Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -4°C | 1°C

Hoffmann: nem lesznek megrázó változások

"Félni, izgulni, aggódni fölösleges, és nem is indokolt", nem kell jelentős, "megrázó" változásokra felkészülni - mondta Hoffmann Rózsa.
A cél az, hogy az iskola segítse elő, hogy minden gyerek elérje a maga fejlődésének optimumát, hogy önmagát és a közösségét, családját, települését, a magyarságot gazdagítani tudja - hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.

Véleménye szerint "akkor lesz boldogabb, harmonikusabb az életünk, itt ebben az országban, ha azt látjuk, hogy egy fejlődő, virágzó országban élünk. Nos, ezt az iskolában kell elkezdeni, a magokat az iskolában kell elhinteni" - fűzte hozzá.

Közölte: az új köznevelési rendszert szabályozó törvény, amelynek elkészült alapkoncepciója, egy ilyen iskolarendszer alapjait fogja lerakni.

Hoffmann Rózsa azt is jelezte, hogy a legfontosabb politikai egyeztetések megtörténtek, a kormány a napokban megtárgyalja, ezt követően pedig beterjesztik a parlament elé a tervezetet. "Semmi váratlan új reformot nem készítünk elő, azokhoz az erősségekhez akarunk visszakanyarodni, amelyeket már kipróbáltunk, és amelyek már jól működtek" - hangsúlyozta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára.

"Az iskolarendszernek minden baja arra vezethető vissza, hogy piacként értelmezte a liberális oktatásirányítás" - mondta Hoffmann Rózsa, egyikeként említve ezt annak a 11 pontban összegyűjtött "problémának", amelyeket az új törvénynek "orvosolnia" kell.

Hozzátette: "mi nem ezt fogjuk tenni", azaz az új oktatási rendszert "szolgálatnak, mégpedig közszolgálatnak" tekintik, amit nem a piac, nem a gazdaság, nem a pénz világa diktál, "hanem a hivatástudattól áthatott kötelezettség, hogy ezt az országot fejleszteni akarjuk".

Az államtitkár a pontokba szedett, megoldásra váró "problémák" sorát ismertetve a többi között kiemelt feladatként említette az állam felelősségének és irányító szerepének tisztázását, az értékalapú nevelés színvonalának emelését, a pedagógusok megbecsültségének, tekintélyének visszaállítását, a pedagógus-életpályamodell kidolgozását, a külső szakmai kontroll ismételt bevezetését.

Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte: minden hátrányos térségnek meg kell kapnia a megfelelő modern infrastruktúrát.

"Az igazi nagy feladat és kihívás az, hogy ezt milyen tartalommal fogjuk megtölteni" - mondta az államtitkár, hozzátéve: "nagyon fontos, hogy az értékeket őrizzük, új értékeket állítsunk elő, képesek legyünk értékközpontúan élni".

Az Európai Unió által 95 százalékban támogatott, több mint 600 millió forint értékű beruházás különös jelentőségét az adja, hogy az Magyarország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségének egyikében, a csurgói kistérségben valósult meg.

A munkálatok során az eredeti állapotnak megfelelően felújították az oktatási intézményeknek helyet adó 300 éves, országos védelem alatt álló Inkey-kastély műemlék épületét, új sportpálya és tornaterem épült a kastély parkosított udvarán.

A felújítással együtt csaknem 30 millió forintértékben korszerű oktatási eszközöket is vásároltak, művészeti előadó és korszerű nyelvi labor létesült. A megújult intézménybe csaknem kétszáz általános iskolás és száz óvodás jár. Az iharosberényiek mellett két környező településről, Pogányszentpéterről és Iharosból fogadnak gyerekeket.

Korábban:

Megszűnik a pedagógusoknál a kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezés, valamint melkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határa.

Több kisebb jogszabályi változás lép életbe a szeptember 1-jén kezdődő tanévben: megszűnik a pedagógusoknál a kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezés, a óvodai nevelési és iskolai tanév rendjében meg kell határozni a nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos megemlékezés időpontját.

