykönyvében foglalt megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.

Az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a kétmillió forint feletti rész minősül a különadó alapjának, míg más foglalkoztatottak esetében 3,5 millió forint felett kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség. Utóbbiak esetében a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltás címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom továbbra sem esik az adófizetési kötelezettség hatálya alá.

Ugyanígy nem kell különadót fizetnie annak, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat állapítanak meg.

A javaslat átmeneti rendelkezést iktat be arra vonatkozóan, hogy a törvény módosuló rendelkezéseit az országgyűlési képviselők, alpolgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők esetében a 2011. január 1-jén vagy azt követően megszerzett, egyébként a különadó hatálya alá tartozó adóköteles bevételekre kell alkalmazni.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Olvasóink írták

28 hozzászólás
12
  • 28. sörpocak 2011. május 10. 20:27
    „Az én véleményem, és nyílván az AB-é is, hogy visszamenőleg hozunk törvényeket?
    Ugyan már! Hol itt az alkotmányozóság??Hol a fideszes alkotmány? Orbán király egyenes alkotmánya???
    Kire, és kikre? Magukra nem, m,ert az országgyűlési képviselőség az mi? Nem vonatkozik rá a különadó!!!!?
    Népbutítás, semmi más és ezt ők jól tudják, csak a népszeűségi nutatók miatt kell!!!!!!”
  • 27. lepkehalo 2011. május 10. 19:03
    „Szerintem ott még nem tartunk, hogy nyíltan jogtalanságokat kövessenek el a politikusok, mint pl. tőlünk keletebbre. (Legföljebb mostanában a jogszabályokon igazítanak kicsit, hogy be lehessen tartani.)
    Azért az kicsit bántotta a csőrömet, hogy Jánosunk aszonta, hogy az AB csak az alkotmányt veszi figyelembe, ahelyett, hogy az ország érdekeit nézné. Nem az az ország érdeke, hogy betartsák az alkotmányt, akárhogy is fáj? Vagy csak dísznek szavazták meg? (Aggódom az alkotmánybíróság jövőjéért.)”
  • 26. macs 2011. május 10. 18:46
    „26. lepkehalo,
    lassú itélkezés, hú, jó kifogás sose rossz :-) Nem arról van szó, hogy azoka végkielégítések, akár tetszik, akár nem jogilag megtámadhatatlanok?”
  • 25. lepkehalo 2011. május 10. 18:35
    „Azt mondta Lázár (vagy más), hogy azért nem járható út a bíróság, mert LASSÚ AZ ÍTÉLKEZÉS. Jé, rájöttek, hogy min szívnak a kisemberek már egy jó ideje. Ugye milyen kellemetlen?”
  • 24. X_Y 2011. május 10. 13:49
    „Nnna.. ez meg is van.
    Ha meg 2 év múlva megint pénzre lesz szükség (pl. Lézerjaninak újabb sportkocsi kell oszt manyup mán nincsen) akkor visszamenúleg felemelik a 16%-os adókulcsot 96%-ra....

    Nincs itt gond egy szál sem :)”
  • 23. bánki 2011. május 10. 12:07
    „A jog és az erkölcs régen volt ennyire messze egymástól !

