Délmagyar logó

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 10°C | 20°C Még több cikk.

Győri Enikő: Magyarország érdeke a stabil eurózóna

Győri Enikő szerint Magyarország gazdasága kiszolgáltatott a külső világnak, ezért az az érdeke, hogy az euróövezet rendezett legyen.
Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára szerint Magyarország gazdasága igen kiszolgáltatott a külső világnak, ezért az az érdeke, hogy környezete, az euróövezet rendezett legyen, "összeszedje magát".

Az államtitkár az Európai Unió kilátásairól a Politikon Intézet és partnerszervezetei által rendezett Pro Integrationem konferencián azt mondta, "nem vagyunk túl a válságon", Európa 2008 óta folyamatosan próbál reagálni a kedvezőtlen fejleményekre, de eddig képtelen volt olyan megoldással előállni, amely pár hónapnál tovább élt volna, és ez "nem túl biztató".

Úgy vélte, Európát a folyamatos előremenekülés jellemzi, annyira rossz a helyzet, hogy gyors egymásutánban újabb és újabb ötletekkel kell előállni. Nem elég csak a gazdasági válságkezeléssel foglalkozni, új gondolkodásmód kell - hangsúlyozta.

Felidézte, a korábbi pénzügyi válságból reálgazdasági válság lett, majd sok országban társadalmi feszültségek alakultak ki, emellett demográfiai válság is sújtja Európát. Meglátása szerint integrációs válság is van, mert a Lisszaboni Szerződésben rögzített értékek és alapelvek - például a szolidaritás és a szabad mozgás elve - is megkérdőjeleződnek a politikusok "rövid távú túlélése" érdekében.

Megjegyezte: a növekedéshez a kohéziós politika nagy segítséget jelenthet, ezért nem kellene csökkenteni az erre fordított forrásokat az uniós költségvetésben.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője kiemelte, a válság kezeléséhez új növekedési tervre van szükség, amelynek világos a menetrendje, és amely megerősíti az uniós intézmények szerepét és együttműködését. Ehhez széleskörű társadalmi támogatás kell, és ebben jelentős az államok felelőssége is - fogalmazott. Hozzáfűzte: ez az új terv az eddiginél szorosabb politikai és gazdasági együttműködést feltételez a tagállamok között.

Emlékeztetett, a bizottság nemrég tette közzé országspecifikus jelentéseit, és ezekben az uniós végrehajtó intézmény üdvözölte, hogy a tagállamok a legutóbbi ajánlásokat komolyan vették, történtek előrelépések, de még nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség a jövőben. Összeurópai átlagban mérséklődött a deficit, és csökkentek az egyensúlytalanságok, de az átlag nagy eltéréseket rejt - hívta fel a figyelmet. Megjegyezte: a bizottság jelentései alapján mielőbb meg kell indulnia a konkrét lépések kidolgozásának.

Hans Kaiser, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti irodájának igazgatója azt mondta, az euró rendkívül fontos eszköz, de nem egyenlő az EU-val, és ha az euró megbukna, attól az EU még nem bukna vele. Jelenleg talán úgy tűnhet, Magyarország örülhet, hogy eddig nem vezette be az eurót, de előbb-utóbb biztosan az övezet része lesz, hiszen teljes mértékben európai ország - fogalmazott.

Üdvözölte, hogy bár sok kritika érte Magyarországot az utóbbi időben, sok magyar továbbra is úgy gondolja, hogy Magyarország európai ország, és szüksége van az EU-ra. Ha valaki európainak tartja magát, az nem áll ellentétben a hazafias érzelmekkel - mutatott rá.

Úgy vélte, az európai országoknak meg kell őrizniük nemzeti identitásukat, mert ebből a sokszínűségből fejlődhet az integráció. A tagállamok egy európai családot alkotnak, és ahogy minden családban, ebben is vannak ellentétek, "és ez így van rendjén" - vélekedett, hozzáfűzve: a politikai viták mindig előmozdítják a fejlődést.

Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke hangsúlyozta, a magyar gazdaságpolitika változásai "hol ütköznek, hol belesimulnak" az európai trendbe, amelynek célja a növekedés újraindítása és az államháztartási hiány kezelése. Az európai országok az egyes gazdasági jellemzők, például az államadósság szempontjából nagyon eltérőek, ezért nem könnyű összetartani a gazdaságaikat - mondta. Úgy vélte, egy ennyire összetett helyzetre nehéz egységes megoldást találni, amely minden tagállamnak megfelelne, ezért közös logika alapján az egyedi helyzeteknek megfelelő politikákat kell kidolgozni.

Kifejtette: 2006-2007-től a magyar gazdaság "külön úton" jár a többi európai országhoz képest. Az ország a külső adósság tekintetében igen sebezhető, a magyar állampapírhozamok nagy mértékben függnek a külvilág értékeléseitől - mutatott rá.

Az eseménynek helyt adó Eötvös Loránd Tudományegyetem dékánja, Király Miklós köszöntőjében hangoztatta, válaszúthoz ért az EU, a jövője a tét. "Az EU sorsa Magyarország sorsa is", ezért egy mélyülő válságnak, az unió "megroppanásának" Magyarország is vesztese lenne - emelte ki.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fél órát késnek a vonatok Ceglédnél

Letört az egyik vonat áramszedője, így félórás késéssel közlekednek a vonatok a ceglédi vonalon. Tovább olvasom