Az oktatási államtitkárság tanévkezdő kiadványa szerint az egyik változás, hogy emelkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határa, a változás értelmében a térítési díj tanévenként a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának maximum 20 százaléka lehet (15 helyett) a 18 éven aluli tanulóknál; illetve legfeljebb 40 százaléka lehet (35 helyett) 18 éven felüli, de 22 éven aluli tanulóknál.

Eltörölték a kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó szabályozást, a 2006-ban bevezetett és számos vitát kiváltó, a pedagógusok heti kötelező óraszámát két hónapos speciális munkaidőkeretben történő elszámolását előíró rendelkezések kiiktatásával lényegesen csökkennek a nevelési-oktatási intézmények adminisztrációs terhei.

A tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezések 2011. szeptember 1-jei hatályon kívül helyezésével visszaáll a 2006 előtti gyakorlat, vagyis a többlettanításért járó óradíj havonta történő elszámolásának rendszere, így a pedagógusok a többlettanításért járó juttatásaikat már minden hónapban megkaphatják. Az óradíj továbbra is kizárólag a heti kötelező óraszám felett ténylegesen megtartott órákért jár, és azokat a helyben kialakított adminisztrációs gyakorlat alapján kell majd nyilvántartani.

Az óvodai nevelési év rendjében, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében ezután meg kell határozni a nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos megemlékezés (június 4., a trianoni békeszerződés évfordulója) időpontját is. Az iskolai emléknap célja, hogy erősítse a magyarországi és a határon kívül élő magyar gyermekek, tanulók közötti kapcsolatokat, lehetővé tegye közös történelmünk, valamint a Kárpát-medence évezredes múltjának, kultúrájának alaposabb megismerését.

A tanulók mulasztásával kapcsolatosan módosították, hogy a nevelőtestület mikor, milyen mértékű hiányzás esetén tagadhatja meg az osztályozóvizsga letételét: a rendeletben most pontosított feltételek fennállása esetén akkor, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát.

Pontosították - egyéb jogszabályhelyekkel összhangban - a szakmai képzés foglalkozásairól történő mulasztás maximumát is. Változás még, hogy a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények nyilvántartásba vételével, működésének engedélyezésével, fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzésével összefüggő feladatok július 1-jei határidővel átkerültek a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatkörébe, módosítás következtében a kormányhivatalokhoz kerültek elsőfokú hatósági jogkörök (például kötelező felvételt biztosító oktatási intézmény kijelölése).

Ide tartoznak még hatósági ellenőrzési, szabálysértési feladatok, az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint bizonyos, érettségivel kapcsolatos feladatok, a tanulmányok alatti vizsgáztatást végző független vizsgabizottsággal kapcsolatos feladatok, önkormányzati intézkedési tervvel kapcsolatos feladatok, a fejlesztési tanácsi képviselet, továbbá a határon túli diák- és pedagóguskedvezmények megállapításával kapcsolatos feladatok. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatban a kormányhivatalok több feladatot átvettek az Oktatási Hivataltól.

A tanévkezdő kiadvány a finanszírozás kapcsán rögzíti, hogy a közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatásán túl kiegészítő támogatásra jogosult.

Ennek összege a 2010. évi 190 ezer forintról 230 ezer forintra emelkedett, ez az egyházat a közoktatási törvényben meghatározottak szerint számított gyermek- és tanulólétszám alapján illeti meg. A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó országos kisebbségi önkormányzat ugyanilyen összegű, 230 ezer forintos kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl.

A humánszolgáltatók normatívaigénylési feltétele kiegészült azzal, hogy sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után 2011. szeptember 1-jétől akkor vehető igénybe a normatív hozzájárulás és támogatás, ha az intézmény működési engedélye meghatározza a közoktatási törvény szerint a fogyatékosság típusát is.

A dokumentum kitér arra is, hogy a közoktatási törvény 2009-es módosítása lehetővé teszi, hogy az óvoda 2010. szeptember 1-jétől felvegye azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelmét teljesítette, és maradt szabad helye.