    Japánban a legkisebb és a legmagasabb jövedelmek között sokkal kisebb az eltérés mint kis hazánkban.”
  • 22. s3307 2011. május 10. 11:41
    „Egyszerűen nem értem meg a 276 megélhetési politikust,ha már gomb nyomogatásért több havi fizetést kap,mint 15 orvos,akkor legalább gondolják meg mire adják igen szavazatukat,hisz az Alkotmánybíróság nem véletlen semmisítette meg a 98%-s adót,és ha most megvizsgáljuk az új törvény javaslatot ez ismét alkotmány ellenes ízű.miért kell az egész költségvetést felborítani,hisz már így is sok millió forintot kell az adó hatóságnak vissza fizetni.Ezt a lukat kinek a meg sarcolásával pótolja a kormány ismét a kisember fizeti meg?Miért nem módosítják az egykulcsos adót igazságosabbal??”
  • 21. achilleus 2011. május 10. 11:24
    „21. macs 2011.05.10. 10:52
    Vannak azért közelítések, korábban már idéztem paragrafusokat precedenseket is. Egy ilyen referencia lehetne egy magasan kvalifikált közalkalmazott (mondjuk egy MTA-által is minősített egyetemi tanár) pótlékok nélküli munkabérének a 10-szerese. E fölött minden a jóízlésbe ütközik, ami közpénz (a rektorok 10 millió is!). /Ha keveslik, tessék emelni a referencia bért./ (Ma egy átlagos, 2-es fokozatú egyetemi tanár kb. havi 450 ezer bruttót keres.)”
  • 20. macs 2011. május 10. 10:52
    „20. achilleus,
    ebben igazad van. Eleonora végkielégítése érdekes dolog. Pontosabban az, hogy végkielégítést kapott, és utána visszafoglalkoztatták. Nem ismerem a BKV kollektív szerződését, de hallottam már olyanról, hogy pl. valaki 25 évnél hosszabb időt dolgozott egy adott cégnél, elmúlt 50 éves, ezért 31 havi végkielégítést kapott + felmentési időre jutó bért + szabadságmegváltást. A végösszeg az illető munkabérének függvényében tekintélyes summa. Akkor ő most pofátlan végkielégítéssel távozott, vagy a törvények által megszabottal?
    Azon is el kéne gondolkozni, hogy az állami vállalatoknál dolgozók bérét, juttatását, végkielégítését stb. mitől tegyük függővé? Aki olyan helyen dolgozik, ahol közpénzből kapja a jövedelmét, akkor az mennyi legyen? Ez azért is érdekes, mert pl. mi legyen az orvosokkal, akik éppen mostanság követelik a fizetésük rendezését és azzal fenyegetőznek, hogy különben külföldre mennek?
    Lehetne emlegetni a tanárokat is, akik hasonló cipőben járnak, csak hát ők közel sincsenek abban a helyzetben mint az orvosok. A sor itt még nem ér véget, van még folyatás.”
  • 19. achilleus 2011. május 10. 09:34
    „19. macs 2011.05.10. 09:11
    Közpénzekről van szó. Amit ezek az eleonórák felvettek, azt ÉN és MI fizetjük meg adókban, járulékokban, a megnövekedett adósság kamataiban. (Mindenütt másutt - ahol nincs közpénz - annyit adhatnak a management-nek, amennyit akarnak, kit érdekel.)”
  • 18. macs 2011. május 10. 09:11
    „Azért érdekes, hogy megint arra játszanak rá, hogy az emberek nagy része irigy. Így megint meg lehet osztani a népeket. Utáld a másikat, nevezd erkölcstelennek, mert a törvényeknek megfelelően végkielégítést kapott, és lehet örülni, hogy visszavették tőle. És akkor mi lesz, ha valaki, aki most helyesel, holnap ugyan ilyen helyzetbe kerül, akkor is tapsolni fognak?
    Mi tekinthető pofátlannak? Szerintem ez nagyon szubjektív, csak nagyon jól hangzik.”
  • 17. achilleus 2011. május 10. 09:09
    „"A Ház .... elutasította Schiffer András javaslatát, amely bírósági úton tette volna lehetővé az állam részére a közszférában jó erkölcsbe ütköző módon kifizetett pénzek visszaszerzését."
    ----- ezzel ugyan mi volt a probléma? --- Most látom 16. DMagóg 2011.05.10. 07:53 is ez ütötte meg a szemét.
    Magam is ezt javasoltam volna már kezdettől fogva, ugyanígy a " jó erkölcsre" hivatkozva, ami a felvevői oldalt, illetve "hűtlen kezelés"-t, ami a kifizetői oldalt illeti.”
  • 16. N.P. 2011. május 10. 08:53
    „Olyan törvényalkotási barkácsolás folyik amilyet a világ még nem látott! Nem csak a kormányt teszik nevetségessé, hanem a kodifikációval foglalkozó "szakembereket" is.”
  • 15. DMagóg 2011. május 10. 07:53
    „"A Ház ezt megelőzően elutasította Schiffer András javaslatát, amely bírósági úton tette volna lehetővé az állam részére a közszférában jó erkölcsbe ütköző módon kifizetett pénzek visszaszerzését. Az előterjesztést a kormánypártok nem támogatták, míg az ellenzék egyöntetűen kiállt mellette."

    Na, ná! Erre játszottak, hogy ebből kimaradjanak, mert vastagon benne voltak! Így van ez, ha a tolvaj kiált tolvajt!”
  • 14. bo 2011. május 09. 22:35
    „8. queenmargareth 2011.05.09. 19:33 :
    http://www.vpfsz.co.hu/hir_napifriss17_110509.php”
  • 13. tom_peris 2011. május 09. 21:59
    „nem lenne egyszerűbb maximálni a közpénzen működő szervezetekben a végkielégítést???”
  • 12. sajtkukac 2011. május 09. 21:59
    „Valami visszafolyik? A Tisza, vagy a Duna hamarabb, minthogy majd ezeket a pénzeket a szegényeknek adják, vagy mondjuk pl. munkahelyeket teremtsenek belőle! Hablaty, valamiről figyelemelterelés az egész, hókuszpókusz csak!”
  • 11. Ancsa60 2011. május 09. 21:31
    „Mit erőlködik már megint Lázár ? Az Alkotmánybíróság döntésével nem ért egyet???? Nem ezt tanulta?? Ami törvényesen jár, azt ki kell fizetni!!!! 30-40 évi munka után nem "pofátlan" a szuperbruttóval számolt 2--2,5 millió...Vagy szerinte az??? Hol él ez????? Vagy netán ezt is zsebre akarják tenni????!!!! Szégyen.....”
  • 10. Larsson 2011. május 09. 21:24
    „Mennyivel adózik lázár a milliárdjai után???”
  • 9. babar 2011. május 09. 21:12
    „Gyurcsi meg röhög! Hehehe!”
28 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a május 9-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom