Délmagyar logó

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -5°C | 1°C

Eltemették Köpeczi Bélát

Rokonok, pályatársak, tisztelői kísérték hétfőn a Farkasréti temetőben utolsó útjára Köpeczi Bélát, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, az MTA egykori főtitkárát, volt művelődési minisztert, művelődés- és irodalomtörténészt.
Az Eötvös Collegium és a párizsi École Normale Supérieure egykori tagját, az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt tanszékvezető egyetemi tanárát, a Magyar UNESCO Bizottság, a Pedagógiai Társaság és a Magyar 18. század-kutató Társaság egykori elnökét, a Portugál Akadémia tiszteletbeli tagját, a Párizs III. Egyetem és a Római Sapienza díszdoktorát, a Francia Akadémia Pálmarendje és Aranyérme, az Akadémiai Díj, az Állami díj és a Magyar Köztársaság Középkeresztje a csillaggal kitüntetettjét életének 89. évében, 2010. január 17-én érte a halál.

"Változott, mint mindenki, de nem fordult, mint sokan" - hangsúlyozta méltatásában Hiller István oktatási és kulturális miniszter.

Mint kifejtette, Köpeczi Béla elkötelezett baloldali volt, olyan ember, aki nemcsak kötelességből dolgozott, tette amit kellett, hanem őszintén hitt is benne és "ebben napi politikai csatározások vagy éppenséggel a politikai rendszerben bekövetkezett váltás" kevéssé zavarta.

"Kutatásai során nemcsak feltárt, hanem rendszerezett is, kutatóként nemcsak írt, publikált, hanem szervezett is. Mindmáig alapvető jelentőségű műveket szerkesztett a Thököly-felkelésről, a Rákóczi-szabadságharcról, a francia-magyar kapcsolatok történetéről" - emelte ki Hiller István, rámutatva, hogy Köpeczi Béla művei a kutatás és az oktatás számára mindmáig igazodási pontnak számítanak.

"Nemzetközi tekintélye és emberi bátorsága még azok számára is egyértelmű volt, akik személyesen, vagy publikációkból nem ismerték. Az Erdély története nemcsak történelmi alapmunkaként vonult be a köztudatba, hanem olyan emberi, politikai kiállásként, amelyet a nyolcvanas évek Magyarországán más, még ha akarta volna is, nem tudott felvállalni. Aki azonban ezt felvállalhatta, felvállalta és támadások kereszttüzében is végigvitte" - fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: tekintélyét és kapcsolatait Köpeczi Béla élete utolsó szakaszában is, mindvégig a kutatás, a magyar kultúra és tudomány szolgálatába állította.

"Egy művelődéstörténész a műveletlenség diktatúrájából, emlékező a történelmi feledékenység időszakából" - jellemezte Köpeczi Bélát Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Mint rámutatott, Köpeczi Béla élete korok, intézmények, tudományágak metszéspontjában egy magyar tudós XX. századi sorsát mutatja.

"Oktatott, kutatott, vezetett. Írt, szerkesztett és szervezett. Egy határokkal teli korból a tudomány határtalanságába lépett. (…) Önálló értékké avatta a művelődéstörténetet, erénnyé a hősiességet nem megszüntető tudományos pontosságot. Életműve példa arra, hogy a kutatás nemes tárgya kiemelheti kutatóját a korból és a szerepből, amelyben él, ha alázatával méltóvá tud válni hozzá" - hangsúlyozta Pálinkás József.

Paládi-Kovács Attila akadémikus, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának elnöke olyan tudósi ethosz képviselőjének nevezte Köpeczi Bélát, aki az utolsó erejével is a tudományt, a Magyar Tudományos Akadémiát szolgálta.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megmenekült a felszámolástól a Vértesi Erőmű

A kormány rendelete szerint a Vértesi Erőmű Zrt. 1,9 milliárd forinthoz jutott, jelenleg nincs… Tovább olvasom