Az intézményfenntartók számára ez eddig csupán lehetőség volt, központi költségvetési hozzájárulás nélkül, a forrásról az önkormányzatnak kellett gondoskodnia. 2011. szeptember 1-jétől már ezek után a gyermekek után (vagyis akik 2009. január 1. és 2009. június 30. között születettek) is igényelhető a közoktatási alaphozzájárulás.

Olvasóink írták

  • 10. Lutetia 2011. augusztus 27. 20:01
    „"értékalapú oktatás" - jó, de ki mondja majd meg, hogy mi számít értéknek?”
  • 9. Egyolvasó 2011. augusztus 27. 17:14
    „"Félni, izgulni, aggódni fölösleges, és nem is indokolt"

    Ezt már hallottuk egyszer, szívtunk is rendesen.”
  • 8. TELSTAR 2011. augusztus 27. 16:47
    „"A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz..."”
  • 7. palimadar 2011. augusztus 27. 13:27
    „mosómasa!

    A kisebbségit még értem, mert ott többletfeladathoz társul a nagyobb összeg, de az egyházinál nem.”
  • 6. palimadar 2011. augusztus 27. 13:26
    „cat49!

    "A tanévkezdő kiadvány a finanszírozás kapcsán rögzíti, hogy a közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatásán túl kiegészítő támogatásra jogosult.

    Ennek összege a 2010. évi 190 ezer forintról 230 ezer forintra emelkedett, ez az egyházat a közoktatási törvényben meghatározottak szerint számított gyermek- és tanulólétszám alapján illeti meg."

    Tehát az a helyzet, amit írtál. A fenti két mondatból nyelvileg is ez következik? Az "ennek összege" kifejezés szerintem a kiegészítő támogatásra vonatkozik. Ezen csodálkoztam.”
  • 5. mosómasa 2011. augusztus 27. 13:01
    „Ha jól értem, akkor mind az egyházi, mind a kisebbségi oktatásban nagyobb összeg jár egy gyerekre, mint a normál iskolában? Akkor hol itt az egyenlőség, az esélyegyenlőség?”
  • 4. cat49 2011. augusztus 27. 11:23
    „3. palimadar 2011.08.27. 10:58 Nem értelmezed jól. Nem 230eFt/fő-vel kapnak többet, hanem annyit kapnak, nem 190eFt/fő összeget. Ami mindenképpen több, mint az önkormányzati fenntartású intézmények normatívája. :( Azért arra kíváncsi lennék, hogy a szegény egyházak mikor kezdik el eladogatni az aranyserlegeiket, hogy hivatásuknak megfelelően teljesítsék a fenntartói kötelezettségeiket.”
  • 3. palimadar 2011. augusztus 27. 10:58
    „Valóban jól értem-e, hogy az egyházi intézményeknek az állam diákonként 230eFt-tal többet fizet, mint az önkormányzati fenntartásúaknak?”
  • 2. xene@freemail.hu 2011. augusztus 27. 10:22
    „"Valóban ingyenesen még nem viszik a gyermekeket az országban táborozni."
    Majd a határon túlra viszik őket ingyenesen nayaralni....hogy tudja majd minden diák, a környező országokban is élnek magyarok...:).”
  • 1. Együgyű 2011. augusztus 27. 09:12
    „Tanévkezdés: Változnak a jogszabályok szeptembertől

    Elismerem adtak valamit.
    Csöpögtettek!
    De meg sem közelíti, amit nagyjaink magukért tettek.

    A gyermekek manipulálása meg beindult.
    Szerintem nemzeti érzelmüket az élet és körülményeik alakítják ki.
    Ez lassan olyan lesz, mint a valamikori kisdobos vagy úttörő mozgalom célja volt.
    Valóban ingyenesen még nem viszik a gyermekeket az országban táborozni.

    Ja, pedagógus és szakszemélyzet béremelése most sincs!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Súlyos baleset Somogyban

Mindkét jármű vezetője súlyosan megsérült, gyermekülés mentette meg az autóban utazó másfél éves gyerek életét. Tovább olvasom